Irodalmi Magazin, 2023 (11. évfolyam, 1-3. szám)
2023 / 1. szám - Petőfi
A felkészült zeneszerző tudja, hogy versekhez csak akkor nyúlhat, ha a zenével olyan többletet ad, amivel azok nem rendelkeznek. A felkészült zeneszerző tudja, hogy versekhez csak akkor nyúlhat, ha a zenével olyan többletet ad, amivel azok nem rendelkeznek. Magas zenekultúra és magas költészet találkozására több példa kínálkozik a zeneirodalomból, de elég Franz Schubert Goethe-, Schiller-, Rückert-versekre írt dalaira, Bartók Ady-dalaira, Kodály Berzsenyi-, Kölcsey-megzenésítéseire utalni. Kodály mint népzenetudós és mint zeneszerző különösen tudta, ki Petőfi. Ezért is gyűjtötte a költő verseit tartalmazó nép- és népies zenében fennmaradt zenei emlékeket, s fordult hozzá inspirációért zeneszerzőként. Kórusfeldolgozásai: A székelyekhez, Rab hazának fia, Csatadal, Élet vagy halál, Vadonerdő a világ, Szeretném itt hagyni a fényes világot, Isten csodája, Hej, Büngözsdi Bandi. 19 S S-ben ő is megkomponálta a Nemzeti dalt, amelyet a Magyar Néphadsereg Énekkarának és vezetőjének, Vass Lajosnak ajánlott. A kórusművet az erősödő politikai feszültségek légkörében sok huzavona után 19S6. szeptember 4-én mutatták be. Ez a Nemzeti dal két nappal a bemutató után valóban elhangzott a Nemzeti Múzeum lépcsőjén, a három hónapos kínai turnéra induló együttes búcsúelőadásaként, melyet a Magyar Rádió is közvetített. 1944-ben keletkezett Farkas Ferenc Alkony című vegyeskari műve. Az 19 S0-es évek „Petőfi a forradalmár költő, a nép fia” politikai felfogás nyomán több kommunista elköteleződésű zeneszerző szükségét érezte, hogy Petőfi verseire komponáljon. Szabó Ferenc, aki már zeneakadémistaként illegális kommunista pártmunkát végzett, majd 1932-től Moszkvában a pártegyetemen tanult, a második világháború után pedig a Vörös Hadsereg katonájaként tért haza. 1931-ben a Farkasok dalát zenésítette meg. 1951-ben Petőfi dalok című művet komponált. 1953-ban a Feltámadott a tenger című filmhez írt kísérőzenét, amelyet később átdolgozott oratóriumra. Kantátát írt Petőfi-versekre Székely Endre, Mihály András. A 20. század második feléből említhetjük még Szervánszky Endre Kicsapott a folyó, Szabó Csaba A tavaszhoz és Hollós Máté Tündérálom című művét. Összefoglalásként elmondhatjuk, hogy a képzett muzsikusok és a népszerűségre törekvő amatőr - olykor dilettáns - lelkes hazafiak sok Petőfi verset megzenésítettek már a költő életében, majd halála után is. Versei így egyaránt részét képezik a műzenének és a szorosan vett népzenének. Folklorizálódott versei és részletei beépültek a legrégibb és legújabb dallamstílusokba. Gyakran társultak egyéb népdalszövegekkel, belesimulva az egyes földrajzi területeken jellemző népi dallamvilágba és szövegkészletbe. A népzene nagy számban megőrzött 19. században keletkezett népies műdalokat is, más részük szájhagyományban való meglétét pedig a 19-20. század fordulójáig népdalként kiadott kottás gyűjtemények tanúsítják. Petőfi költészete tehát a magyar mű- és népzene történetének is szerves része. ▼ Fejes Gyula: Petőfi: Szeptember végén, 1922 (forrás: PIM, HUNGART © 2023) ereszkedsz idegrendszerünkbe, mint a pók” Petőfi Sándor 99