Ifjúmunkás, 1977 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1977-04-24 / 16. szám
MENET KÖZBEN « Szülőföld, munka, testvériség jeligére indított pályázatunk első szakasza után vagyunk. Pályázati felhívásunk szellemében április 16-án összeült a három tagú zsűri (Cseke Gábor, Zsehránszky István és e sorok írója), s megtárgyalta a pályázat állását, anélkül, természetesen, hogy értékrendet állított volna fel, erre ugyanis 1978 januárjában kerül sor. Ettől függetlenül, híven ígéretünkhöz, a Hargita megyében megrendezésre kerülő Matiné-sorozatunk (május 1—6 között) alkalmából előadásra kerül az eddig közölt munkák legtöbbje, pontosabban Tömöry Péter színdarab részlete (Őfelsége, a nép), valamint Simonfy József (Figyelő), Demeter József (1907), Oláh István (Aranykötéssel), Richard Wagner (Építőtelepen, Miért írok) és Székely Zsolt (Levél) verse. Ez, nyilván, pályázati hozzájárulásuk bizonyos mérvű értékelése, anélkül, hogy jelöltséget jelentene a „dobogóra“. Március 31-ig pályázatunkra 35 fiatal nevezett be, közülük néhányan többször is jelentkeztek. Mi számít revelációnak? Az úgynevezett nem hivatásos tollforgó- Demeter József CSENDÉLET Csattan a kapu. Apám jön. Bakancsa alatt Ismerős hangokat Kongat az udvar. Anyám a kályha mellett, Kezében az edények Finoman koccanó gondok. Ráncaiból mosoly buggyan. Édes-föld-izű szeretet Szobánkban Vacsoraillat gőzölgése. Fészekrakó béke. tők (a kötettel rendelkezőket hivatásosoknak minősítjük) szép számú jelentkezése, beküldött munkáik egy részének jó minősége. A megjelent anyagokról vitatkozva a zsűri ide sorolta Bölöni Domokost, Demeter Józsefet, Simonfy Józsefet, Székely Zsoltot, Szombati Istvánt. Színvonalas anyagokkal tisztelték meg pályázatunkat, s reméljük, hogy év végéig emelik az eddig elért, maguknak állított mércét. Elégtétellel nyugtáztuk a drámaírók előretörését, s két fordító, Hunyadi Mátyás és Veres István hozzájárulását, akik jó érzékkel válogattak fiatal tollforgatóktól, témába vágó költeményeket tolmácsoltak román, illetve német nyelvből. Próbálkozásaik alapján hinni merjük, hogy mielőbb a pályázat felfedezettjei közé sorolhatjuk Gál Irént, Hájer Gézát, Lokodi Károlyt, Mészöly Józsefet, Ilkei Olgát, Kilyén Attilát is. Vegyék ezt buzdításnak, erősítse őket igényességükben, ösztökélje valamennyiüket nagyobb önfegyelemre. Tudniuk kell: elengedhetetlen „kellékek“ ezek az alkotómunkához. Hivatásos és nem hivatásos Aránylag könnyen túltettük magunkat a dilemmán, amennyiben nemigen volt miről vitatkoznunk. Legnagyobb sajnálatunkra ugyanis a kötettel (vagy kötetekkel) már jelentkező fiatal írók nem jelentkeztek a pályázatunkon. Tisztelet a kevés kivételnek (Oláh István, Paizs Tibor és Tömöry Péter), akik szintén csak egy-egy írásukat küldték be. Úgy tűnik, nem látták meg a lehetőséget, a tér felkínálását az önkifejezés gazdagítására, noha hármas tematikájú jeligénkbe belefér mindaz, amiért ma írni érdemes. Síkraszállunk a merészen politikumba vágó témák mellett, nyíltan hirdetjük a mélyen elkötelezett irányulást. Miért ne vallanánk be ezt, amikor a romániai magyar irodalom fő és értékes vonulata mindig is ennek a jegyében született, hatott és vált maradandóvá? Lehetséges, persze, hogy pályázati felhívásunk nem volt kellőképpen körülírt, hogy egyesek valamelyes kalodától tartottak. A megjelent írások átböngészése viszont bizonnyal rádöbbenti őket, hogy erről szó sincs. Nem mi találtuk ki: minden művészet elkötelezett, még az el nem kötelezettnek nevezett is. És vajon létezik-e művész, aki munkásságában kikerülhetné a szülőföld, a munka és a testvériség gondolatát? Hogy milyen formai eszközökkel közeledik ezekhez, az életünket meghatározó témákhoz, az az ő magánügye. Ebben semmilyen megszorítás nincs, nem is létezhet. Az őszinteség, bár nem meghatározó esztétikai mérce, nélkülözhetetlen. S ebből a szempontból az úgynevezett nem hivatásosak már letették a garast Hisszük, az arány rendre helyrebillen, s akkor, természetesen, külön értékeljük a teljesítményeket. NAPKELTE A falusi sár konokságával A kékposztós égre vágytam. Azt se tudtam, miből. Mikor lett a szárnyam. Fölszálltam. Fejem fölött üstnyi öblösség guggolt. Az ég azt hitte, rámhasalt Észre se vette, hogy a homlokomról kel a Nap. Lőrincz József MEMENTÓ Csonka gerenda végén gyászszalag. Ahol a kaszkadőr emléke fennakadt, törmelékházban élet s halál lakik. Járjuk a Richter-skála ijedtségfokait. Tragikus tavasz ez, március lett az elmúlás nyara. Beomlottak az idő tárnái, örömeinket temették oda. Romok fölött remény lobogózik, az emberség földjén az ember borvizet, kenyeret termel, s küldi, ahol kell, oda. Jövőbe szánt eltökélt homloka. D. Szabó Lajos A MI IDŐNK Szerszámaink a tegnapiak s majdan a maiak szimbólumok lesznek de tetteink a tegnapiak s a mostaniak már mélyen beleépülnek Irodalmi körök, fiatal zeneszerzők és képzőművészek figyelmébe őszintén bevalljuk: kellemetlenül érintett, hogy a különböző helységekben működő, jó nevű irodalmi körök tagjai nem figyeltek fel pályázatunkra. Úgy gondoltuk, hogy ezek erkölcsileg elkötelezettnek érzik magukat azzal a lappal szemben, amely őket rendszeresen népszerűsítette, s tehetséges tollforgatóiknak közlési teret is biztosított az évek során, vállalva az indítással járó kockázatot. Nem szánjuk e sorokat szemrehányásnak, sokkal inkább annak, hogy mikor lehetőség adódik, ne fukarkodjunk az egymáshoz tartozás bizonyságtételével. Egyik Szatmár megyei olvasónké az ötlet: miért ne neveznének be a fiatal zeneszerzők és szövegírók is, hiszen témáink tőlük sem idegenek? Kérdésére partitúrákkal ellátott szövegeket várunk — válaszként a folkzene fiatal hazai művelőitől, természetesen a pályázati témákra. Képzőművészeinket eddig is népszerűsítettük egy-két reprodukció erejéig, időnként írtunk egyéni kiállításaikról, csoportos jelentkezéseikről. A pályázat számukra is alkalomnak kínálkozik arra, hogy akár a megjelent munkákat illusztrálják, akár teljesen önálló, témáinkba vágó munkákkal jelentkezzenek. Pályázatunk sajátossága köztudott: általában minden pályázat titkos, a zsűrizésnek csak a végeredményét hozzák nyilvánosságra, minden különösebb megokolás nélkül. Mi viszont számolunk azzal, hogy a fiatal tollforgatóknak irányításra is szükségük van, s ezért jogosnak érezzük a negyedévenkénti észrevételek megtevését, anélkül, hogy ítéleteket fogalmaznánk meg. Ebben a demokratikus szellemben nem hallgathatjuk el például azt sem, hogy több pályázó mintha nem akarná tudomásul venni, hogy igaz érzések, gondolatok suta, művészietlen visszaadásával nincs mit kezdenünk, s bármennyire is mélyről, őszintén fakadnak a sorok, esztétikai fedezet nélkül mit sem érnek. Pályázatunk nyitva áll továbbra is minden fiatal alkotó, tehetséges kezdő előtt. Tessék benevezni! Lázár László s/.ii lelold Улитка/ leslortrisét* az eljövök gondolataiba otthonaiba tájba országba amely hazánk és házunk Gondok és örömök közt éltető tüzekkel nevető növekvő gyermekekkel velünk és veletek születésnaptól a csillagokig SZEMÉLYEK: Igazgató, Főmérnök, Bodlai, Daróc, Kalmár, Micike, Piriké. Szín: két részre tagozódik. Középen igazgatói iroda: íróasztal, kényelmes bőrfotelek, zöldnövények, akváriumok stb. Valahol elöl, a szín egyik sarkában az igazgató előszobája látszik. Az irodában Igazgató és Főmérnök ül, kávéznak, vitatkoznak. Az előszobában Micike, a titkárnő unatkozik, körmét reszelgeti és divatapot olvas. IGAZGATÓ (mintha egy rég megkezdett vitát folytatnának) A nyakamat rá, hogy leshelyzet volt... FŐMÉRNÖK Ne legyen Kondás a nevem, ha az nem volt szabályosból... IGAZGATÓ Nézd, Béla, én éppen a kapu mögött ültem. FŐMÉRNÖK Én pedig vonalban voltam az esettel. IGAZGATÓ A kapu mögül úgy látszott, hogy Béni leshelyzetben kapta a labdát.. . FŐMÉRNÖK A kapu mögül minden másként látszik. . . (A vita nem hallhatóan folytatódik.) Kintről léptek hallatszanak, Micike sebesen gépelni kezd, sosem lehet tudni. MICIKE (miután észreveszi a belépő Bodlait, abbahagyja a gépelést) Ó, maga az Bodlai? BODLAI Miért? Tán a mantovai hercegre számított? MICIKE Olyan kísértetiesen kocog, hogy az embernek hideg futkos a gerincén. .. BODLAI Őszintén szólva, nekem is valahányszor keresztbe rakja a lábait... MICIKE Bókolni akar? BODLAI Igen, rögtön az arcába csípek és azt mondom: angyalom, maga szebb, mint a tegnap volt... MICIKE Undok! BODLAI Tudja, hogy nem áll jól magának az a toronyblokk, amit a fején cipel? MICIKE (sértődötten) Azt, hogy mi áll jól nekem és mi nem, magam is el tudom dönteni. (Más hangon) Mi tetszik, mérnök elvtárs? BODLAI A dilivel szeretnék beszélni. MICIKE (rendreutasító hangon): Tatán az igazgató elvtárssal... Házon kívül van. BODLAI Az lehetetlen, akkor maga is vele lenne. .. MICIKE Tudja, hogy maga egy vipera, egy kibírhatatlan fráter? BODLAI Nem maga az első, aki erre a megállapításra jut. MICIKE Ha én most szólnék az igazgató elvtársnak... BODLAI Tehát mégis itt van? MICIKE Azt a parancsot kaptam, ne engedjek be senkit, fontos megbeszélése van a főmérnök elvtárssal. .. IGAZGATÓ Márpedig az leshelyzet volt. FŐMÉRNÖK Szavamra mondom, Géza, nem volt les. IGAZGATÓ Les volt és kész! FŐMÉRNÖK Nem volt les! IGAZGATÓ Te ne vitatkozz velem, jó? ! FŐMÉRNÖK Amiért a felettesem vagy, nekem is lehet igazam néha! IGAZGATÓ A témát berekesztem! Punktum! FŐMÉRNÖK Tehát elismered? IGAZGATÓ (az asztalra csap) Nem ismerek el semmit! Punktum! (A vita nem hallhatóan folyik tovább.) MICIKE De ha nagyon fontos. . . BODLAI Biztosíthatom. Micike, mindnyájunk érdekében, nagyon fontos. MICIKE . . .akkor talán átadhatom az igazgató elvtársnak. BODLAI Ezt nem lehet átadni! Ez nem csomag, nem ajánlott levél, ezt meg kell magyarázni. MICIKE Miről van szó? BODLAI Az M6-os tervrajzáról: rossz! MICIKE Az kizárt dolog. Mióta a mérnök elvtársból igazgatót csináltak, nem szervezett semmit. BODLAI Ezen a rajzon mégis az ő aláírása szerepel. . . Méltóztatik félreállni az útból vagy a megvárja, míg odébb teszem? (Belép az irodába, nem veszik észre.) FŐMÉRNÖK Gól volt, vagy nem volt gól? BODLAI Ha megadta a bíró, akkor gól volt. IGAZGATÓ De értse meg, ember. . (Most veszi csak észre Bodlait) Ki maga és hogy kerül ide? BODLAI Ha nem tévedek, már volt szerencsém találkozni önnel, amikor a vállalathoz kerültem, csakhogy az igazgató elvtárs akkor is foglalt volt, feldühítette az a tizenegyes, amit a kapu mellé durrantottak a fiúk. .. IGAZGATÓ Mit akar? Lakást igényelni? Nincs! Végeztem! Punktum! BODLAI A lakásigénylők érdekében szeretnék szó! IGAZGATÓ ,csak a saját érdekében szóljon, Kartársam, a saját véleményét hangoztassa, ne a másokét. BODLAI Az én véleményem az, hogy az M6-os tervrajza sántít. .. IGAZGATÓ Micsoda? Az én tervem nem jó? ! BODLAI Bagatell az egész: az ablakok nagyobbra sikerültek a szobák magasságánál. Ez igazán szóra sem érdemes, ha figyelembe vesszük, hogy a hatszáz ablakból csak 599 készült el eddig. IGAZGATÓ (megtörli homlokát) Tehát mégiscsak lakást szeretne, igaz? (Noteszt vesz ely Spiesen) Mióta nős. Hány gyereke BODLAI Nőtlen vagyok, kérem. Ha lány lennék, azt mondanám, hajadon... És a legfontosabb, tessék jegyezni, az 55-os tervrajza rossz! A munkások állnak. Bátorkodom megjegyezni, hogy csupán két dolgot tehetünk: vagy megnyújtjuk a szobák magasságát fél méterrel, vagy pedig átcsináltatjuk az ablakokat. Döntsön, mérnök elvtárs, s ha netán dűlőre jutnának a leshelyzetügyben, szíveskedjenek értesíteni bennünket is. IGAZGATÓ (kikelve magából) Hallottad ezt, főmérnök elvtárs? Mit csináltak volna az ilyen alakokkal a múlt rezsimben? FŐMÉRNÖK Kirúgták volna. IGAZGATÓ Hallotta, fiam? Ki innen ! BODLAI És még maga ellen mernek jelentést küldeni. . . Ki lehetett az a jellemtelen fickó, aki maga ellen jelentést küldött a trösztnek? (Él. Útközben Micikének is dob egy grimaszba erőltetett mosolyt, amit a lány szamárfüllel honorál.) IGAZGATÓ Ki volt ez a szemtelen fráter? FŐMÉRNÖK Mérnök. Frissen végzett főiskolás. Lobbanékony, de hamar kialszik. Mint minden korabeli. ő is azt hiszi, hogy megválthatja a világot.. IGAZGATÓ Majd én pontra teszem! FŐMÉRNÖK -Hogy merészel egy ilyen takonypót téged megbírálni? IGAZGATÓ Még ha teszem azt, igaz is, amit állít, műnek minden semmiséget világgá kürtiölni? FŐMÉRNÖK Nincs bennük szikrányi tapintat se. Tudod, miről meditált a múltkori alapszerv-gyűlésen? Megmagyarázta a tagságnak, hogy miért úszott a részesedés. IGAZGATÓ Ha deficitben van a vállalat, a banknak nem áll jogában prémiumot osztogatni... FŐMÉRNÖK Miért vagyunk deficitben? — így 6. Azért, elvtársak, mert rosszak a tervrajzok, mert annyi anyagot pocsékolunk egy építkezésnél, amennyi kettőhöz is elég lenne... IGAZGATÓ & te még csak most figyelmeztetsz erre a viperafajzatra? FŐMÉRNÖK A múltkor már bátorkodtam a figyelmedbe ajánlani, de akkor éppen el voltál foglalva Döncivel, akinek hiába ajánlottad fel azt a nyugdíjas állást, nem akart maradni a csapatnál... IGAZGATÓ (szöget ütött fejében Bodlai utolsó kijelentése): Álljon meg a menet, főmérnök kartárs. . . Az a feljelentés, amit a kölyök említett, igaz lenne? FŐMÉRNÖK Beszélik... IGAZGATÓ És te egy szóval sem említetted. .. FŐMÉRNÖK Annyira kiborultál attól a lesgóltól, hogy nem akartalak ilyen semmiségekkel zaklatni... IGAZGATÓ Szóval ezt is megértem, hogy jelentgetnek a hátam mögött, mint egy paprikajancsit. .. Hát nem vagyok én megértő, jó vezető? FŐMÉRNÖK Túlságosan is jó vagy, igazgató elvtárs. IGAZGATÓ Azért még nem jelentettek fel senkit... Csak tudnám, mit irigyelnek tőlem a beosztottjaim? FŐMÉRNÖK Sok minden van, amit irigyelni lehet egy igazgatótól. IGAZGATÓ Például? FŐMÉRNÖK Itt van Micike, a titkárnőd, akivel hetenként kétszer, kiszállás círe, vikendezni jársz a vállalat kontójára. .. MICIKE (sóhajt, keresztbe rakja a hibát) IGAZGATÓ Pletyka. FŐMÉRNÖK Továbbá irigyelhetik tőled azt a palotát is, melybe közel egymilliót öltél. .. IGAZ*" "vó Egész életben spóroltam rá. FŐMÉ Ж De az s kizárva, hogy a . .nadrágaidat ...Uylik. .. IGAZGATÓ Cukrom van és kezdődő asztmám. (Erőltetett köhögés.) FŐMÉRNÖK De azt is irigyelhetik, hogy a nagy költekezés után víkendházra és mesterséges tóra is futotta... IGAZGATÓ (felcsattan) Na és, a munkát nem irigyli senki? FŐMÉRNÖK A közhit úgy tartja, — "»ész nap bársonykákat ereget, s _,/t-'irkant hivatalos ira , V «* munkádat is irigylik. IGAZGATÓ Na és a felelősség? FŐMÉRNÖK Sokan úgy vélik, hogy annak a vezetőnek, aki kezében tudja tartani a gyeplőt, nyugodtak és szépek az álmai. IGAZGATÓ És szerinted én milyen vagyok? FŐMÉRNÖK Engedelmeddel, a lehető legrosszabb: vajszívű és engedékeny. Nincs benned elég határozottság, elnéző vagy a vétkesekkel szemben, nem vonod felelősségre azokat se, akik eltulajdonítanak a közvagyonból. Csak kiabálsz, kirúgással fenyegetsz mindenkit anélkül, hogy cselekednél. .. IGAZGATÓ Ha nem vagyok Indiszkrét, te mit tennél az én helyemben? FŐMÉRNÖK Elvárnád, hogy tippeket adjak neked? Annak, aki kis híján megégett a tűztől, nincsenek tippjei. . . IGAZGATÓ Nem hagyhatsz csel Pusztai Péter illusztrációjá ben, Bélus... FŐMÉRNÖK Ha a múltkor lebuktál volna, rám húzzák a vizeslepedőt, pedig én csak az ötletet adtam neked... IGAZGATÓ Zseniális ember vagy, Bélus. Nagyszerű barát és munkatárs, aki mindig tudja, mikor, mit kell tenni. . . FŐMÉRNÖK Hát ide figyelj, Géza, az a trükk még egyszer nem megy el. Mert ha ismét kiszállnak a tröszttől, senki sem fogja észrevenni, hogy Micike lenge öltözékben illegeti magát... MICIKE (ásít, nyújtózik) FŐMÉRNÖK . . .Mindenki a költségvetés után fog puhatolózni, mindenkit a deficit oka érdekel majd, és az, hogy miért nem fogtunk,ahhoz a négyszintes munkáslakáshoz, melyet már a múlt év közepén át kellett volna adnunk. IGAZGATÓ Mit javasolsz, Bélus? FŐMÉRNÖK Akinek a fél lába már ingoványba süllyedt, nincsenek javaslatai. .. Mindenesetre arról a trükkről, hogy délelőtt elvisszük az ellenőröket az egyik építkezéshez, délben megvendégeljük őket, megsétáltatjuk Micikét előttük, s délután ugyanazt a tömbházat mutatjuk, már nem aktuális... Ha jól hallottam, éppen ez állt a jelentésben: a felettes szervek félrevezetése. .. • IGAZGATÓ Csak tudnám, ki volt az a jellemtelen fráter. .. FŐMÉRNÖK Tényleg nem gyanakszol senkire? IGAZGATÓ Nekem mindenki gyanús! FŐMÉRNÖK Beleértve engem is? IGAZGATÓ Ugyan, Bélus, rajtad kívül. . . FŐMÉRNÖK Nem szeretnék beleszólni a döntéseidbe, de azt ajánlanám, nem ártana megszabadulni néhány embertől. . . IGAZGATÓ Csak neveket említs, Bélus, és máris ki vannak rúgva! FŐMÉRNÖK Ezt nem tartanám éppen célszerűnek. Az embereknek mindig meg kell magyarázni, mire, miért szolgáltak rá... Különben, mint látod, két vége van az ostornak... IGAZGATÓ Kire gyanakszol? FŐMÉRNÖK Engedelmeddel, három nevet említenék. IGAZGATÓ Jegyzem. FŐMÉRNÖK Bodlai, Kalmár, Daróc. IGAZGATÓ Igen. FŐMÉRNÖK Nem tudom, emlékszel-e még, a háború idején működtek rögtönítélő bíróságok, melyek rendszerint egy személyből álltak. (Feláll) Hát akkor, sok szerencsét, igazgató elvtárs. (Az ajtóból) És ha megérkezik a bizottság a tröszttől, rám számíthatsz... (Miközben elhalad Micike mellett, az arcába csíp, és cinkosan összenevetnek.) IGAZGATÓ (asztali mikrofonjába). Micike, legyen szíves, küldje be Daróc kartársat. (Magában.) Ha nem volt rend eddig, akkor most csinálok én! (Kopogtatásra) Ejnye, Daróc kartárs, egyszerre milyen tisztelettudó lett. (Ordítva) Bújjon be! Mi a fenét alakoskodik? ! DARÓC Parancsoljon velem, igazgató elvtárs! IGAZGATÓ (nyájasan) Hogy s mint szolgál kedves egészsége, Daróckám? DARÓC (ugyanúgy) Szolgálgat, szolgálgat, igazgató elvtárs. IGAZGATÓ (más hangon, támadóan) Mondja, Daróc, maga tud a feljelentésről? DARÓC (félénken) Miről kell tudnom? IGAZGATÓ Szóval még meg is játssza magát? DARÓC Becsületemre legyen mondva, ha én valaha is feljelentenék valakit, az, engedelmével, a főmérnök elvtárs lenne. IGAZGATÓ Miért haragszik a főnökére? DARÓC Mert a saját munkáját is az én nyakamba varrja. IGAZGATÓ A maga helyében én büszke lennék erre. Ez ugyanis azt jelenti, megbízik magában. DARÓC Igen ám, de ha valami nem stimmel a helyszínen, mindig nekem kell vállalnom a felelősséget. IGAZGATÓ Világos. Ha egyszer nem ő csinálta, nem vállalhatja a felelősséget maga helyett. DARÓC Aki nem csinál semmit, engedelmével, az nem is tévedhet. . . IGAZGATÓ Ebben egyetértünk. (Szöget üt a fejében a gondolat) Mondja csak, Daróckám, hogy értette maga azt, hogy aki nem csinál semmit? Vagy maga szerint az semmi, ha valaki felel az egész építkezésért? Ha maga szerint a főmérnök elvtárs nem csinál semmit, akkor mit csinálhat az igazgató. .. Út és füstkarikákat ereget, mi? Töri a fejét, hogyan csenhetné el az MI0-es költségvetését a saját építkezéséhez, igaz? (Daróc tiltakozására) Vallja be, Daróckám, maga az én nyakam köré is odaképzelte a hurkot, miközben a főnökét ócsárolta... DARÓC Engedelmével, igazgató elvtárs, nem szokásom ócsárolni senkit. IGAZGATÓ Csak tippeket ad mások szájába, hogy jelentést készítsenek. DARÓC Nem tudom, mondtam én ilyesmit? IGAZGATÓ Lehet, hogy csak gondolta, de az még rosszabb. Míg a nagyszájúak egyetlen kitöréssel megszabadulnak epés gondolataiktól, addig maga a toll végét rágja, és titokban feljelentéseket fogalmaz. . . DARÓC Erre csak a jellemtelen emberek képesek. IGAZGATÓ Miért? Aki még arra is gyáva, hogy aláírja feladványát, az a korrekt emberek közé tartozik? DARÓC Én nem írtam semmiféle feladványt! IGAZGATÓ Lámcsak, még maga dühös. Ha kell, még színészkedik is, hogy megjátszhassa az ártatlant, a ma született bárányt. Vallja be, csak azért nem írta oda a nevét, mert előrelátó volt, mert számolt azzal a lehetőséggel is, hogy az ellenőrzés esetleg mindent rendben talál és akkor mi lesz?. .. Hát én megmondom, Daróckám, repül! Ki van rúgva! (Daróc ellenkezésére) Végeztem! Punktum! (Miközben Daróc kimegy, a mikrofonba.) Micike, jöhet a következő! KALMAR (be) IGAZGATÓ Tudja, miért hívattam, mérnök elvtárs? KALMÁR Sejtem, tőlem szeretné megtudni, ki a szerzője annak a feljelentésnek, melyet a tröszthöz írtak ön ellen. IGAZGATÓ Honnan tudja, hogy feljelentést küldtek ellenem? KALMAR Ha nem tévedek, az igazgató elvtárson kívül mindenki tudja. IGAZGATÓ Tehát maga szerint mindenki gyanús? KALMAR Szerintem csak az a gyanús, aki a feljelentést küldte. IGAZGATÓ És az a személy, aki ezt tette, nem lehet azonos önnel? KALMÁR Biztosíthatom, igazgató elvtárs, én nem pályázom az ön székére. IGAZGATÓ Mert fél a felelősségtől, igaz? KALMAR Inkább az unalomtól félek. .. IGAZGATÓ Tehát maga is irigyel? KALMÁR Kérem, én ha pikkelek valakire, az nem az igazgató kortárs. IGAZGATÓ Hanem a főmérnök, igaz? (Kalmár bólintására) Aki ma a főmérnökére pikkel, az holnap az igazgatójára is pikkelni fog. KALMÁR Ugyani már, az igazgató elvtárs egy falat kenyér, a légynek sem árt. IGAZGATÓ Ha baja van a főnökével, miért nem hozzám fordul? KALMÁR Azért, mert ha közlöm, kiről van szó, ön berekeszti az ügyet, mielőtt még meghallgatna, ha pedig nem közlöm, hogy kiről van szó, akkor házon kívül tetszik lenni. IGAZGATÓ Lássa be, kérem, egy igazgató nem panaszláda, nem foglalkozhat minden semmiséggel... KALMAR (folytatva a gondolatot) .. .mikor milliós gondolatok forognak kockán. IGAZGATÓ Maga is azt a kis viskót irigyli? . KALMAR Az a kis viskó egymillióba került. IGAZGATÓ Honnan tudja? KALMAR Ez is szerepelt a feljelentésben. IGAZGATÓ Tehát közösen írták? KALMAR Hogy kik írták, nem tudom. Engem csak az érdekel, hogy az M7-es tömbház ne az én lelkemen száradjon. IGAZGATÓ Miért, a főmérnök elvtárs nem ismerte el, hogy az ő tervei alapján készült? KALMAR Nem. IGAZGATÓ Nyilván csak azért, mert valóban nem ő tervezte. KALMÁR A tervrajzon az áll: tervezte és kivitelezte... IGAZGATÓ Maga ne vitatkozzék velem, Kalmár elvtárs! Mit számít az már, ki tervezte? KALMÁR Nagyon is sokat számít! Az M7-es második szintjét ugyanis le kellett bontani, mikor már a harmadik szint is fölötte volt... IGAZGATÓ És mit tesz erre maga? Megkerüli a vállalat vezetőségét és jelentést ír a trösztnek... Így volt? KALMÁR Igen, kérem. De ez a jelentés nem azonos azzal, amit ön ellen küldtek. IGAZGATÓ Vegye tudomásul, Kalmár elvtárs, ki van rúgva! KALMÁR De kérem, én csak a saját érdekeimet védtem. IGAZGATÓ Súlyos hiba. Egy vezető embernek tudnia kell mindig: első a közérdek!__Elmehet, kérem! (Miután Kalmár kimegy, az asztali mikrofonba): Micike, legyen szíves a következőt! BODLAI (be) Hivatni tetszett, igazgató elvtárs? Úgy látszik, ha az ember nem csinál semmit, rögtön felfigyelnek rá, mert ha valami jó ügyben fáradozik, a kutya sem törődik vele... IGAZGATÓ Ha megengedi, fiatal barátom, most én kérdezek. BODLAI Állok rendelkezésére, igazgató elvtárs, de ha akarja, ülhetek is. Ha hosszúra ereszti, mint a gyűléseken szokta, ahol senki sem tudja a közepén, mit mondott az elején, a végén pedig, hogy miről volt szó a közepén, akkor én inkább, engedelmével, leülnék, kiolvasnám a napi sajtót, a sport- és rádióújságot, és ha netán elszundítanék közben, kérem, bökjön csak oldalba, nem vagyok mélyen alvó. IGAZGATÓ (döbbenten) Mondja, kérem, maga egyáltalán tisztában van azzal, hogy hol van, kivel beszél? BODLAI Igen, kérem. Ha nem lennék tisztában, akkor másképpen beszélnék. IGAZGATÓ Vegye tudomásul, ki van rúgva! BODLAI (Indul az ajtó felé) Hála istennek, ezt könnyen megúsztam. IGAZGATÓ Várjon!. .. Maga írta azt a feljelentést ellenem? (Bodlai nevetésére) Mi a fenét nevet? Megmondaná? BODLAI (nevetve) Olyan jópofákat tetszik kérdezni... (Komolyan) őszintén szólva, nem tudtam az igazgató elvtárs „viselt“ dolgairól, de ha tudtam volna, magam is csatlakozom... a feljelentéshez... IGAZGATÓ (megjátszva magát) Maga az én emberem, Daróc! BODLAI Bodlai IGAZGATÓ Mindig az ilyen egyenes, szókimondó embereket kedveltem, ami szívemen, a számon... BODLAI Ne strapálja magát, igazgató elvtárs, tőlem nem fog megtudni semmit, legkevésbé azt, amire kíváncsi lenne. Én kérem, hogy úgy mondjam, családtalan vagyok, nincs szükségem lakásra, mint bátorkodtam említeni: hajadon vagyok. IGAZGATÓ Más szóval maga is egy követ fúj a feljelentőkkel? Maga is azt hiszi, hogy az M10-es költségvetését elsinkófáltam, s az én villámba öltem? BODLAI Az, hogy én mit hiszek, nem lényeges, a tényeken nem változtat semmit. Az a munkáslakás nem épült fel, pedig már a múlt év közepén át kellett volna adni... IGAZGATÓ Maga csak törődjék a maga dolgával! Miért ártja magát mások ügyeibe? BODLAI Oké! De akkor még mindig nem tudom, miért méltóztatott hivatni? IGAZGATÓ Ha tetszik magának ez a mi szép kis intézetünk, akkor említsen egy nevet. BODLAI Bodlai. . . megfelel önnek? IGAZGATÓ (a mikrofonba): Hallotta ezt. Micike? MICIKE (aki egész idő alatt hallgatózott) Ki van rúgva! BODLAI (az ajtóból) Mondja, igazgató elvtárs, Micskére nem is gyanakszik? IGAZGATÓ Ki innen! BODLAI Tegyük fel, hogy megunta már azt a savanyú ábrázatát, unja a sok focit, és szép szavakat szeretne hallani, új főnököt látni, olyat, aki sportol, nemcsak beszél róla, akinek nincs cukra, s akit nem hasogat a reumája. . .? (El) MICIKE (kuncog.) IGAZGATÓ (felbőszülten) Mondott valamit, Micike? Keresnek? Nem vagyok itt senkinek se!... A tröszttől... Az más, miért nem ezzel kezdte? (Bevesz egy pirulát, rendbeszedi magát, el) Főmérnök és Micike bejönnek. Főmérnök az igazgatói székbe ül. Micike járkál, majd az íróasztal, szélén állapodik meg, felkapaszkodik. FŐMÉRNÖK Pompás volt, Micike! Minden úgy ment, mint a karikacsapás! MICIKE Nem szeretnék tolakodónak látszani, főmérnök elvtárs, de úgy érzem, már épp ideje lenne a lakáscserének. fél éve nyomorgok egy vacak kétszobásban.. . FŐMÉRNÖK Meg tudom érteni a nehézségeit. Micike. Ma még egyedül, de honnan talán már családja lesz. MICIKE És cukrom... Nem vagyok én olyan tehetségtelen. . . FŐMÉRNÖK Nyugodjon meg, Micike, ahogy kineveznek... MICIKE És ha nem a főmérnök elvtársat nevelik ki? FŐMÉRNÖK El tudna képzelni más változatot is? (önelégülten) Én vagyok a rangidős, a szaktekintély, s aki akkor sem rettent vissza, ha legjobb barátjáról kellett lerántani a leplet.. . MICIKE Valóban, úgy néz ki, hogy minden maga mellett szól, csak az az M7-eS ügy ne lett volna. .. FŐMÉRNÖK Az nem az én hibám, Kalmár tervezte. MICIKE A maga neve áll rajta... FŐMÉRNÖK Ugyan, Micike, Kalmár kicsi fiú még erre a székre. .. IGAZGATÓ (be, meghökken): Mit jelentsen ez, főmérnök elvtárs? FŐMÉRNÖK (kijavítva) Igazgató elvtárs. (Átad egy papírt.) Köszönj el a székedtől. MICIKE A kivizsgálásig a mérnöki funkciótól is. IGAZGATÓ Szóval innen fúj a szél? A legjobb barátom, akivel együtt harcoltam. .. megfúrt!. .. És még én védtelek téged, kirúgtam a legjobb szakembereinket. .. FŐMÉRNÖK Aki tiszta lappal játszik, nem szorul védelemre. IGAZGATÓ Ha tiszta lappal játszol, miért kellett lebontani az M7-es második szintjét? FŐMÉRNÖK Miért vagyunk deficitben? Honnan a krónikus anyaghiány? Miért nem fogtunk még hozzá az M10- eshez, mikor már a tavaly át kellett volna adnunk? BODLAI (be) Mert mindketten évek óta telefonon irányítják a telepet. Mert mindketten csökönyösen ragaszkodnak az eredeti rajzokhoz akkor is, ha azok a helyszínen csődöt mondanak. Mert... FŐMÉRNÖK (aggodalmasan) És az a papír... Mi az, amit úgy lobogtat? BODLAI A kinevezésem! DARÓC (be) Ideiglenesen, mindnyájunk legnagyobb örömére. Bodlai barátunkat bízták meg az intézet irányításával. .. KALMÁR (be) Míg a kivizsgálás tart, ő lesz a mi újdonsült főnökünk. FŐMÉRNÖK (felemelkedik az igazgatói székből) BODLAI Maradjon csak, főmérnök elvtárs, én rám nem a széket, az intézetet bízták. .. MICIKE (Bodlaihoz) Igazgató elvtárs, hozhatom a kávét, vagy inkább koktélt parancsol? BODLAI Ne strapálja magát, Micike, nem szeretném, ha magának nap nap után egy viperafajzattal, egy kibírhatatlan alakkal kéne együttműködnie. (Kiszól) Piriké! PIRIKÉ (be) Óhajt valamit, igazgató elvtárs? BODLAI Kérem, szereltesse le ezt a mikrofont az asztalomról. A bársonyszékeket cseréltesse ki közönséges karosszékekre, hogy ne legyen kedve senkinek huzamosabb ideig rajta ülni. Továbbá, szedje le a fogadóórák táblázatát, s tegye ki helyette: az ajtó bármikor és bárkinek nyitva áll, ha okos és használható ötlettel kopogtat rajta. (A nézőtér felé) A gyűlést berekesztjük! (FÜGGÖNY) Szombati István jöhet a következő Sántha Ferenc illusztrációi Ifjúmunkás® Ifjúmunkás ШГ