Irodalmi Magazin, 2019 (7. évfolyam, 1-4. szám)
2019 / 1. szám - Jókai
20 O® 2019/1 E. CSORBA CSILLA „EGY EMBER, AKIT MÉG EDDIG NEM ISMERTÜNK” A PETŐFI IRODALMI MÚZEUM JÓKAI-GYŰJTEMÉNYÉNEK KATALÓGUSA, HARMADIK KÖTET „A dolgozószoba is megérdemli a leírást, mert lakójának lelkületére élénk világot vetend." (Jókai Mór: Szerelem bolondjai) 1. Hegyi Dóra: Pusztulástörténetek és újjászületések. Muzeológia az Akadémián, I—II, Műértő, 2018. okt., 1, 8, 2018. nov., 8. Pusztulástörténetek és újjászületések címmel a közelmúltban jelent meg egy interjú Bicskei Éva művészettörténésszel, a Magyar Tudományos Akadémia Művészeti Gyűjteményének vezetőjével. A beszélgetésben szó esik többek közt a gyűjtemény rangos darabjainak metamorfózisáról, hányattatásáról, új kontextusok megteremtésének lehetőségeiről, a nagyrészt magánmegrendelésekre alkotott művek, személyes használati tárgyak identitásának változásáról. E folyamatot a muzeológusnak rögzítenie kell, s szerencsés esetben lehetősége nyílik ennek alakítására is. Az interjúban leírtak sokban megegyeznek a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) egyik legnagyobb gyűjteményének, Jókai Mór íróénak az alakulástörténetével, az elmúlt évtizedek alatt bejárt útjával. A gyűjteményezéssel, pusztulással, leletmentéssel, rekonstruálással, új interpretációs kísérletekkel tarkított, száz évet kitevő időszak fontos állomásának tekinthető, hogy 2018 végén megjelenhetett az irodalmi múzeumban őrzött sokszínű hagyatékot bemutató sorozat harmadik kötete. Már az első kötet (2004) összeállításakor nyilvánvaló volt, hogy a hagyaték egészének, egyes darabjainak sorsa nem ítélhető meg az intézménytörténet feltárása nélkül, hiszen Jókai Mór szellemi és tárgyi hagyatéka egyik pillérét alkotta a PIM jogelődjének, az 1909-ben megnyílt Petőfi Háznak is, de a szálak időben még messzebbre, a 19. század utolsó évtizedéig vezetnek vissza. Lakásának berendezése, tárgyi környezete már életében múzeumi jelleggel bírt, egy Jókai-múzeum alapításának gondolata több kortársában felmerült, s magától az írótól sem állt távol. Az intézményalapításra utaló szándék csak erősödött Jókai ötvenéves írói jubileumát követően, 1894-ben, amikor a nemzettől frissen kapott ajándékok megtöbbszörözték az amúgy is már a falak és a szekrények befogadóképességét feszegető műtárgymennyiséget. Révay Mór Jánosnak, Jókai kiadójának a visszaemlékezése szerint ekkor a közoktatásügyi miniszter tett ígéretet a Jókai-lakás berendezési tárgyainak és a jubileumra kapott ajándékoknak az egyesítésére egy múzeum megnyitása érdekében. Nem véletlen, hogy Magyarország az 1900. évi párizsi világkiállításon többek között