Irodalmi Szemle, 1987
1987/10 - BESZÉLŐ MÚLT - Tok Béla: A komáromi Jókai Egyesület I.
BESZÉLŐ MOLT Tok Béla A komáromi JÓKAI EGYESÜLET (1912—1945) I. , egykori Komárom vármegyében és annak székhelyén működő kulturális célú egyesületek és intézmények, bár különféle elnevezés alatt, de egyaránt a közművelődést szolgálták. A népművelés terén jelentős szerepet töltött be a komáromi színészet, a Dalegyesület, az Olvasókör (Kaszinó), később pedig a nőegyletek és az Iparosifjúság Önképző Egyesülete. A század eleji kulturális haladás azonban olyan művelődési központ létrehozását igényelte, amely közös erőfeszítéssel szolgálhatja a rendszeres művelődést. Ennek a követelménynek akkor legjobban a Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület felelt meg, hatalmas szervezetbe tömörítve az akkori legfontosabb kulturális intézményeket: a Múzeumegyesületet, a Közművelődési Egyesületet és a Vármegyei Könyvtárat. A Jókai Egyesület alakuló közgyűlését 1911. március 5-én tartották, s ez alkalomból, a 12 fejezetből álló alapszabályzatot, elfogadva, megválasztották az ideiglenes vezetőséget. Az egyesület célját az alapokmány II. fejezete határozta meg: a nemzeti közművelődés terjesztése, a magyar irodalom ismertetése, művelése és terjesztése, a komáromi múzeum fenntartása, fejlesztése és a gyűjtemények tudományos feldolgozása, a művészetek pártolása és terjesztése. Különleges célul pedig a következőket tűzték ki: Komárom vármegye nyilvános közkönyvtárának és a múzeum otthonának felépítése, a már meglevő gyűjtemények elhelyezése, Jókai szobrának mielőbbi felállítása és az állandó színház létrehozása. A végleges alakuló közgyűlést 1912. október 20-án tartották meg, ekkorra társult ugyanis teljes apparátussal a Múzeum- és a Közművelődési Egyesület. Akkor a feladatok konkretizálása mellett sor került az első vezetőség ötéves időszakra szóló megválasztására is. 1. Az egyesület szervezete Az egyesület ügyeit az alapszabályokban előírt hatáskörben az egyesületi tisztségviselő kar, az osztályok választmánya, az igazgató tanács és a közgyűlés intézte. A tisztségviselő karhoz tartozott az elnök (Beöthy Zsolt 1922-ig, majd Zsindely Ferenc és Szijj Ferenc), a főtitkár (Alapy Gyula, 1931-től Hajdú Lukács, majd Szombathy Viktor, végül Nehéz Ferenc), a titkárok (Szijj Ferenc, Gosztonyi Nándor, Ivánfy Géza, Bíró Lucián, Baranyay József és Varga László), az ügyész, a főjegyző, továbbá a jegyzők, a pénztáros és az ellenőrök. A felsoroltakon kívül ide tartozott még a 12 társelnök, a 10 alelnök és az ügyvezető elnök (Baranyay Géza, Szijj Ferenc, Fülöp Zsigmond, Harmos Károly). A Jókai Egyesület kezdetben 4 osztályt hozott létre (közművelődési, irodalmi, múzeumi és művészeti osztály), amelyeknek élén az elnök és a titkár állt. Az osztályok keretében 15 tagú választmány működött, ennek egyik tagja helyettesíthette az osztályelnököt. Az egyesület igazi irányítója az igazgató tanács volt, amely az ismertetett tisztségviselő karból és 20 igazgató tanácsból állt. Mindezeket a közgyűlés választhatta ötéves időszakra. Az egyesület tiszteletbeli, alapító, rendes és olvasó tagokból állt. A tagok jogait és kötelességeit az alapokmány V. fejezetében fektették le. A legfontosabb az volt, hogy a tagok díjtalanul látogathatták az egyesület rendezvényeit, könyvtárát, és (legalábbis a rendes tagok) ingyen jutottak a kiadványokhoz. A tagok száma 1915-ig 250—527 között, 1925-ig 612 és 753 között ingadozott. Az alapító tagok 200 koronával járultak hozzá az alapítványhoz. Ha valaki örökös alapító tag akart lenni, 1000 koronával kellett támogatnia a szervezetet. A rendes tag 5, az olvasó tag pedig 2 korona évi tagsági díjat fizetett.