Honvédségi Szemle 1990/2
1990 / 5. szám - KATONAPOLITIKA - Papp Tibor ezredes: A Magyar Köztársaság katonadiplomációjáról
A Magyar Köztársaság katonapolitikájában, katonai doktrínájában (amely elvi alapul szolgál a magyar katonadiplomáciai tevékenységhez) napjainkra, részben az országon belüli változások, másrészt a nemzetközi események hatására, jelentős módosulások következtek be. Egyértelműen kinyilvánítottuk, hogy senkivel szemben nincsenek támadó szándékaink, hogy katonapolitikánk cselekvően kívánja szolgálni a háború elhárítását, a béke, hazánk függetlenségének, nemzeti önállóságának megőrzését, az ország megvédését. A KATONADIPLOMÁCIAI TEVÉKENYSÉG ELVEI, TERÜLETEI A közös, kölcsönös biztonság elvét valljuk, és a biztonságot komplexen értelmezzük. Hosszabb távon a katonai tömbök nélküli Európa az ideálunk, amíg ez nem valósul meg, a Varsói Szerződés tagja vagyunk, de részvételünket független kül- és belpolitikánknak megfelelően alakítjuk. Államhatáraink védelmére, a légtér biztosítására, az ország területi sérthetetlenségének megőrzésére továbbra is rendelkezni fogunk korszerű színvonalon álló fegyveres erővel, amelyet a területvédelem elve alapján építünk fel. Országunk földrajzi helyzete kedvező. Szomszédaink egy része hozzánk hasonlóan a Varsói Szerződés tagja (a Szovjetunió, Románia, Csehszlovákia), Ausztria semleges, Jugoszlávia el nem kötelezett. Nincsenek ellenséges szándékaink egyetlen szomszédunkkal sem. NATO-országokkal nem vagyunk határosak, de ellentétünk velük sincs. Katonai doktrínánk az ésszerű, elégséges védelem felfogására épül. Ez lehetővé teszi a honvédség létszámának, fegyverzetének csökkentését, a megkezdett haderőreform folytatását. Az idézett elvek következetes képviselete a magyar katonai diplomáciát széleskörű és sokrétű munkára kötelezi. Jó érzés, hogy ez a munka nem most kezdődik. Még a második hidegháború időszakában is gyarapítottuk kapcsolatainkat. Az azóta eltelt időszakban előterjesztett javaslataink érdeklődést keltettek, kezdeményezéseink példaértékűvé váltak a katonadiplomácia területén. Hol és hogyan érhetők ezek „tetten”? Általános gyakorlat volt, hogy az állami és pártvezetők találkozóik, látogatásaik során mindenkor kifejtették katonapolitikánk, doktrínánk, katonadiplomáciánk elveit, s lehetőséget biztosítanak ennek gyakorlati tapasztalására is (például: bemutatók, csapatlátogatások). A honvédelmi miniszter és helyettesei, a Magyar Honvédség vezetői, kiemelten a vezérkari főnök tárgyalásai - a magyar katonadiplomácia jelentős eseményei. Különösen értékesek ezek közül az úttörő jelleggel is bírók, így például a magyar és belga honvédelmi miniszter között lezajlott megbeszélés, amelynek során először kötött a Varsói Szerződés és a NATO tagállama kétoldalú katonai megállapodást. (Sor kerül tisztnövendékek, katonaorvosok, újságírók, zenekarok, sportolók kölcsönös tapasztalatcseréjére, látogatására.) Úgyszintén említésre méltó a magyar vezérkari főnök harmincéves szünet utáni kínai látogatása, amelynek során megállapodás született az oktatás, a kiképzés, a hadiipar területén való együttműködésről. A legfrissebb események közé tartozik a magyar vezérkari főnök részvétele, felszólalása a bécsi haderő- és fegyverzetcsökkentési tárgyalások doktrína konferenciájának keretében, amely lehetőséget felhasznált hét országbeli partnerével való kétoldalú megbeszélésre is.