Ifjú Kommunista, 1985. (29. évfolyam, 1-12. szám)

1985-01-01 / 1. szám

1945. JANUÁR A nagygyűlést jelképes némajáték vezette be, amely a paraszt, munkás és értelmiségi ifjúság összefogását ábrázolta. Megnyitó be­szédében az elnök az ifjúság történelmi hi­vatásáról szólt: „ 48 márciusában a forradal­mi ifjúság követelte a magyar nép számára az egyenlőséget, szabadságot, testvériséget. Összefogott költő, író, munkás, paraszt, jurátus, polgár, s az évtizedekkel elmaradt magyarságot a haladás útjára vezette. Az if­júságnak ma is össze kell fognia és egysé­gesen kell erőit a haza szolgálatába állítania." A parasztifjúság küldötte a parasztság társadalmi helyzetének történelmi okairól beszélt: „ A parasztság és parasztifjúság har­ca a legrégibb, legnehezebb s talán a leg­eredménytelenebb volt. A parasztifjúság tudja, hogy mit volt kénytelen elmulasztani, mit kell pótolnia, tudja, hogy gerince a ma­gyar népnek s alapja a termelésnek, tudja, hogy ezért mi illeti, de azt is, hogy harcában egyedül nem boldogul. Ezért örömmel és harcos akarattal csatlakozik ifjú testvérei­nek egyesüléséhez, a Demokratikus Ifjúsági Szövetséghez." Csatlakozását jelentette be az Antifasisz­ta Diákszövetség, valamint a Tanárok és Ta­nítók Szabad Szakszervezetének nevében az értelmiség szónoka is: „Az eddigi politi­kai rendszerek gondosan ügyeltek arra, hogy az értelmiséget elzárják a paraszt- és mun­kásifjúságtól, hogy az iskolában a diákság­­megfelelő­ nevelést kapjon. Az eredmény az lett, hogy ma apák ölik fiaikat és fordítva." A munkásifjúság szónoka kemény harcot hirdetett a magyar társadalom gazdasági, kulturális és politikai problémáinak megoldá­sa érdekében: „A magyar szabadság kivívása és a belső újjáépítés a legközelebbi célunk, melyben segít minden magyar ifjú és min­den demokratikus politikai párt. Föl kell so­rakoznunk a nemzeti hadseregbe s bosszút kell állnunk hazánk és népünk elpusztítá­sáért." Ezután a jegyző felolvasta az ifjúsági szö­vetség programját, kiáltványát és a kor­mányhoz intézett táviratát. A nagygyűlés a szövetség tisztikarának megválasztásával s a Himnusszal ért véget. Január 14-én, vasárnap a Délmagyar­­ország hírei között szerepel, hogy a magyar demokratikus női szövetség fiatalok rész­vételével nagyszabású kultúrdélutánt ren­dez a Belvárosi Moziban. Január 17-én, szerdán minden olvasó ér­tesülhet arról, hogy a Szeged A. K. futball­szakosztálya megkezdi tavaszi előkészületeit a meginduló bajnokságra. Az edzések egye­lőre kedden és csütörtökön lesznek délután 3 órai kezdettel a Vasutas Stadionban Messer Tibor ügyvezető és Nagy Antal edző irányí­tásával. Az intézőbizottság felkéri az egye­sület összes profi, amatőr és ifjúsági játé­kosát, hogy az edzésen okvetlen jelenjen meg. Az edzésen részt vehetnek a többi egyesület játékosai is, akiknek nincsen más edzési lehetőségük, felszerelésről azonban gondoskodjanak. Január 21-én, vasárnap a demokratikus front Budapesten megjelenő napilapja, a Szabadság arról tudósít, hogy a főváros felszabadult kerületeiben egymás után ala­kulnak meg a demokratikus politikai pár­tok szervezetei. Ezzel párhuzamosan a De­mokratikus Ifjúsági Szövetség is megkezdte a szervezés munkáját. Zuglóban és a VII. ke­rületben igen népes és lelkes gyűlés kereté­ben már zászlót bontott a helyi szervezet. A VI. kerületi szervezet alakuló nagygyűlését hatalmas érdeklődés kísérte. A többszáz főnyi lelkes tömeg a gyűlés után kivonult a Hitler térre majd a Mussolini térre és létrákkal, csákányokkal felszerelve percek alatt eltávo­lította a házak falairól a demokratikus Ma­gyarország két legnagyobb ellenségének nevét hirdető táblákat. Január 27-én, szombaton a Szabadság arról ír, hogy miután a Vörös Hadsereg fel­szabadította Pesterzsébetet, létrejött a mun­kásifjúsági mozgalom. Gyűlésen határozták el munkás rohambrigádok megalakítását s a munkák azonnali megindítását. A város vízhiányban szenvedett, tekintve, hogy a fő­cső a csepeli hídon keresztül vezetett, amit a fasiszták felrobbantottak. Az ifjúsági ve­zetők elhatározták a híd felépítését. Szakmunkások segítségével eltakarí­tották az Erzsébet-soroksári vasúti híd rom­jait, és négy nap alatt új szükséghidat épí­tettek. Vöröskatonák megkezdték a csepeli híd helyreállítását, ezeknél a munkálatok­nál 45 — 50 tagból álló brigád dolgozott. A híd 24-én felépült. A befejezés ünnepélyes keretek közt ment végbe. Az utolsó gerendát a parancsnokló tisztek és az ifjak együtt tették és szögezték le, miközben az egész eseményt filmre vették. Tuza István

Next