Ifjúmunkás, 1982 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1982-05-16 / 20. szám
• Nicolae Ceauşescu elvtárs Románia Szocialista Köztársaság elnöke és Elena Ceauşescu elvtársnő meghívására az elmúlt héten hivatalos látogatást tett országunkban Edward Schreyer, Kanada főkormányzója, Schreyer asszonnyal együtt A kanadai főkormányzó romániai látogatása tanúsítja a két ország között létrejött és fejlődő jó viszonyt, azt az elhatározásukat, hogy bővítik és kiterjesztik az együttműködést politikai, gazdasági, műszaki-tudományos és kulturális téren, valamint a nemzetközi életben a román és a kanadai nép javára, a béke, az enyhülés, az együttműködés és a megértés egyetemes ügye javára. Románia és Kanada diplomáciai kapcsolatainak felvétele 1967-ben nagykövetségi szinten döntő momentumot jelentett a két ország kapcsolatainak fejlődésében. Az ezt követő időszakban Románia és Kanada állhatatosan munkálkodott kölcsönösen előnyös együttműködése fejlesztésén. A kétoldalú kapcsolatok kedvező alakulását tükrözi egyebek között az a tény, hogy a román—kanadai kereskedelmi csere volumene az utóbbi öt évben több mint kétszeresen növekedett Ebben a vonatkozásban kivételes fontossága van a kölcsönös megegyezéssel évenként megújítható kereskedelmi egyezménynek, amely előirányozza a legnagyobb kedvezmény elvének kölcsönös megadását, továbbá az atomenergia és az óceáni halászat terén, valamint a hosszútávú gazdasági és ipari kooperációra vonatkozóan létrejött egyezményeknek. . A látogatás során megtartott hivatalos megbeszélések alkalmával megelégedéssel állapították meg Románia és Kanada kapcsolata pozitív alakulását. Egyben megállapítást nyert, hogy a kétoldalú együttműködés szintjén elért eredmények, nem különben a román gazdaság és a kanadai gazdaság növekvő potenciálja kedvező előfeltételeket teremt a román—kanadai együttműködés további fokozásához. Mindkét fél síkraszállt az adott lehetőségek hatékony hasznosításáért. A kooperációs területek és formák bővítéséért, azért, hogy jó körülmények között valósuljanak meg az előirányzott együttműködési célkitűzések. Nicolae Ceauşescu elnök és Edward Schreyer kormányzó úgyszintén fáglálta a nemzetközi politikai élet problémáinak széles körét. Kanada főkormányzója messzemenő nagyrabecsüléssel méltányolta Nicolae Ceauşescu elnök kiemelkedő hozzájárulását a béke, az enyhülés, a leszerelés ügyéhez, az emberiség nagy problémáinak építő megoldásához. Kiemelték, hogy Románia és Kanada — mint a helsinki Záróokmány aláírói — különleges figyelmet szentelnek az európai biztonságnak és együttműködésnek, egy nukleáris fegyverekből mentes Európa megteremtésének. Hangsúlyozták, hogy napjaink legégetőbb követelménye meggátolni a fegyverkezési hajszát, hozzálátni konkrét leszerelési, elsősorban nukleáris leszerelési intézkedésekhez. Ilyen összefüggésben rámutattak, hogy az ENSZ-közgyűlés közelgő leszerelési különülésszakaszán tényleges határozatokat kell elfogadni a leszerelési kérdésekről. Mint kiemelték, az Európában és világszerte zajló nagy békemegmozdulások igen fontosak, és jelentős szerep hárul a közvéleményre a nukleáris fegyverkezés megfékezésében, a háborús veszély megszüntetésében, a biztonság és a békés együttműködés légkörének megteremtésében. A magas szintű véleménycsere folytán kitűnt, hogy Románia és Kanada a jövőben is együtt kíván működni a bizalom, az enyhülés és a széles körű nemzetközi együttműködés légkörének megteremtéséért, amely lehetővé teszi számára, hogy előfesz!t cseit a gazdasági-társadalmi fejlődésre összpontosítsa. • A KISZ KB küldöttség, élén Nicu Ceauşescu elvtárssal, a KISZ KB titkárával az elmúlt héten látogatást tett Malaysiában. A látogatás során Nicu Ceauşescu elvtárs Kuala Lumpurban találkozott Datuk Moktar bin Hashim ideiglenes külügyminiszterrel, művelődési, ifjúsági és sportügyi miniszterrel, valamint Oatuk Wan Mansout Wan Abdulah-val, a Művelődési, Ifjúsági és Sportügyi Minisztérium főtitkárával. A megbeszéléseken kifejezték megelégedésüket a kétoldalú kapcsolatok alakulása fölött, kihangsúlyozták mindkét fél óhaját, hogy folytatódjék e kapcsolatok felfelé ívelő fejlődése az összes tevékenységi területeken. Tájékoztatáscserére került sor ugyanakkor az ifjúság és az ifjúsági szervezetek tevékenységéről, részvételéről a két ország gazdasági-társadalmi fejlesztésének folyamatában. A KISZ KB küldöttsége, amelyet Nicu Ceauşescu elvtárs, a KISZ KB titkára, az Ifjúság Nemzetközi Évének előkészítésével megbízott konzultatív ENSZ-bizottság elnöke vezet, eszmecserét folytatott az ifjúsági mozgalom nemzetközi helyzetével kapcsolatos kérdésekről is. Kiemelték, hogy erősíteni kell a fejlődő országok ifjúsági szervezetei közötti együttműködést, fokozni kell az ifjú nemzedék hozzájárulását ezen országok független és szuverén fejlesztését célzó programok valóra váltásához. • Nicu Ceauşescu elvtárs, a KISZ KB titkára, az Ifjúsági Nemzetközi Évének előkészítésével megbízott konzultatív ENSZ-bizottság elnöke Indonéziában folytatta távol-keleti útját a KISZ-küldöttség élén. Dzsakartában fogadta őt Suharto, Indonézia Köztársaság elnöke, akinek üzenetet adott át Nicolae Ceauşescu elvtárs, Románia Szocialista Köztársaság elnöke részéről. Ebből az alkalomból Indonézia elnöke kifejezte azt a meggyőződését, hogy Románia elnökének közelgő Indonéziai látogatása döntően hozzájárul majd a kétoldalú kapcsolatok sokrétű fejlődéséhez. Indonéziai látogatása során Nicu Ceauşescu elvtárs találkozott Mochtar Kasumaatmadja külügyminiszterrel, Ali Murtooo hírközlési miniszterrel, Reksodimejo Surono népjóléti koordinációs miniszterrel, Daud Yusuf nevelési és művelődési miniszterrel, Abdul Galur ifjúságügyi miniszterrel. A megbbeszélések során baráti légkörben áttekintették a román—indonéz kapcsolatok jelenteni állását és elemezték ezek további illesztésének lehetőségeit. Ugyanakkor sés körű eszmecserét is fúlytatunk a két ország fiatalságának tevékenységéről, az országainkban faivó gazdasági, társadalmi fejlődés további kiszélesítéséről. • A Mavin-(Falkland)-szigetek térségében újabb öszszetűzésekre került sor a brit és az argentin katonai erők között. Az angol honvédelmi miniszter bejelentené, hogy a szerdai nap folyamán lelőttek két Skyhavok típusú argentin harci repülőgépet, amelyek támadást kíséreltek meg az egyik brit hadihajó ellen. Ugyancsak Londonban közölték, hogy a szigetek körüli zárlat övezeten belül a tengerbe zuhant a brit hadiflota egyik Sea King típusú helikoptere. Buenos Airesből hivatalos komorai forrásokból jelentették, hogy a szigetek körüli harcaiban az argentin légierő súlyosan megrongált két brit fregattot, a szárazföldi légelhékrá tűzéség pedig lelőtt egy Sea King típusú brit helikoptert. Az ENSZ New York-i székházában Javier Perez de Cuellar főtitkár külön-külön tárgyalásokat folytatott Argentína és Nagy-Britannia képviselőivel, a szigetekkel kapcsolatos konfliktus békés rendezéséről. Sajtónyilatkozatában az ENSZ-főtitkár kijelentette, hogy haladást értek el a tárgyalásokon, amelyek azonban nagyon kényes szakoszba jutottak. Az FNSZ-főtitkár leszögezte: lehetségesnek tartja, hogy a hé' véné'g eredményekkel záruljanak az o-gpl—a-aentin v:'zá'» tárgya’á'o* rendezését cé'zé erő'—.T'fései. Az e-r-fî-ti — mutató** ró — a f-'оЦ e-viittţpii'.-uşti te**-h tgnab!zon”'*-a» s рещ á'l fent a tárgyal^'ek félbeszakításának veszélye. SZOCILISM ORSZÁGOK , IFJÚSÁGI Kirgiz egyetemisták Frunzében, Kirgizia fővárosában járva alkalmam volt meglátogatni az egyetemet, amely jelentős helyet tölt be a kirgiz nép kulturális, gazdasági és társadalmi életében. Az ötvenéves intézmény sok ezer olyan szakembert bocsátott útjára, akikre égető szükség volt az új társas- róm építésében. És inni?, indult el a folyamat, amely igazi forradalmat jelentett a kirgizek kultúrájában, akiknek 1920-ig nem volt saját írásuk és az írástudók a lakosságnak mindössze 2 százalékát képviselték. Az egyetem rektorával folytatott beszélgetés során képet alkothattam a köztársaság természeti és gazdasági kincseiről. Kirgizia területének 93 százalékát a világ két legnagyobb hegyvonulatának, az Altaj-Pamir és a Tien-san masszívumoknak a hegyei borítják. A köztársaság két legfontosabb gazdasági kincse: a vízenergiában rendkívül gazdag hegyi folyók és a 11 milliót meghaladó juhállomány. Minden egyes lakosra 4 juh jut, és átlagosan 3 kg gyapjút nyírnak le egy-egy állatról. A szocializmus éveiben a köztársaság ipari termelése 331-szeresre növekedett. Kirgíziában mintegy 80 nemzetiség él, a lakosság 50 százaléka kirgiz, 26 százalék orosz, 3 százalék német. A lakosság többsége fiatal, közülük 230 ezer diák és egyetemista. 140 ezer munkás, 15 ezer kolhozokban dolgozik, 74 ezer pedig tisztviselő. E rövid ismertető után a rektor bemutatta az általa vezetett egyetemet, ahol 14 ezer egyetemista tanul, közülük 8200 a nappali tagozaton. Az oktatás 23 szakon folyik, 850 tanár részvételével, akik közül 35 a tudományok doktora cím tulajdonosa. A Kirgiz Tudományos Akadémia tagjainak több mint fele a frunzei egyetemen tanult — mondta nem kis büszkeséggel a rektor. Az egyetem történetének első lapját az Állami Tanítóképző Intézet megalapítása jelentette 1932-ben, amelynek célkitűzése volt tanítókat képezni a köztársaság minden iskolája számára. Újabb fordulat következett be 1952-ben, amikor egyetemmé alakították át az intézetet és elkezdődött a tanárok képzése és szakképesítése a jövendő főiskolai szakok számára. 1954-ben létrejött a Műszaki Intézet az egyre növekvő gazdasági és technikai szakemberigény kielégítésére. Jelenleg az intézet biztosítja a legtöbb szakembert ás mérnököt Kirgizia ipara és gazdasága számára. Nem sokkal később, 1955-ben alapították a Testnevelési Intézetet, amely a Szovjetunió egyik legmodernebb sportprofilú főiskolája. Az itt felkészített fiatal sportolók közül öten aranyéremmel tértek haza a moszkvai olimpiáról. 1979-ben Frunzében újabb főiskola alakult, az Orosz Nyelv és Irodalom Intézet, s ezzel tízre növekedett a Kirgiziában működő főiskolák száma. ..Nincs egyetlen olyan tevékenységi terület, ahol ne lennének ott a mi egyetemistáink — mondotta Gulmira Mamat Kerimova egyetemista, aki küldöttként vesz részt a Komszomol XIX. kongreszszusán. A kirgiz egyetemisták kiveszik részüket minden tevékenységi ágazatban, kezdve a kutatással és befejezve a tudomány és technika vívmányainak a gyakorlatba ültetésével. Megvalósítva az oktatás integrálását a kutatással és a termeléssel, a kirgiz egyetemisták jelen vontak a vízi erőművek építkezéseinél, az öntözőművek létesítésénél, az állattenyésztő gazdaságokban, a kutató laboratóriumokban, s számottevő módon hozzájárulnak a jelenlegi ötéves terv gazdasági és társadalmi-kulturális célkitűzéseinek valóra váltásához." S ez nemcsak komoly eredményekkel alátámasztott kijelentés, hanem egyben a kirgiz egyetemisták vállalása is, amellyel a Lenini Kommunista Ifjúsági Szövetség XIX. kongresszusát köszöntik. Romulus lat íjú munkás Csónakkal az Atlanti-óceánon 3. Augusztus 22. Az út felénél tartok. Nagyon, de nagyon hosszúnak és monotonnak érzem a hajózást. Ma nem túl jó a lelkiállapotom. Mindennap számolom, hogy hány mérföld van még hátra. Az evezőcsapások lassú ritmusa lehangoló. Kinyitom a könyvet, amelyet Comeliótól kaptam az indulás előtt, kimondottan az ilyen hangulatra ajánlotta. Egy teherhajót veszek észre, rádión hívom: — Itt egy csónak, amelyik evezőkkel szeli át az Atlantióceánt! — Maga viccel?! A kapitány itt mellettem, s nem hisz saját magának. — Jöjjenek ide, s győződjenek meg róla! A norvég „Bergljot" hajó volt. Megálltak csónakom, a „Cook kapitány" mellett. — Szüksége van valamire? •— Nincs ... talán egy kis borra ... Nagyon szerény vagyok, de már csurog a nyálam, ha a borra gondolok, s azokra a friss ételekre, amelyekkel bizonyára meglepnek majd. Gyümölcsről álmodozom. S miért is ne gondolnék egy szelet angol bélszínre? Egy ajándékcsomag ereszkedik le a hajó oldalán. Megköszönöm, majd elhúzok a hajó mellől, nehogy a propeller elkapjon. Ők folytatják az útjukat, én meg gyorsan kinyitom a csomagot. Konzerves dobozokkal van tele, norvég szardíniával és tonhallal. És hat üveg bort is kaptam. Néhány nappal később két francia halászhajóval találkozom. Tonhalat akarnak adni ők is. Már megint az a tonhal. Egybefolynak a napok. Egyre hosszabbnak tűnik az út. „Hülye vagyok" — gondolom. Azután kezdem magam csillapítani: „Jól érzem magam a tengeren, az élet szép, könnyű és egyszerű a vizen. A szárazföldön sokkal több MN4&JKROK gondom van." Elképzelem, hogyan fogok megérkezni. Látom magam, ahogy kikötök, fölveszem a telefont, s közlöm, hogy befejeztem az utamat. Érzem, végéhez közeledik a nyár, s lassan megyünk az őszbe. A víz sokkal hidegebb, s a tengeri élet sem olyan élénk már. Egy madár keres menedéket a fedélzeten. Teljesen át van ázva, nem tud repülni. Megszárítom, s megpróbálom etetni. Hamarosan úgy gondolja, hogy már meg is száradt, felszáll, de újra beleesik a vízbe, tíz méterre a csónaktól. Odaevezek hozzá, még négy alkalommal kimentem a vízből és megszárítom. Végül sikerül elszállnia. AZ EVEZŐS CÉLBA ÉR Augusztus 31. Az északi 47°30’-nél és a nyugati 27°40'nél halászhajót vettem észre. Füsttel jelt adok. A hajó megáll. Gunevezek mellé, felmegyek a fedélzetre. Kiderül, hogy egy szovjet hajó. A tengerészek nagyon kedvesek. Megszárítják a ruháimat, étellel, itallal kínálnak, felajánlják, hogy küldhetek táviratot a családomnak. Szeptember 10. A csónak most már sokkal könnyebb, jó iramban haladok a cél felé. Közeledik a megérkezés napja. Már a kikötés helye kezd foglalkoztatni. Végül is az Ouessant-sziget mellett döntök. A rádióamatőrök segítségével kapcsolatba léphettem a barátaimmal, akik várnak majd. Azt is tudom, hogy Ouessant-ban az apálynak köszönhetően kedvező áramlatba kerülök. Sokkal rövidebb lenne az út, ha Írországban kötnék ki, de Franciaországot választom. A szelek északi irányba sodornak. Mindössze 25 mérföldre, még egy napra sem vagyok Ouessan-tól, de két napot kell vesztegelnem lehorgonyozva. A tengerészet egyik hajója felajánlja, hogy felvesz vagy bevontat a kikötőbe. Udvariasan elutasítom a meghívást. Számomra még nem fejeződött be az út. Tudom jól, hogy Brestben várnak rám. Nagyon kényelmetlenül érezném magam. Az éjszaka kellős közepén, a délnyugati ellenszél dacára útnak indulok. Úgy húzom az evezőket, ahogy egész úton egyszer sem. Huszonnégy óra alatt még az evésre sem szakítok időt. Szeptember 20., 16.00 óra: átlépem az ouessant-i délkört. Csónakkal áthajóztam az Atlanti-óceánt! Kiköthettem volna Anglia partjainál is, de jobb érzés volt hazajönni. Szeptember 21. A fogadtatás elhódít. Teljesen meg vagyok hatva. Úgy érzem, a hatalmas ünneplés nincs arányban azzal, amit tettem. A szárazföldre érve egy tengeri halász fog velem kezet. A keze nagy bőrkeményedésekkel és sebhelyekkel teli, sokkal többel, mint az enyém. (A Magyar Ifjúság nyomán). , b Vége Tudományos kilátó Hi-Fi újdonságok A Hi-Fi olyan, mint a kábítószer, aki egyszer rászokik, képtelen tőle megválni — mondta egy interjújában Herbert von Karajan, a világhírű karmester. Hogy valóban tőle származik-e e mondás, az végül is mellékes, a lényeg az, hogy kifejezi a valóságot. Ma a gazdasági recesszió hullámvölgye közepette is virágzik a Hi-Fi üzlet, s az eladási statisztikák nem mutatnak csökkenést a korábbi évekhez képest. A magnetofonjairól, erősítőiről és hangrendszereiről ismert REVOX svájci vállalat szerint egészen bizonyos, hogy a digitális hangtechnika 1982-ben elindul hódító útjára. Előhírnöke a Revox kazettás magnókészülék, amelyből minden mozgó mechanizmust, hajtószíjat, dörzskereket, kuplungot kihagytak, így a működtetést külön, közvetlen meghajtású motorok végzik. A cég másik újdonsága a T—760 elnevezésű rádió szintézet. A kivont adó frekvenciáját előre kell beomnramozni a készüléken, amely azután automatikusan kiválasztja, s ráhangol a frekvencia-komputer segítségével. A gyenge és erős állomások közötti különbséget eltünteti a vételben, s a beépített elektronika maximálisan „kitisztítja" a kívánt állomás hangjait. S ezek az új csodacuccok is már a múltat képviselik. Az NSZK-beli Telefunken cég MD-rendszerű digitális hangátviteli technikájú berendezése lehetővé teszi, hogy lemezoldalakként egyórás (!) sztereóműsort rögzítsenek. A digitális lejátszó 250-es fordulattal forog, s a lemez átmérője 135 mm. Az új technika sorsát az fogja eldönteni, hogy a cégek a sokféle próbálkozás után megállapodnak-e a szabványosításban? Jelenleg két fő rendszer uralkodik az elektronika piacán: az egyik a fentebb is említett Telefunkenféle MD (Mini-Disc), a másik a Philis—Sony-féle CD (Compact-Disc) rendszer. A CD már tavaly bemutatkozott a szakkiállításokon: a lemezt ennél a megoldásnál lézer tapogatja le, míg a Telefunkennél nyémántan „olvassa le" a digitálisan feloldott hanginformációt, anélkül, hogy a tű hegye hozzáérne a lemezhez.