Matlekovits Sándor: Az ipar alakulása a capitalismus korszakában - Az Országos Iparegyesület báró Kornfeld Zsigmond-Könyvtára 4. (Budapest, 1911)
V. A capitalismus és a kartel
88 ez egyenetlenségek kiegyenlítésére. A szerződésszegés ellen, melyet egyesek elkövetnek, jogvédelmet ad a károsodottnak, de ugyanaz a szerződésszegés, melyet a tömegsztrájk esetében követ el, jogrendszerünkben nem talál ellenszerre. A munkaszerződést megvédi törvényhozásunk, a kollektiv szerződéssel a biró nem tud mit csinálni, nem tudja törvényeink keretébe vonni. Köz- és magánjogi kérdések egész complexuma előtt állunk, melyeket a munkáskérdés fejlődése érdekében meg kellene oldani. V. A capitalismus és a cartel. A nagytőkének, a gyáriparnak és nagyiparnak az a természete, hogy minél többet és minél olcsóbban termeljen, a munkáskérdés mellett megteremtette a monopoluralom terjedését. A szabadság, mely a capitalismus működésének egyik fő alapja, magában rejti a capitalismus túlhajtásainak okait. A termelés és közvetítés teljes szabadsága tette lehetővé, hogy a jövedelmezőséget mutató gyár mellett újabb és újabb gyári vállalat keletkezzék; ez a szabadság tette lehetővé, hogy minden gyár és vállalat, csakhogy versenytársánál olcsóbban termeljen s így czikkeinek kelendőségét jobban érje el, újabb és újabb találmányokkal bővítse vállalatát; ez a szabadság tette lehetővé, hogy végre oly tömegben gyártassanak áruczikkek, mely tömeget a piacz, még ha világpiaczczá változott is át, már nem képes felfogadni és a vállalatok veszteségével, bukásával végződött. A capitalismus a szabadság felhasználásával tönkreteszi a vele versenyző kézművesipart, de veszélybe hozza a nagyvállatokat is és vele együtt az összes közgazdaságot. Nem lehet csodálni, hogy kisiparosaink az iparszabadság végzetes csapása ellen feljajdulnak, amikor egy lhering Rudolf is (Der Zweck im Recht) így kiált fel: