A Hungarológiai Intézet Tudományos Közleményei 25. VII. évfolyam (1975)
TANULMÁNYOK - Joze Pogacnik: Francé Preseren és Petőfi Sándor
költőileg megfogalmazott tudattartalom regisztere és kiválasztott szerkezete függ. Ez a három meghatározó jegy a következő: az alkotói vérmérséklet, a környezet hatása és annak az irodalmi hagyománynak a befolyása, amely a befogadás és kifejezés módját meghatározza. A tanulmányunk tárgyát képező szövegek a gyakorlatban nem lesznek és nem is lehetnek valamely eszme absztrahálására vagy realizálására szolgáló puszta dokumentumokká; szoros kapcsolatot tartanak fenn Szó és Gondolat között. A komparatisztika módszertanának két modern szemléletű elméletírója, Claude Pichois és André M. Rousseau így nyilatkozik ebben a kérdésben: „Azt hinni, hogy a Művészet a filozófiától, a politikától és a vallástól független, önálló világ, annyit jelent, mint elválasztani az Élettől, amelynek részese. A Szépet mint az eszme lefokozását szemlélni, nyárspolgárságra emlékeztet. E két véglet között a komparatista megállapítása szerint az „eszmék" általános megnevező és közvetítő szerepűek."5 I. Az ellentétes és analógiás párhuzamok tipológiai elemzését két vers szövésén végezzük el. E két verset a szlovén és a magyar irodalmi romantika két legjelentősebb képviselője Franco Preseren (1800—1849) és Petőfi Sándor (1823—1849) írta. A szlovén vers, a Slovo od mladosti (Búcsú az ifjúságtól) 1828 és 1829 közöt íródott és egy verses gyűjteményben, a Kranjska obelicában (Kranji méhecske) látott napvilágot. A magyar szöveg 1848 szeptemberében született az Itt benn vagyok a férfikor nyarában ... címmel. A két alkotás keletkezését két évtized választja el egymástól, ami a XIX. század történelmi fejlődésében sorsdöntő jelentőségű időszak (a nemzeti függetlenségért vívott küzdelmek kora). A két költő az említett versek megírásakor majdhogynem egykorú (25 és 30 év közöttiek) és ami még jelentősebb, a versekben hasonló motívumok témák és eszmék sorát látjuk. Hogy könnyebben megállapíthassuk a két vers zsánerbeli hovatartozásának azonosságát, mindkettőt teljes egészében közöljük eredetiben és szerbhorvát fordításban egyaránt.8 I — SLOVO OD MLADOSTI Dni mojih lepsi polovica kmalo, mladosti Zeta! kmalo ste minule; rodile vé ste meni cvetja malo, se tega roz'cv so se koj osule, le redko upa sonce je sijalo, viharjov jezt so pogosto rjule; mladost! vendér po tvoji temni zarji srcé bridkó zdihuje, Bog te obvarji! Okusil zgodej sem tvoj sad, spoznanje! Veselja dókaj strup njegov je umoril: sem zvedel, de vest cisto, dobro djanje 24