Jelenkor, 1986. január-június (29. évfolyam, 1-6. szám)
1986-01-01 / 1. szám - Tolnai Ottó versei
2 TOLNAI OTTÓ Hommage à OTTLIK ABSZOLÚT ZANZA úgy hordom itt mindig lukas zsebemben ottlik ISKOLA A HATÁRON szerecsendióját noha végül is szétfeszíttetett semmis magját mohón bekapta botha lét kiskadétja úgy hordom itt mindig lukas zsebemben hordom immár egy életen át mint zsugorított indiánkoponyát dob a szerencsétlen-szerencsés kiskadét (ottlik később is szerecsenként mutatja magát) hasíthatatlan roppinthatatlan leglelkét abszolút zanzát a csapágy új golyóját amin el- (és nem sarkából ki-) amin mindig szépen elfordítható a világ 2 AVAGY ÉPPEN DICKENS SZŰRBOZÓTOS ORMÁNYA a híres londoni köd lassan felszakadt tán protrock imbolygott benne utoljára ám észrevétlen akárha valami sliccgombnyi szűrőn átszivárgott a magyar irodalomba ottlik opálfényű opusába vas szürke verseibe őket olvasva a legjobb köd-év járatokból szippanthatsz ugyanazokból amikből donne és detoe avagy éppen dickens szőrbozótos ormánya