Igaz Szó, 1976. január-június (24. évfolyam, 1-6. szám)
1976-01-01 / 1. szám
A rendező asztalánál LÁTVÁNY ÉS SZÓ SZINTÉZISE — Beszélgetés Harag Györggyel — — Esztendő végén az ember — ha nincs oka félelemére — szívesen vet számot mindazzal, amit 12 hónap alatt elvégzett, ön — érzésem szerint — kivételesen jó esztendőre tekinthet vissza. — Kétségkívül életem leggazdagabb, legmozgalmasabb, legsikeresebb esztendeje volt. Nézzük a tényeket: januárban mutattuk be Az ember tragédiáját Marosvásárhelyen, márciusban Sütő András drámáját, az Egy lócsiszár virágvasárnapját Kolozsváron, júniusban Asztalos István színművét, A fekete macskát ugyancsak Kolozsváron. Ennek a darabnak nyáron Budapesten a tévéváltozatát is elkészítettem. Hazatérve a marosvásárhelyi Állami Színház román tagozatával színre vittük Michai Sorbul A vörös szenvedély című színművét, s részlegesen új szereposztásban felújítottuka Szerelem előadását. Ezután a televízió magyar adása számára Csehov A medve című vidám jelenetének tévéváltozatát rendeztem. Október végén egy hónapra az Egyesült Államokba utaztam tanulmányútra ... Persze, ez a statisztika csalóka, hiszen hosszú évek munkájára volt szükség, hogy ilyen szerencsésen kijöjjön a lépés. Az ember tragédiáját például 1974-ben közel kilenc hónapig próbáltuk. — Valóban irigylésre méltó teljesítmény. Óhatatlanul felmerül a gondolat, hogy egy ilyen sorozat megismételhetetlen. 1976 is ilyen gazdagnak ígérkezik? — Remélhetőleg. A napokban kezdünk hozzá Kolozsváron Sütő András Csillag a máglyán című drámájának a próbáihoz. Márciusban a Bulandra színházban rendezem Robert Laurence és Jerome Lee Aki szelet vet című drámáját, melyet a közönség inkább Majomper címen ismer. Ezután Marosvásárhelyen fogok rendezni — egyelőre még nem dőlt el, hogy mit. Ősszel a budapesti Nemzeti Színházban egy romániai magyar író művét állítom színpadra. Őszintén szólva ettől a vállalkozástól kissé tartok. Nem szívesen nyúlnék olyan darabhoz, amit itthon már rendeztem, mert félek, hogy ma