Honvédségi Szemle 2012
2012 / 1. szám - Sásik Csaba őrnagy: A Magyar Honvédség katonakonferenciájának tapasztalatai
Honvédségi Szemle Sásik Csaba őrnagy: A MAGYAR HONVÉDSÉG KATONAKONFERENCIÁJÁNAK TAPASZTALATAI Párbeszéden alapuló közös problémafeltárás és megoldáskeresés Az évek óta elhúzódó globális gazdasági válság hatásainak leküzdése, valamint az ennek nyomán szükségessé váló össztársadalmi szintű átalakulás közepette nyilvánvalóvá vált, hogy a válságból való kilábalás érdekében kisebb-nagyobb áldozatokat kell hoznia szinte minden társadalmi szereplőnek, így a haza fegyveres védelmét ellátni hivatott Magyar Honvédségnek és személyi állományának is. A honvédelmi tárcánál jelenleg is folyamatban lévő szervezeti és létszámracionalizálás a Magyar Honvédség életében nehéz időszakot, sokszor fájdalmas, azonban a jövő szempontjából elkerülhetetlennek tűnő döntések meghozatalát jelenti. Az átalakítás során számos bajtársunk nehéz élethelyzetbe került, sokan kiváltak a szervezetből, mások új beosztásokban folytatják szolgálatukat. Katonai szervezetek szűntek meg, alakultak át, illetve újak jöttek létre. Sok helyütt megváltoztak a feladatrendszerek és az elvárások, melyek nagyfokú alkalmazkodást és erőfeszítést kívánnak a személyi állomány további szolgálatot vállaló tagjai részéről. A megnövekedett szervezeti elvárások mellett a szolgálatvállalás feltételrendszerében is jelentős változások következtek be. Megszűnt a korengedményes szolgálati nyugállomány lehetősége, a humánstratégia részeként megkezdődött az átalakult katonai életpályamodell bevezetése, a béren kívüli juttatások mértéke csökkent, a lakhatási támogatások átalakultak, az üdültetési rendszer felülvizsgálata eredményeképpen számos honvédségi üdülő bezárta kapuit, a helyőrségi klubok tulajdonjogának helyi önkormányzatok részére történő átadása folyamatban van - hogy csak néhányat említsek a végrehajtott intézkedések közül. A racionalizált, költséghatékony szervezeti működés elérésének érdekében bevezetett vagy bevezetni tervezett egyes intézkedéseket a személyi állomány tagjai közül sokan negatív előjelű, a létbiztonságukat, jövőképüket kedvezőtlen irányba befolyásoló, népszerűtlen intézkedésként minősítik. Tovább fokozhatja az egzisztenciális bizonytalanság érzését, hogy a tervek szerint 2013-ban hatályba lépő új jogállási törvény várhatóan új alapokra helyezi a katonai szolgálatteljesítés feltételrendszerét. A Magyar Honvédség szervezete mélyreható átalakításának sikerességét nagyban befolyásolja, hogy a jelentkező problémák és a megoldásukra tett javaslatok kommunikációja megoldott-e a szervezeti hierarchia egyes szintjei között. Amennyiben ez a kommunikáció megfelelően, kellő hatékonysággal működik, abban az esetben a vezetői szinten lévő döntéshozók olyan visszajelzések, releváns információk birtokába juthatnak, melyek segítségével mind a stratégiai tervezés, mind pedig a már korábban meghozott, illetve bevezetett intézkedések esetleges korrekciója, felülvizsgálata is sokkal pontosabb „célzás” mellett hajtható végre. A KATONAKONFERENCIÁK HELYI ÉS KÖZPONTI SZINTŰ VÉGREHAJTÁSA Az egyes szervezeti szintek közötti kommunikáció elősegítése, valamint a közös gondolkodás, problémafeltárás, illetve megoldáskeresés érdekében a Honvéd Vezérkar főnöke - a katonai szervezetek szintjén, illetve központi szinten is - MH katonakonferencia végrehajtását rendelte el. A Magyar Honvédség katonakonferenciája 2011 fő célkitűzései a következők voltak: a Magyar Honvédség egészét, a katonai szervezeteket, illetve a személyi állomány tagjait érintő problémák feltárása, megoldási javaslatok megfogalmazása; a személyi állomány aktív, alkotó szerepvállalásra, közös gondolkodásra ösztönzése; a vezetői és beosztott állomány együttműködésének erősítése; a belső kommunikáció javítása; valamint a Magyar Honvédség egységének megszilárdítása. A Honvéd Vezérkar főnökének feladatszabása alapján 2011. szeptember-október hónapokban a katonai szervezeteknél állománygyűlések keretében rendezték meg a katonakonferenciákat. Ennek során a katonai szervezetek parancsnokai a meghatározott témakörökben vitaindító előadásokat tartottak az alárendeltségükbe tartozó személyi állomány részére, majd ezt követően levezették az állománygyűléseket. Az állománygyűléseken felvetett, azonban az adott szervezet illetékességi körébe nem tartozó - ezáltal megválaszolatlanul maradt kérdések megválaszolása, a jelenlegi helyzet értékelése, valamint a problémák lehetséges megoldási módozatainak keresése, illetve megtalálása érdekében 2011. december 13- án, Székesfehérvár helyőrségben, az MH Összhaderőnemi Parancsnokságnál, 263 fő részvételével megtartották az MH központi katonakonferenciáját. A konferencián részt vett a Honvéd Vezérkar főnöke, a HM kabinetfőnöke, ott voltak a katonai szervezetek állományilletékes parancsnokai, a humánszolgálatok és az érintett témák szerinti szakterületek képviselői, a vezénylőzászlósok, valamint az egyes állománykategóriák képviselői. Az otthon maradt személyi állomány tájékoztatása céljából, a központi konferencia lebonyolítását követően, a katonai szervezetek teljeskörűen megkapták a felterjesztett kérdésekre vonatkozó szakmai válaszokat. AZ MH KATONAKONFERENCIA FŐBB ÜZENETEI A központi konferencia első részében a Honvéd Vezérkar főnöke - a katonai szervezetektől beérkezett kérdések, problémafelvetések alapján összeállított - vitaindító előadását tartotta meg. A tanácskozás második részében - fórum keretében - a vezérkarfőnök lehetőséget biztosított a résztvevők részére, hogy felmerülő kérdéseiket feltegyék. A vitaindító előadás főbb témakörei a következők voltak: szervezeti változások ismertetése; a Magyar Honvédség társadalmi megítélésének helyzete; a honvédelmi tárca költségvetési helyzete; a bürokráciacsökkentést célzó intézkedések; a ruházati szakanyag-ellátás problémái; a hajtóanyag-ellátás problémái; a kiképzés és felkészítés helyzete; a lakhatástámogatási rendszer változásai; az üdültetési rendszer felülvizsgálata; a humánstratégia alapelvei; a személyi állomány egészségügyi ellátásának helyzete, valamit az utazási költségtérítés kérdésköre. A vezérkarfőnök fenti témakörök vonatkozásában megfogalmazott főbb üzenetei a következők voltak: Szervezeti változások A szervezeti és létszámracionalizálás szükségességét kiváltó okok között a szervezeti működésben tapasztalható túlzott centralizáció, az értelmetlen és felesleges bürokrácia, a vezetési szintek ismételt elburjánzása, valamint a költségvetési nehézségek említhetőek. Célkitűzésként határozta meg a vezetési és háttérintézményi rendszerek bürokratikus elemeinek csökkentését; a feladatorientált szakterületi - szervezeti koncentráció megvalósítását; hatékonyabb, egyben létszámtakarékos vezetési rendszer kialakítását, valamint a rendelkezésre álló szűkös erőforrások költséghatékonyabb felhasználását. A szervezeti átalakításnak nem célja és az nem eredményezheti a Magyar Honvédség országvédelmi, hazai és missziós műveleti, illetve katasztrófavédelmi képességeinek - beleértve a szükséges (béke- és minősített időszaki) vezetési képességek - csökkentését, esetleges elvesztését, valamint a Magyar 2 2012/1