Ifjúsági Magazin, 1976 (12. évfolyam, 1-12. szám)
1976-01-01 / 1. szám
Milyen ismeretanyagra van szüksége az embernek, akit otthon és a munkahelyen körülvesz a technika? Egyáltalán lépést tarthatunk-e a fejlődéssel úgy, hogy a modern élet szükségszerű velejáróinak áradatában el tudjunk igazodni? Ez csak egyféleképpen lehetséges: ha az ember kíváncsi azokra a gépekre, berendezésekre, folyamatokra, amelyek ugyanúgy meghatározzák a kort, mint az irodalom, a művészetek. A Technika című kisenciklopédia szerkesztői ebből a kíváncsiságból indultak ki, hiszen a kétezernél több — köztük sok színes — ábrával illusztrált, korszerű technikai ismereteket tárgyaló mű általános iskolai ismeretekre épülve nyújt tájékoztatást. Mint a könyv szerkesztői — tudósok, neves kutatók, egyetemi tanárok — elmondták, különösen a fiatalok érdeklődését tartották szem előtt. Polinszky Károly akadémikus, oktatási miniszter, a kétkötetes mű főszerkesztője arra hívta fel a figyelmet, hogy a Kisenciklopédia nemcsak a középiskolai tanulmányoknál jelent segítséget, hanem például az egyetemi felvételi vizsgákra való készülésnél is. Hiszen, mint címéből is következik, a legfontosabb kérdéseket — 58 szakterület legújabb eredményei — törekszik megmagyarázni, és nem az alapkutatásokat részletezi. Kétségtelen, hogy a téli könyvpiac egyik legfontosabb könyvéről van szó, s éppen emiatt, a fiatal olvasókra való tekintettel, érdemes volna részletakcióban is árusítani. (Műszaki Könyvkiadó) Pisti: Tóth Sándor Január 8-án mutatták be a mozik a Ballagó idők című színes magyar filmet, amelyet Fekete István önéletrajzi írásai nyomán Fejér Tamás írt és rendezett. A film kamaszodó főhőse. Mester Pisti Göllén, egy kis faluban él szüleivel és nagymamájával. Egy nyári szünidő története játszódik le a szemünk előtt, amikor Pisti — aki látszólag játékok, csínytevések közt éli napjait — már az alakuló felnőtt szemével tekintget a világba. Igaz, élénk fantáziája még a képzeletbeli kalandok felé sodorja: nagymamája és a szomszéd néni meséi nyomán megelevenedik előtte családja története, az ősök és a betyárok világa. Velük beszélget, ha bánata van, és ők magyaráznak meg egy sor titokzatos családi konfliktust. Egyszóval : eseménydúsak Pisti számára a látszólag unalmas nyári délutánok is. De ugyanezen a nyáron próbálja ki Pisti először a cigarettát, a bort, és a felnőttes külsőségek mellett lényegében is kezd ráeszmélni az őt körülvevő világra. Olyan dolgokra nyílik rá a szeme, amiket eddig meg sem látott; ilyenek az öregség, a halál, és természetesen az első „szerelem”. Mire véget ér a nyár, Pisti már nem egészen kisfiú, és már az „ősök tanácsai” nélkül is tud dönteni élete fontos kérdéseiben. Pisti szerepét Tóth Sándor játssza. A további szerepekben Káldy Nórát, Juhász Jácintot, Tolnay Klárit, Makay Margitot, Patkós Irmát, Páger Antalt, Bánhidi Lászlót, Latinovits Zoltánt, Pécsi Ildikót és Dayka Margitot láthatjuk. Schniko Jb anza 1976 .JANUAR FŐVÁROSI JÁTÉKSZÍN Minden hónapban három alkalommal összegyűlnek a budapesti amatőr színjátszó együttesek a Fővárosi Művelődési Házban, és megtekintik egymás legújabb műsorát. A Fehérvári úti Művelődési Központ ugyanis Fővárosi Játékszín néven rendszeres bemutató fórumot és szakmai műhelyt biztosít az amatőr művészeti csoportok tagjainak és minden érdeklődőnek. Januárban három egymást követő szombaton, 17-én, 24-én, és 31-én este találkoznak a játékszín szereplői és nézői. A 174 program különleges produkcióval indul: a siketek budapesti színjátszó csoportja Ránki—Torday Pomádé király új ruhája című darabját adja elő, sajátos színpadi eszközökkel. Nyújtó Zsuzsa, az FMH művészeti előadója jól ismeri az itt megforduló együtteseket: — Negyven és hetven között mozog a budapesti amatőr irodalmi csoportok száma. A középiskolai és az egyetemi színjátszó csoportok mellett munkásszínpadok is szép számmal részt vesznek a játékszíni estéken. Minden harmadik szombaton a bemutatókat jól képzett színházi szakember értékeli, hogy a látottak helyesen tudatosodjanak a résztvevőkben. A Fővárosi Játékszín így egymás megismerésén túl szakmai továbbképzés szempontjából is kiváló találkozási lehetőség az amatőr színjátszók részére. Képünkön: az FMH Pinceszínháza Petőfi A helység kalapácsa című komikus eposzát mutatja be a Játékszín közönségének. BÁLINT MÁRIA Február 4-én, 13-án és 14-én egy fiatal s máris nemzetközi hírnevű hegedűművésznőnk, Bálint Mária is fellép a Zeneakadémián, 4-én Corelli, Bach, Ysaye, Bloch és Wieniawski műveivel, a másik két alkalommal pedig közreműködik Prokofjev C-moll hegedűversenyének és Sosztakovics X. szimfóniájának előadásában. Érdemes vele közelebbről is megismerkedni. 1951-ben született, hétéves kora óta hegedül. Másfél éve szerezte meg a művészdiplomát a Zeneművészeti Főiskolán, de már akadémista korában számos hangversenyturnén vett részt, például Bulgáriában, a Szovjetunióban, Franciaországban, Hollandiában és Lengyelországban. Külföldi hangversenyeiről díjak beszélnek. 1971-ben a genovai Paganini-versenyen hatodik helyezést ért el, egy év múlva Poznanban a Wieniawski-versenyen oklevelet szerzett és 1973-ban a budapesti Szigetihegedűversenyen már az előkelő harmadik díjat nyerte. A Fertődi interfórumon és a hilversumi rádió hasonló hangversenyén már főiskolásként emlékezetesen szerepelt, a diplomaév pedig meghozta az eddigi legnagyobb sikerét: az MRTV hangversenyének második díját. 1973 óta az Országos Filharmónia ösztöndíjasa. Bálint Mária hegedűestjeit minden ifjú zenebarát figyelmébe ajánljuk.