Jel-Kép, 1987 (3. szám)
GYÚJTÓPONTBAN - Pozsgay Imre: A városi televízió és a helyi közélet
Nem a helyi televíziózás szervezeti, irányítási és technikai kérdéseiről, hanem ezen televíziók működésének politikai előfeltételeiről és politikai hatásairól, velük összefüggésben az emberi kapcsolatok átalakulásáról szeretnék szólni. A kábeltelevízió nem tartozik az új találmányok közé, nálunk mostanában válik a helyi közösségek érintkezési formájává, és ezért úgy hiszem, jogos volt a kezdeményezők részéről egy ilyen tanácskozás összehívása: megvitatni, tisztázni ennek az eszköznek az alkalmazási lehetőségeit. Az már közhelyszámba menő fölismerés, hogy a tömegkommunikációs eszközök világában két irányban valamiféle divergencia ment végbe. Az egyik, hogy a makrovilág iránti érdeklődés megnőtt. Ezt az érdeklődést Magyarországon a rádió, a televízió és az országos napilapok kielégítették, vagy törekedtek kielégíteni. A másik, hogy ezzel párhuzamosan, majd később majdhogynem e fölé növekedő módon, észrevehető tendenciaként megjelent a helyi, a lokális érdeklődést és szükségleteket kielégítő kommunikációra az igény. Ennek az igénynek első reális megnyilvánulási formája volt a megyei napilapok példányszámának rohamos növekedése. Tehát éppen mert eszközszegény országban éltünk akkoriban (persze most sem sokkal különb a helyzetünk), az írott sajtón keresztül vált világossá és nyilvánvalóvá, hogy amikor programszerűen elkezdtük a demokrácia fejlesztését az országban, megnövekedett a helyi hírek, információk iránti érdeklődés a társadalomban. Ez persze közhely, túl sok szót nem kell vesztegetni rá, de fölemlegetni fontosnak tartom, mert azt hiszem, ebben az összefüggésben kell nézni a városi televíziók, a helyi nyilvánosság eszközeinek a lehetőségeit is. Ebből a szempontból nagyon lényeges kérdésnek tartom (és mindenképpen közéleti kérdésnek), hogy hol vannak a tolerancia, a tűrés határai ennek az eszköznek az alkalmazásában. Miként az egész nyilvánosságunkra jellemző: ebben a kérdésben is — túl az alkotmányos szabályokon és most már a sajtótörvény szabta határokon — van lehetőség közmegegyezésre. Tehát nem egyszerűen törvényszabta és irányítási eszközökkel megvalósított tájékoztatási formáról lehet most már beszélni, hanem vezetők és vezetettek, állampolgárok együttműködési lehetőségeiről. Pontosabban is szeretnék erről a közmegegyezés szellemében néhány szót mondani. A lényeg az, hogy amögött az országos, átfogó közmegegyezés mögött, amely a konszolidáció után, különösen a hatvanas, hetvenes években Magyarország CÍME I OPOM HAN Pozsgay Imre A városi televízió és a helyi közélet A címben idézett témáról Székesfehérváron rendeztek országos tanácskozást 1987. május 12-én az MSZMP KB agitációs és propagandaosztályának és a Hazafias Népfront Országos Tanácsának támogatásával a Fejér megyeiek. Itt hangzott el Pozsgay Imre előadása, amelyet az alábbiakban részletesen ismertetünk.