Hunnia, 1996 (74-85. szám)
1996 / 79. szám - Horváth Lajos: A magyar országgyűlés 1956-57-ben
28 HUNNIA Szolnok megye képviselői A magyar országgyűlés 1956-1957-ben III. E munkának nem feladata bemutatni, miként ment végbe a „fordulat", vagyis a kommunista hatalomátvétel (1948) után az országgyűlési képviselők „megválasztása", csak mint ismert tényre utalnom kell arra, hogy 1949-től kezdve már a szovjet modell szerinti „népi demokratikus" értelemben beszélhetünk hazánkban (egészen 1990-ig!) „választott" törvényhozó testületről. Az 1953 július 3-ra összehívott országgyűlés Szolnok megyei képviselői egyaránt az MDP, a kommunisták „jóváhagyásával" kerültek a legfelsőbb törvényhozó testületbe, mint az más megyék képviselőcsoportjaira is jellemző volt. A párttagság tekintetében formálisan két csoportot alkottak ugyan, az MDP tagjai (10 személy) és a pártonkívüliek (5 személy), ezek közül kettő, Guba Mihály és Z. Nagy Ferenc eredetileg a Kisgazdapárt tagja volt. A fentiek ellenére azonban azt mondhatjuk, hogy mind a múltjuk tekintetében, mind 1956-os tevékenységük alapján, valamint a forradalmat és szabadságharcot követő kommunista restauráció során változatos volt a sorsuk és politikai álláspontjuk. 1. Kis képviselői arcképek Juhász Imréné, a Szolnok Megyei Tanács VB elnöke. Az országgyűlésbe 1956 aug. 1-jén (30. ülés) felszólalt a szabálysértési bizottságokról szóló törvényjavaslat vitájában. Ekkor helyeselte azt, hogy 1955-ben a kihágásokat szabálysértésekké minősítették és „demokratikus szellemet teremtettek" a büntetőpolitikában.1 A forradalom megfosztotta hivatalától Juhász Imrénét.2 Az 1956 nov. 2-án a Szolnokot megszálló szovjet csapatok védelme alá helyezkedett, a szovjet laktanyában Kádár János környezetéhez állt és állítólag járt vele Ungvárott is ezekben a napokban. A forradalom és szabadságharc megtorlásának idejében megyei ügyész. Országgyűlési képviselőségére a Kádár-rendszer igényt tartott, a Szolnok megyei képviselőcsoport elnökeként összefoglaló jelentést készített a képviselőkről 1958 máj. 14- én. Ebben saját munkájában csak annyi hiányosságot talált, hogy a csoport tagjaival egyénileg nem foglalkozott eleget. A továbbiakban Juhászné jelentésének sorrendjében ismertetjük a képviselőket.4 Tisza József begyűjtési miniszter, majd a Termelőszövetkezeti Tanács Titkárságának titkára. Juhászné jellemzése szerint: „Ha lent van a területen, összeköti a képviselői munkát a beosztásából eredő munkájával." Képviselőségére 1958-1962- ben is igényt tartott a Kádár-rendszer. Dávid Ferenc, a Szolnok Megyei Pártbizottság titkára, egyéves pártfőiskolát végzett 1956 előtt. Azután a Hazafias Népfront országos titkára. A következő ciklusban már nem képviselő. Valószínűleg azért, mert Juhászné jelentése szerint: „Eltúlozta az ellenforradalom előtt elkövetett hibákat, s el is torzította. Olyan kijelentést tett: Nyomorba döntöttük a magyar parasztot." Nánási László SZÖVOSZ főtitkár-helyettes 1958- ig, majd a SZÖVOSZ Felügyelő Bizottság elnöke. Az 1958-1962-es ciklusban is képviselő. Juhászné szerint hibája, „hogy gyakran kiáll olyan beruházások igénylése mellett, amelynek megvalósítását a népgazdasági helyzet nem teszi lehetővé". Nánási 1958 jan. 29-én (45. ülés) hozzászólt az az évi népgazdasági tervnek a mezőgazdasági termékek felvásárlására vonatkozó részéhez. Ekkor elítélte a korábbi beszolgáltatást.5 Z. Nagy Ferenc (Dévaványa, 1899 szept. 2 - Bp. 1977 máj. 18) eredetileg földműves, majd vállalati beszerző. Kisgazdapárti országgyűlési képviselő 1945-től, 1949-1967-ig pártonkívüli képviselő. A Kisgazdapárt újjászervezésében részt vett 1956 októberében. Kádár János 1957 máj. 9-én elmondott „kormánybeszámolójához" lelkes támogatással szólt hozzá a következő napon. Az Elnöki Tanács 1958 febr. 1-jétől a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökhelyettesévé nevezte ki. A Hazafias Népfront Országos Tanácsának tagja 1957 okt. 22- től, 1960 máj. 28-tól 1968 ápr. 17-ig az alelnöke.* Beszteri Mihály földműves, 1956-ban tsz-elnök, Jászberényben a Hajta tanyán lakik, ekkor még pártonkívüli. A forradalom idején Jászberényben megverték, több napig volt kórházban. Ezután belépett az MSZMP-be. Az országgyűlésben 1957 jún. 6-án interpellációt nyújtott be a Szolnok megyei képviselőcsoport nevében a földművelésügyi miniszterhez „a termelőszövetkezetekből kiöregedett, munkaképtelenné vált tagok nyugdíjügyének rendezése tárgyában". A továbbiakban nem tartottak igényt képviselőségére. Valószínű azért, mert Jászberényben városi vb elnökhelyettes lévén, a tudtával kiadtak 300 disznóvágási engedélyt egy kupecnek, a tanácsi apparátus számos tagja „illegálisan" 4-5 hold földet használt, és ezt eltűrte. Pesti termelői borkimérését 1957-ben számolta fel. Oláh János, a kunhegyesi járás pártbizottságának titkára, 1956 szept. 3-tól újból pártiskolára küldték. A forradalom és szabadságharc leverése után visszatért a kunhegyesi járás párttitkári széke