Baros Gyula szerk.: Irodalomtörténet, 1916. 5. évfolyam
Folyóiratok szemléje - Magyar Könyvszemle 325–326. p.
FOLYÓIRATOK SZEMLÉJE. Endre: A páduai egyetem magyarországi tanulóinak anyakönyve és iratai (1264—1864) c. könyvének ismertetése és birálata. — Zilahy Lajos : Katonanóták gyűjtése. Tájékoztató a gyűjtők számára. U. i. 9. sz. — N. n. : Malonyay Dezső. Meleghangú nekrológ a nemrég elhunyt íróról, írásaiban több a napfény, mint az eső. Szép, forróvérű, erős és különös egyéniségű embereket szeret szerepeltetni, akiket túlpezsgő életerejük sodor konfliktusba. — Szekfű és a Magyar Figyelő. A Magyarország egyik megjegyzésének helyreigazítása. U. i. , 11. sz. — Baksay Sándor : A fejetlen szobor. Baksaynak egy Görgeire célzó, 1893. V. 21-én kelt, verse. (L. még: Budapesti Hirlap, 148. sz. és a Nap 145. sz.) U. i. 12. sz. — Alexander Bernát : Voinovieh Géza Madách-könyve. Beható ismertetés és bírálat. Voinovieh könyve ... tárgyánál és írójánál fogva igen értékes terméke újabb irodalmunknak. (E mű ismertetését 1. folyóiratunk: 1916. évf. 41. 1.). — A hetvenéves Apponji. Meleghangú alkalmi megemlékezés. — Kristóf György : Az utolsó erdélyi nagyúr. Nekrologszerű cikk Teleki Samu grófról, a M. T. Akadémia nemrég elhunyt tiszteleti tagjáról. «A magyar felfedezők közül Teleki Samu fedezte föl a legnagyobb kiterjedésű földet.« — Dalolnak a katonák. Szendrey Zsigmond és Zilahy Lajos adalékai a háborús népköltészethez. Magyar Hirlap, 1916. évf. 93. sz. — Lakatos László : Egy magyar nábob. (Színjáték öt felvonásban. Jókai Mór regényéből színpadra írta Hevesi Sándor. A Magyar Színház újdonsága. 1916. IV. 1-én.) «E legregényszerübb regény a dramatizálásban nem vesztett ; szép, érdekes és megható maradt...» (L. a többi lapokban is.) Magyar Iparművészet. 1916. évf. 3—4. sz. — írók és művészek. Székely Aladár albumot ad ki, amely magyar írók és művészek arcképét tartalmazza. Magyar Könyvszemle, 1916. évf. 1—2. sz. — Gulyás Pál : Magyar szépirodalom idegen nyelven a 1. .V. Múzeum könyvtárában. (VIII. közlemény két szövegközti hasonmással.) Egyebeken kívül Petőfi Sándor, Rákosi Jenő, Rákosi Viktor, Reviczky Gyula, Szathmáry P. Károly, Szentjóbi Szabó László, Szigligeti Ede, Toldy István, Tompa Mihály, Tóth Kálmán, Vadnai Károly, Váradi Antal, Vértesi Arnold, Vörösmarty Mihály, Zempléni Árpád, gr. Zrínyi Miklós, (s a pótlékban) Almási Tihamér, Arany János, Balázs Sándor, Berczik Árpád,Spaepreghy Ferenc, Csiky Gergely, Gárdonyi Géza, Gyulai Pál, Herczeg Ferenc, Jámbor Pál, Jókai Mór, Kisfaludy Károly, Kovács Pál, Kölcsey Ferenc, Mikszáth Kálmán, Petőfi Sándor művei idegen nyelvű fordításainak részletes könyvészeti leírása. A cikk második része angol, esperanto és francia költeménygyűjtemények ismertetését foglalja magában. E nagy munkával és hozzáértéssel készült igen tanulságos egybeállítás értékét növelik szerzőnek az egyes fordításokkal kapcsolatos utalásai, melyekből kitűnik, hogy nem csupán