Jel-Kép, 1980 (4. szám)
Kitekintés - Szekfű András: "Holocaust"
SZEKFŰ ANDRÁS „Holocaust" - kutatások és viták a sorozat hatásáról „holocaust... 1., (tűz) áldozat, égő áldozat 2., (átv) tűzzel-vassal való pusztítás, tömeges emberáldozat, teljes pusztulás" (Országh: Angol-magyar szótár, 907. o.) Azt már a bonni Szövetségi Politikai Képzési Központ által kiadott 56 oldalas, több százezer példányban (!) terjesztett ismertetőből tudom, hogy a „holocaust" szó alkalmazása a hitleri korszak zsidóüldözésére nem az amerikai tévésorozat készítőinek leleménye vagy önkénye, hanem az angol nyelvterületen már korábban is elterjedt. Mielőtt áttekintenénk a sorozat hatására vonatkozó igen érdekes NSZK és osztrák vizsgálatokat, érdemes egy pillantást vetni azokra az előkészületekre, melyek a sugárzást megelőzték, és néhány kísérőjelenségre. Ami a sorozatot megelőzte Maga a Holocaust az amerikai NBC tévétársaság sorozata. Nyolc részben, összesen mintegy hét és fél órában mutatja be két család sorsát a náci Németországban: dr. Josef Weiss zsidó orvosét és Erik Dorf, a nácikhoz csatlakozó állástalan jogászét. A cselekmény 1935 és 1945 között játszódik, és nem kis dramaturgiai ügyeskedéssel kiterjed Berlintől Kijevig, Varsótól Prágáig és Theresienstadtig, mintegy „ismeretterjesztő" teljességgel törekedve a náci zsidóüldözés különféle színtereinek bemutatására. A sorozatból magam csak részleteket láttam, egy tudományos előadás illusztrációiként. Ezek megerősítették azokat a kritikai véleményeket, amelyek szerint a Holocaust, vitathatatlan pozitívumai ellenére is alapvetően hollywoodi „palifogó" módszerekkel elkészített, művészileg jellegtelen, helyenként giccses filmipari termék. Bernd Engelmann, a neves baloldali publicista szerint azonban éppen ez a sajátossága is hozzájárult NSZK-beli hatásához: a nyugatnémet családok annyira rászoktak már képernyőjükön a hollywoodi folytatásokhoz, hogy ez a sorozat, a hollywoodiságba csomagolt érzelgős antifasizmusával, védtelenül érte őket. Korábban főleg dokumentumfilmekben találkozhattak a témával. S mivel