Iskolakultúra, 1993/1 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1993 / 8. szám - Pála Károly: Az eposz és a komikus eposz: Petőfi Sándor: A helység kalapácsa - problémacentrikus irodalomtanítás egy lehetséges modellje
AZ EPOSZ ÉS A KOMIKUS EPOSZ ráz tényeket közöl. Miután szó esik az első eposzok keletkezésének idejéről, Homéroszról és ahoméroszi kérdésről, az Aeneisről és az úgynevezett műeposzok problémájáról, a trója mondakörről és az eposzi kellékekről, a megszerzett új ismereteket a gyakorlatban alkalmazzák a tanulók: az Iliász, az Odüsszeia és az Aeneis (majd később a Szigeti veszedelem és a Dorottya) bevezető részeit olvasva-vizsgálva fedezik fel a »kellékeket”, s egyben a szövegek - igencsak tanulságos - összehasonlítására is alkalom nyílik. Egy kis verstan is szerepel a felvezető részben: az időmértékes verselés alapfogalmaival (szótaghosszúság, verslábak) és a hexameterrel ismerkednek meg a tanulók (ez utóbbival „kreatív” módon, azaz nemcsak olvasnak és ritmizálnak hexameter sorokat, hanem írnak is). Végül a komikus eposzról ejtünk néhány szót a Dorottya kapcsán. A helység kalapácsa A mű keletkezése - a stílusparódia igénye Petőfi komikus eposzát 1844-ben, nem sokkal a János vitéz előtt írta. Ekkor mint segédszerkesztő dolgozott a Vahot Imre vezette Pesti Divatlapnál. Az eredeti elképzelés - az irodalomtörténeti hagyomány szerint Vahot ötlete - az volt, hogy Petőfi készítsen stílusparódiát a korabeli irodalom egyik-másik áramlatára jellemző dagályos, túlburjánzó stílusról, amelyet maga Vahot is támadott cikkeiben. Egyik céltáblája az 1843-ban alakult Honderű című lap lehetett, melynek szerkesztője az alábbi sorokkal ajánlotta az újévi számot, ezt a „fakadozó bimbót” az olvasók, főként az olvasó honleányok „bársonypuha, hófehér” kezeibe: „Ápoljátok tündéries íróasztalotok örökzöld repkényei között, s ha kedves lesz a bimbó, engedjétek bájvirággá fakadozni gyönyörű szemeitek édes sugarában s honszerelmes leheletetek drága kétsegében.” Petőfi szövege megfelelt a stílusparódia követelményeinek - akár Vahot sugalmazta az ötletet, akár nem -, hiszen a fenti, szóvirágokkal tűzdelt, túlbonyolított mondat parodisztikus változataiban A helység kalapácsa igencsak bővelkedik. Egy példa a sok közül: Kimondom: Mi fúrja az oldalamat. Kimondom, igen, Nem holmi cikornya-beszéddel, De az érzés egyszerű hangján: Keblem kápolnájában A hűséges szerelemnek Az öröklétnél Félréffel hosszabb gyertyája lobog Szent lobogással.S éretted lobog az, O Szemérmetes Erzsék! S ha meg nem koppantod A viszontszerelem koppantójával: El fog aludni, És vele el fog aludni Életem is!... Feladatok: 1) Hasonlítsd össze a két idézetet, és állapítsd meg, milyen stilisztikai eszköz alkalmazását parodizálja Petőfi! Mivel éri el a komikus hatást? 2) Az eposzból idézett szövegrészben a vallomást magát megelőzi egy rövid bevezető (az első öt sor). Hogyan fokozza ez a „felvezetés” a komikus hatást? 3) Beszéljétek meg az órán, vajon a mai olvasó számára komikusan hat-e az eredeti szöveg (a Honderűből vett idézet)! Ha igen, miért? Petőfi túllőtt a célon - legalábbis Vahot célján. Nem puszta stílusparódiát írt, hanem 15