Irodalmi Magazin, 2022 (10. évfolyam, 1-4. szám)

2022 / 1. szám - Nemes Nagy Ágnes

„Ahol nincsenek térközök”7 Buda Attila irodalomtörténésszel, Nemes Nagy Ágnes életművének kutatójával - a szerzői bibliográfia készítőjével, Nemes Nagy válogatott műfordításainak és amerikai útinaplójának közreadójával, több tucatnyi Nemes Nagy-levél sajtó alá rendezőjével, illetve egy vele és más új holdasokkal foglalkozó könyvsorozat szerkesztőjével­­ beszélgettünk meghatározó személyes emlékekről, a Nemes Nagy Ágnes-hagyaték feldolgozásának folyamatáról, eredményeiről és a recepció közelmúltbeli fejleményeiről. Hogyan ismerkedett meg Nemes Nagy Ágnessel? Fel tudná idézni első találkozását költészetével? Milyen emlékeket őriz személyes kapcsolatukról? A kultúra bennünk élő értékeit a kultúra hatásai vált­ják ki, azok, amelyek már akkor jelen vannak, amikor az ember még alig eszmél a világra. Gyerekkorom­ban például nem ismertem sem az olajbogyót, sem a lazacot, sem a rokfortot, viszont olvastam Verne­r Gyula" könyveit, meg olasz és francia regényeket, azokat persze, amelyeket egy gyerek kezébe adtak; ezért aztán amikor 1989 után a felsoroltak a hazai élelmiszer-kínálatban általánosan elérhetővé váltak, nem okozott nehézséget azonosításuk. Ilyen ráisme­­rés volt első találkozásom is Nemes Nagy Ágnessel. Kiskamaszkori versélményeim elején Csokonai után Áprily Lajos következett, majd a gimnázium kezdetétől hosszan tartó hatással Babits Mihály. És az akkori jelenkor versgyűjteményei közül a Töre­dék Hamletnek. Tandori Dezső első kötete. Ők érzé­­kenyítettek arra, hogy az 1969 nyarán a Szolnok Megyei Néplapban megjelent A látvány című versre felfigyeljek. Formai és tartalmi bizonytalanságok hordozója volt, első ránézésre még azt sem tudtam megállapítani, hogy négy vagy öt versszakból áll-e. “O 7s <- o Q­n -! o3a. fD 3 oco Egy fában lakom” Nemes Nagy Ágnes s

Next