Baros Gyula szerk.: Irodalomtörténet, 1916. 5. évfolyam
Folyóiratok szemléje - Irodalomtörténeti Közlemények 405–408. p.
407 FOLYÓIRATOK SZEMLÉJE. méltóbb és nemesebb, mint holmi konvencionális vallásfelekezet. A romantikus regényíró akkor is kivételes lénynek tudja feltüntetni alakjait, ha nem viheti is el őket valami lakatlan szigetre. A rút külső gyakori módja a végzet büntetésének. (A szerző e pontokon is mindenütt utal a megfelelő Jókai-helyekre.) A testvér (ésunokatestvér) iránti szerelem természetellenes bűnének bizar eszméje — talán V. Hugó Lucrèce Borgiájának hatásaképen — több alkalommal foglalkoztatja Jókai képzeletét. Az ellentét-hajhászás családi betegsége ez irodalmi irány termékeinek, köztük Jókai munkáinak is. A stílus is csupa ellentéteken épül fel, 1-3. V. Hugó, E. Sue és más romantikus írók művei nem csupán közvetlenül hathattak Jókaira, hanem hazai közvetítéssel is. Vajda Péter, kinek képzelete nem kevésbbé merész Jókaiénál, inkább a német romantika homályosabb, elvontabb, filozófikusabb levegőjét szívja, de végre is a két romantikus áramlat rokon egymással s kölcsönhatásban vannak . Jókaira kétségtelenül hatott Vajda Péter képzelete az ázsiai témákkal, különösen India perzselő hónával. Vajda mintájára Jókai is ép úgy összevegyíti a prózát a verses formával, mint a képzelet feladatát a tudományéval. A ritmusos prózára nézve különben elég sok példát látott Jókai Kuthy Lajos műveiben is. Egyes patetikus feljajdulások, moralizáló intelmek, szintén Kuthyra vagy ő rajta keresztül E. Suera látszanak visszavezetni, bár e téren Jókai nem esik oly túlzásokba, mint amazok. Az alkalomszerű közérdekű témák közt pl. a zsidókérdés majd mindegyik írónknál szerepel ekkortájt. (L. Jókai Zsidó fiú c. drámáját is.) Szerencsésebb úttörője Jókainak Kuthy Lajos a tájleírások terén. Nagy Ignác, kihez a pártfogó iránti hála is fűzte írónkat, szintén alighanem hatással volt Jókaira, írói egyéniségének főkép a mókázásra hajló vonásával. Petőfi «Felhők»-jének (1846) keserű reflexiói közül találkozunk egyikkel-másikkal Jókainál is, pl. «A remete hagyományán-ban (1847) és «Az üstökös útjá»-ban (1848). Viszont az «Apostol» és a «Hóhér kötele» némely részleteit (1848) Jókai hatásának tekinthetjük, aminthogy utóbbira nézve ezt maga Jókai is vitatja. A legfontosabb Petőfi-hatás a «Helység kalapácsa» révén, Jókai humoros stílusában állapítható meg. — 4. A romantikus író képzelete végletesen eszményítvén alakjait testi és lelki felükről egyaránt, az eredmény rendszerint egy-egy torzkép, mely ijesztő vagy nevetséges szerepre kívül-belül egyformán alkalmas és e szerepeket az író alanyias szeszélye cserélgeti. Vannak Jókainál tartalékban holmi «amfibialis» fintorok, taglejtések, helyzetek és kifejezések, melyekkel — mint valami tolvajkulccsal — a szív világának legkülönfélébb zárait próbálja nyitogatni az író. (A nyomorék naplója ; Keselyeő Péter stb.) A romantikus novellák nagyképűsködő stílusa is megért lassanként arra, hogy kiparodizáltassék. Legismertebb kísérlet e téren Petőfitől «A helység kalapácsa», bár ez sem előzmények nélkül született meg. (Igen pl. Kovács Pál Ha Misa c. elbeszélése.) A Hétköznapok legelső sorain a legmegjelöltebb hatást «A helység kalapácsa» gyakorolta. A Hétköznapok stb. egyes részletei egyebekben afféle humoros életképeknek tekinthetők, amilyenekből, Jókai kedves könyve, a Dickens-féle Pickwick-club van összeállítva. A Hétköz-