Tamás Attila - Schein Gábor szerk.: Irodalomtörténet, 2003. 34/84. évfolyam
Tanulmányok - Orosz Beáta: Csokonai Vitéz Mihály Anakreoni Dalok című kötete mint a XVIII. századi Anakreón-recepció összegzése 55–81. p.
cikkében hangsúlyozza, hogy nagyon nehéz meghatározni azokat a jellemzőket, amelyek a dalt elhatárolják a vele rokon ódától, ugyanis közöttük csupán fokozati különbség van, s nagyon sok a közös vonás. Mégis megpróbálja külső és belső jegyek alapján (alkalmazásmód, strófaszerkezet, ritmus, az érzelem erőssége és változása) elkülöníteni őket.95 A német elméletírók között Eschenburgnál kerül a lírai költemények hierarchikus rendjében a legalacsonyabb helyen álló dal a legmagasabban álló óda mellé, a kettő tehát egyenrangúvá válik.96 Csokonai az ő felosztását vette alapul. „Két fő Nem"-ről beszél, s az alany „elragadtatott" vagy „kellemetesen elborult" lelkiállapotából határozza meg az óda és a dal tartalmi és formai különbségét. Két fő Nemek van az éneklő Versezeteknek, ahoz képest, amint vagy felemelkedik, és magán kívül ragadtatik a' mi lelkünk, vagy pedig tsak tsendes és kellemetes elborúlásba jön az előtte lévő tárgy által. Az első esetben, a' tárgynak nagy és felséges vólta miatt, érzéseink erőssebbek, gondolatink fentebb járnak, melly miatt a' szók és kifejezések hathatós, szabad, merész és vakmerő formát és menetelt vesznek magoknak, és a' Szerző egész meglelkesedésben áll előttünk: így készül az Óda, melly alatt az énekeknek fellengősebb nemét szoktuk érteni. Mikor pedig érzéseink lágyabbak, szelídebbek, nyájasabbak, a' tárgy vagy [tsekély vagy előttünk] tsekélyebb oldaláról vevődik fel; 's annál fogva énekünk is, és előadásunk módja könnyebb és halkabban folyó, akkor az Óda ' erejét és magasságát el nem érjük, és a mit készítünk, annak neve nálunk Dal, az idegeneknél Lied; Song; Chanson; Canzone vagy Canzonetta.97 Mint tudjuk, az életműben máshol is kísérletet tett a költő műfaji rendszerezésre, az itteninél átfogóbb elemzéssel próbálkozott [Értekezés az epopeáról] című tanulmányában.98 Ebből az is kiderül, hogy tervei között szerepelt egy nagyobb mű megalkotása, amelyben, mint írja, „bőven fogok erről és több ezen íráskomban röviden említett dolgokról értekezni".99 Ilyen tárgyú munka elkészültéről azonban nincs tudomásunk. Csokonai tehát megpróbálta elméletileg is megalapozni tanulmányát. Az általa ismert legjobb rendszerezést véve alapul, kísérletet tett a lírai költészet műfajainak áttekinthető, pontos meghatározására, külső formai jellemzők helyett belső, lényegi kritériumokat helyezve a középpontba. Érdekességként azonban megemlíthetjük, hogy nem használja mindvégig következetesen a dal fogalmát, előfordul, hogy a jegyzetekben „Anakreon Ódáiról" beszél. b) Gondolatok a nyelv értékeiről és hiányosságairól Anakreon verselésével kapcsolatban Csokonai nem utal Földi és Kazinczy verstani vitáira. Számára a harcok, eltérő vélemények fölidézésénél, illetve az elvi állásfoglalásnál fontosabb a nemzeti, nyelvi öntudat felébresztése. Amikor a jegyzetekben „Anakreon' Jambusá"-nak változatait mutatja be, büszkén hívja föl a figyelmet arra, milyen szerencsés, irigylésre méltó helyzetben 72