Információ elektronika, 1970 (5. évfolyam, 1-4. szám)
1970 / 3. szám
* COMPCOIUTROL '70 A Gépipari Tudományos Egyesület Automatizálási és Üzemgazdasági Szakosztályának Miskolci Területi Szervezete, valamint a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem COMPCONTROL ’70 címmel nemzetközi számítógép konferenciát rendezett július 6. és 11. között a Miskolci Egyetemvárosban. A COMPCONTROL’ 70 konferencián 663 magyar és 211 külföldi látogató vett részt. A Szovjetunió és Bulgária 44, az NDK 21 fős küldöttséggel delegálta magát. Egyénileg érkeztek a konferenciára Ausztria, Anglia, Csehszlovákia, Finnország, Franciaország, EAK, Egyesült Államok, Ghána, Japán, Lengyelország, NSZK, Olaszország és Svájc számítógép szakemberei. Az előadássorozatot ZENTAI BÉLA az OMFB főosztályvezetője nyitotta meg. Az ötnapos konferencián 129 előadás hangzott el. A szakemberek azokat a kérdéseket tárgyalták, amelyek napjainkban az ipari országok érdeklődésének homlokterében állnak. Az előadásokat élénk vita követte, és a felmerült gondolatok nagy száma is kétségkívül bizonyította a konferencia időszerűségét és létjogosultságát. A COMPCONTROL’ 70 külön érdeme, hogy nemzetközi viszonylatban is lehetőséget teremtett a számítógép gyártók és felhasználók közti eszmecserére. Kitűnt, hogy a felhasználók sokszor analóg, vagy teljesen azonos programokat dolgoztak ki, és ha a programok készítése során szerzett értékes tapasztalatokat egymás közt kicserélnék, növelhetnék a számítógépes feldolgozás hatékonyságát, és csökkenthetnék az alkalmazástechnika költségeit. Dr. Edelényi László, az INFELOR Rendszertechnikai Vállalat főosztályvezetője nyilatkozott a Számítástechnikai Tájékoztató Iroda résztvevő munkatársainak az előadások közben rendezett „software kerekasztal konferenciáról”. Elmondotta, hogy felvetődött a „kelet” és „nyugat” közti együttműködés gondolata. Szükséges lenne létrehozni egy közös információbankot, és ebben a munkában részt vállalnának „nyugati” részről az angolok, franciák, kanadaiak, nyugatnémetek, osztrákok és svájciak, míg a „keleti” partnerek a magyarokon kívül a szovjet, cseh, lengyel és bulgár szakvállalatok lennének. Minthogy a konferencián e kérdésben határozat nem született, megállapodtak, hogy minden intézmény, amely részt kíván venni az információbank közös munkájában, írásbeli elképzeléseivel megkeresi a konferencia vezetőjét. Néhány elképzelés már most figyelemre méltó. K. Terplan, nyugatnémet igazgató kifejtette, hogy Magyarországot kimondottan alkalmasnak tartja a nemzetközi információbank székhelyéül. Hozzátette: az NSZK-ban ötven fős akadémián eddig is szerveztek kétéves szemináriumokat szakemberek továbbképzésére. Felajánlotta, hogy magyar szakembereket fogad ezen az akadémián, és a Magyarországon létesítendő - hasonló jellegű - intézménybe német szakembereket küld. Az általuk fogadott szakembereket úgy honorálná, mint a hazaiakat, és lakást is biztosítana számukra. A magyarországi információbank létrehozási költségeiben 33%-os arányban részt vállalnának. Az angol software egyesülés vezetője R. W. C. Rice szintén közölte belépési szándékát, és magyar-angol szakemberek cseréjéről beszélt. Dr. Herwig Zwettler, a svájci software intézet igazgatója, az együttműködést úgy kívánja megvalósítani, hogy a résztvevő intézmények nemcsak a meglévő software állományukat jelentenék be, hanem azt is, hogy milyen programok állnak már kidolgozás alatt, és melyeknek kidolgozását tervezik, így az információbank résztvevői saját munkájukat előre alakíthatják, és elkerülhető lesz az analóg programkidolgozás. Európában jelenleg mintegy 1000 ilyen információbank működik. Elképzelés szerint a magyar központ kialakítása fokozatosan történne. Az első fázisban egyesületi szintű irodát hoznának létre (az MTA-AKI-ban működő software irodához hasonlóan). Az iroda üzleti bonyolítását külkereskedelmi jogú vállalat végezné. Későbbiekben — a várható felfutás arányában - a szervezet bővülne, mind szervezetileg, mind létszám szempontból. Magyar részről a SZÜV, a KGMISSZI, a Tesco és az Infelor vezetői közölték belépési szándékukat. Az előadássorozatot végül Dr. Szekér Gyula, a nehézipari miniszter első helyettesének beszéde zárta be, összefoglalta az előadások és hozzászólások lényegét, kiemelve a felhasználók tapasztalatainak és terveinek hasznosságát a jövő fejlődése szempontjából. Elmondotta, hogy a Nehézipari Minisztérium irányító tevékenységében hosszú idő óta alkalmazzák a számítógépes technikát. Az operatív tervezés során a kiválasztás akkor optimális, ha a számítások minél nagyobb adatkört ölelnek fel. Célszerű olyan célfüggvények kialakítása, amelyek az előkészítés időszakában a szükséges információkat szolgáltatják. Dr. Szekér Gyula sajnálatosnak mondotta, hogy a PERT típusú hálótervezés hazánkban csak a kísérletezés stádiumában van, és korlátozott azon szerveknek a száma, amelyek az ilyen fejlett tervezési rendszerbe bekapcsolhatók. A IV. ötéves terv igényli a korszerű hálótervezést, mert így elérhető számos nagy beruházás átfutási idejének csökkentése. A termelő vállalatok vezetői jól-rosszul kiválasztott információhalmazokkal dolgoznak, és döntéseikben ma még csak elenyésző mértékben támaszkodnak a tudományosan kiválasztott és méretezett információkra. Valószínűnek látszik, hogy az adat- és információbankok létrehozása sokban hozzájárulhat a vezetés hatékonyságának növeléséhez — természetesen figyelembe véve az összehangolt vállalati tevékenység sokrétűségét. A nehézipari miniszterhelyettes ezután annak a reményének adott kifejezést, hogy a konferencia valamennyi résztvevője, hazájába és munkahelyére visszatérve hasznosítja az elhangzottakat, ezzel is segítve a számítástechnika további térhódítását az ipari és gazdasági életben. Haris Tamás A konferenciával egyidőben, 290 m2 területen hardware kiállítást rendeztek a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem központi épületében. A szakemberek előtt jól ismert magyar kiállítókon kívül 6 külföldi cég is bemutatta berendezéseit. Néhány a jelentősebbek közül: A DATA-LOOP angol cég standján teletype, kártyaolvasó, digitális voltmérő, kisfrekvenciás hullámanalizátor, Nyquist diagramíró, kisfrekvenciás jelgenerátor, mágnesszalagos adatrögzítő, digitális adatkiolvasó és display szerepelt. A HEWLETT-PACKARD cég asztali számítógéppel és perifériális egységekkel jelentkezett. A CALCOMP holland cég digitális és a DURA cég különböző perifériális egységeket mutatott be. Az EMG a francia licence-ben készülő 810-es számítógéppel vett részt a kiállításon.