Iparrégészeti és archeometriai tájékoztató 4. (1985)
1985-09-00 / 1. szám
AZ ARCHEOMETRIAI MUNKABIZOTTSÁG HÍREI Az Archeometriai Munkabizottság 1985 . évi munkaterve 1. Az Iparrégészeti és Archeometriai Tájékoztató szerkesztése az Iparrégészeti Munkabizottsággal közösen. 2. Az év tavaszán (április-május) munkabizottsági ülés rendezése Budapesten anyagvizsgálati kérdésekről. 3. Novemberben archeometriai tanácskozás rendezése Sopronban az Iparrégészeti Munkabizottsággal közösen a "vörös sáncok" kiégésének, ill. kiégetésének vizsgálatáról. 4. Az adatgyűjtemény helyzetének folyamatos figyelemmel kisérése. 5. A mérési módszerek összehasonlítására vonatkozó munkák folytatása. 6. Kerámia hiteles anyagminta elkészítése . 7. Kapcsolatfelvétel a külföldi archeometriai társulatokkal és bizottságokkal . Az Archeometriai Munkabizottság 1985. május 6-án rendezte meg soron következő munkabizottsági ülését, amelynek napirendjén anyagvizsgálattal foglalkozó beszámolók szerepeltek. PROGRAM Zimmer Károly: Népvándorláskori és középkori üregek spektrokémiai vizsgálata Bereczky Tamás: Római amfórák természettudományos vizsgálata (Előzetes beszámoló) Papp János: Római kori ládika fém veretőinek kémiai vizsgálata Papp János: Az ürömi sírkápolna ezüst tárgyainak kémiai vizsgálata során felmerült problémák Timárné Balázsy Ágnes: A magyar koronázási palást színezékeinek vizsgálata Baumann Miklós: Rafaello "Esterházy Madonna" és "Ifjú képmása" című festményeinek festékanyag-vizsgálata elektronmikroszkóppal Az alábbiakban közreadjuk az ülésen elhangzott előadások rövid tartalmi öszszefoglalóját: Zimmer Károly Népvándorláskori és középkori üvegek spektrokémiai vizsgálata A Péceli úti temetőben talált, IIIIV. századból származó nyaklánc gyöngytöredékeinek üvegalapanyagát röntgendiffrakciós, főkomponenseit termometriás elemzéssel, színezőanyagait (Cu, Fe, Mn, Pb, Sb, Sn, Ti) egyenáramú ivgerjesztéssel határozták meg. A kiértékeléshez a matematikai statisztika módszereit alkalmaztuk. A színcsoportok és a jellemző elemtartalom közötti összefüggést sokdimenziós variancia- és diszkriminancia elemzéssel állapítottuk rapj . A Budavári Palotából származó középkori üvegtöredékek főkomponenseit termometriás és röntgenfluoreszcens színképelemzéssel határoztuk meg. A szenynyező, kisérő és színezőelemek vizsgálatát több módszerrel végeztük: a Poralakban egyenáramú ivgerjesztést (DC) és Grimm-féle grimmkisülést (GDS) alkalmaztunk. Itt 10^-10~6 % kimutatási határt (DC), ill. l-5,ug.g--*(GDS) értünk el. b. Oldatban ICP gerjesztéssel HF+H2SO4+HNO3 savkeverékben való oldás után az elért kimutatási határok: 0.009 -0.10 /Ug/ml . Az elemeloszlást elektronsugaras mikroanalizátorral vizsgáltuk. A következő megállapításokat tettük: Az üveg belsejében dúsul a Si, Al, K, Ca, a korrodeált üvegfelületen pedig a Fe, Cu, Mn, Cl. A Na eloszlása nem jellegzetes. A Ba szulfát alakban van jelen. Az eloszlást a környezeti kölcsönhatás hozza létre diffúzió révén. 69 üveg minősítését alakfelismeréssel és sokváltozós variancia- és diszkriminancia analízissel végeztük. 12 esetben helyesbítettük a korábbi régészeti feltevéseket, 32 esetben pedig új minősítést állapítottunk meg az üvegek eredetére vonatkozóan. Bereczky Tamás Római kori amphorák archeometriai vizsgálata Pannónia provincia kereskedelmi kapcsolatainak feltárásához a tárolóamphorák jelentik az egyik forrást. Az amphorák eredetének meghatározásával rekonstruálható néhány fontos élelmiszer (bor, olaj, oliva, különböző halmártások)kereskedelme, mivel ezek termelési helye egybeesett a tárolóamphorák készítési helyével. Jelen kutatási program a Tudományszervezési és Informatikai Intézettől kapott állami megbízás keretében folyik. A munka során Pannóniát Itáliával összekötő ősi kereskedelmi útvonal menti lelőhelyekről gyűjtöttük össze az amphorákat. Feldolgoztuk Sulla, Savaria, Scarbantia leleteit és Emona, Celeia és Poetovio amphoráival együtt közös kötetben fogjuk publikálni. A hagyományos régészeti módszerek mellett a korszerű természettudományos vizsgálatokat is felhasználtuk a leletek kiértékelésekor. Petrológiai vizsgálatok segítségével meghatároztuk az agyag soványításához használt ásványokat és kőzeteket. Az alapanyagban nyomelemekben előforduló ritka fémeket neutronaktivációs analízissel azonosítottuk. Az alapanyag további elemzése röntgendiffrakciós módszerrel történt. Az elemzéseket a következő típusokon végeztük el: üressel 25, üressel 6 (pontosabban Baldacci II.b. és III.a.), üressel 20 és Schörgendorfer 558. A vizsgálatok jelentős eredményeket hoztak az Istriai félszigeten működött C. Laecanius Bassus, Calcia Crispinilla és a császári műhelyek amphoráinak eleme