Bóka László szerk.: Irodalomtörténet, 1953. 41. évfolyam
Kisebb közlemények - Juhász Géza: Csokonai Rozáliája 440–464. p.
bimbóhoz címmel. Ferenczi arra alapozta ezt, hogy a Lilla-Dalok első összeírásában még Földi Rózsa cím áll a 7. helyen, ahova aztán A rózsabimbóhoz került. Föltevését igazolja is a vers tartalma. Minthogy azonban Konti Julis 1783-ban született, a Földi Róza (ekkor még nem Rózsa a címe) keletkezésekor legföljebb 12 éves lehetett. De más baj is van a naptár körül. A Kalendárium cikkírója még aligha ismerte A Rózsabimbóhoz teljes szövegét, amelyből az derül ki, hogy Julis gyermeket vár, s a költő azt jósolja neki, hogy leány lesz az újszülött : Rozika. (Ezért a vers prófétikus címe Földi Róza : egy Földi nevű apa Róza nevű születendő leányáról szól.) Csokonai jól lehet tájékozva ; azt is bizonyosra veszi, hogy ez a jóslata : »Betelik szüret felé.« (HG. 1. 466). Szinte megfoghatatlan, hogyan tarthatta magát a hontihipotézis a teljes szöveg publikálása után. Senki nem ütközött meg azon, miféle túl serény úrleány lehet, akinek rózsanyíláskor ilyen rövidlejáratú jóslattal kedveskedik a költő, előlegezve neki a madám nevet is.. * (Konti Julis neve valóban fölbukkan Csokonai két előfizető jegyzékén 1802 táján, de még mint mindig »leányasszony«, ami akkor kisasszonyt jelentett. S minthogy a Lilla előszava is beszél 1802-ben írt »Lilla«-dalról, s megerősíti ezt Nagy Gábornak az a tudósítása is, hogy a Lilla-dalok két darabját a legszebbek közül — egy bizonyos Eurydicéhez nála írta Csokonai 1802-ben, Konti Julis legföljebb Az éjnek istenihez és A bátortalan szerelmes c. versekkel hozható kapcsolatba , de a Földi Rózával semmi esetre.) Engem a Földi Róza cím vezetett nyomra. Tudva, hogy Földiné szintén Julis volt, először azt kellett megállapítanom, igaz-e, hogy egyszerre lesznek negyvenévesek. Mint már említettem, az derült ki a református anyakönyvekből, hogy néhány hónappal még idősebb is volt az asszony. A vers fogalmazványa aztán végkép eldöntötte a kérdést ; az »Ültetőd kedves Julissa« eredetileg így hangzott : »Földi Doctor szép Julissa.« Abból, hogy a Földi Róza, cím utólag, más tintával írva fordul elő Csokonai 1795 tavaszán összeállított nagy lajstromán, joggal következtethettem arra, hogy ez a vers valamivel később keletkezett. Mire aztán a Lilla-dalok közé illesztette, leválasztotta róla a hosszú befejező részt. Azzal nem is törődött többé senki a HG-kiadás előtt, minthogy Toldy mellőzte 1844-ben mondván : »vonatkozásai érthetetlenek.« (933. hasáb.) A kutatók belenyugodtak, hogy a Rózsabimbóhoz ihletője Konti Julis ; eszükbe sem jutott, hogy kilencig számoljanak. Még a Rózsabimbóhoz semmi további föltevésre nem adna jogot Földinét illetően, bár olyan hévvel magasztalja a szép Julist, hogy hat első strófája minden változtatás nélkül készen adta a Lilla-ciklus egyik legszebb, legnépszerűbb szerelmi dalát. De az a tény, hogy a Róza név mögött végre megpillanthatóvá vált egy valóban élő személy, olyan fényforrásnak bizonyult, amely egyre tágabb körét világította meg a korai szerelmes versek homályának. Most azonban egyelőre függőben kell hagynunk az utóirat problémáját. 4. Földi Róza A Földi Róza (nevezzük így A rózsabimbóhoz teljes szövegét) csupán arra enged következtetni, hogy Csokonai együtt örül »két valódi hívével« (Julissal és Földivel), akiknek 1793 elejére már második fiuk született. Örvend annak a kilátásnak, hogy harmadik gyermekük leány lesz. Született is 1796 november 8-án Földiéknek még egy gyermekük, de nem Róza, hanem Rafael, aki ezt az R-rel kezdődő művésznevet később Mártonra változtatta ; végül pedig önként dobta el magától az életet. (Mixich Lajos bevezetése : Földi János költeményei, RMK 25. 23. 1. A továbbiakban : Mixich.) Tény, hogy pataki jogászéve után rövid időre még hazatért Csokonai ; — okvetlenül akkor alkotta ezt a verset, s azért illesztette más írással művei lajstromára. De most már kezdtek jelentkezni az eddig figyelemre nem méltatott problémák. Domby életrajzának függeléke élén áll mindenek előtt A szeretet c. töredék, amelyet tartalomjegyzékén 1794-től keltez Toldy (Csokonai Mihály Minden Munkái . Kiadta D.Schedel Ferenc. Pest 1844. A továbbiakban : Toldy.) minthogy Domby ezt közli róla : »Ez a Darab már 1795-ben, s 1796-ban a kézen forgott Debretzenbenn, ... s amint nyilván kitettzik, csupán egy Pestai felhevülésnek gyönyörű példája.« A szeretet végén Csokonai arról elmélkedik, milyen ravasz utakat talál a vágy, hogy beférkőzzék a gyanútlan szívbe. »Tudom én mikor szánakozás formájába változott, s úgy tsúszott be egy nemes szívbe, a mellyet osztán holtig lángoltatott hév tüzével ; tudom mikor a tisztelet áttorizáját szintette magára, s az emberi szív tsak akkor vette észre, mikor a mély tisztelet egyenlő szerelemmé változott, tudom hogy édes szavait először háládatosság név alatt árulta...« (Csokonai V. Mihály élete. Domby Márton által. Pest 1817. A továbbiakban Domby, 12. 1.) Csokonai 1794 táján nagy haladó versei korában már minden érzékével a valóságot éli. De azért egészen kizártnak nem tekinthető, hogy puszta fantáziálás, mikor azt írja Melyik a legjobb csók? c. töredékében, hogy »rám nézve sohasem történjen meg, hogy az én gyönyörű