Kabdebó Lóránt szerk.: Irodalomtörténet, 1993. 24/74. évfolyam
Tanulmányok - Tamás Attila: Szecessziós természetkultusz és forradalmiság egybefonódásai az Ady-lírában 214–229. p.
SZECESSZIÓS TERMÉSZETKULTISZ kevéssé tolhatja félre - a pártideológia terheitől megszabadulva - a szakma, mint ahogy annak valamiféle kiigazítgatásaival, különböző „kinövések" lefaragásával sem elégedhet meg. (És természetesen arra sem lehetne jó eredmény reményében vállalkozni, hogy valamilyen primitív radikalizmus szellemében valaki minden fontosabb pontján épp az ellenkezőjét fogalmazza meg a korábban leírtaknak.) A Király István (és részben követői) által létrehozott építmény részleteit és egésszé építésük elveit szinte kőről kőre, összeillesztésről összeillesztésre kiterjedő figyelemmel kell a továbbiakban újravizsgálnunk, ha azt akarjuk, hogy ennek a folyamatnak az eredményeképpen olyan új egész jöjjön létre, mely végre megfelel az igazságnak.Ami mindenekelőtt jó azért, ha közbe ennek is tudatában vagyunk - „az igazság" saját korunkban érvényessé váló részét jelentheti.) Hogy adott esetben hol kezdjük el ezt a munkát, azt félig-meddig a véletlenre is rábízhatjuk. * „Egyelőre a legmagasabb téren folyik a harc. A művészetben, irodalomban. A régi korlátok hívei gúnyolják az apostolokat, félreértik törekvéseiket, s legjobban félreértik e törekvés alapját. A nagy tömeg divatnak tekinti, pedig egy nagy világátalakulás első, igénytelen előcsatározása. Hagyjátok hát a szecessziót ti, kik a korlátok bábjai vagytok! Forradalom és emberek kellenek hozzá, nem divatbábok. A szecesszió új, átalakított világából fog erre a századra visszatekinteni a jövő század Gibbonja!" - hirdette a múlt század utolsó évében Ady.A Szecesszióhoz kapcsolódása nem is maradt rejtve a kortársak előtt, ezzel a ténnyel tehát a