Jelenkor, 2007. január-június (50. évfolyam, 1-6. szám)

2007-02-01 / 2. szám - Bazsányi Sándor: Quintilianus, Szókratész, Auschwitz: Kertész Imre Sorstalanságának iróniájáról

GYÜRKY KATALIN JÓZSEF ATTILA OROSZORSZÁGBAN - OROSZ FORDÍTÁSBAN A moszkvai Tri Kvadrata kiadó gondozásában 2006 tavaszán terjedelmes orosz nyelvű Jó­zsef Attila-kötet jelent meg Na vetke pusztoti (A semmi ágán) címmel. Az elkészült váloga­tás mind terjedelmét, mind pedig színvonalát tekintve igen impozáns. A legkorábbi Jó­zsef Attila-versek mellett az orosz olvasók a költő legjobb és legismertebb költeményeivel ismerkedhetnek meg, a fordítások pedig egyfelől olyan jelentős, már évtizedekkel ezelőtt is József Attilával és József Attila-versek fordításával foglalkozó szerzők tollából szár­maznak, mint például D. Szamojlov, Ny. Csukovszkij, L. Martinov, V. Levik, másfelől pe­dig fiatalabb, a fordítás mellett hungarológiával is foglalkozó tudósok munkái, mint O. Rosszijanov, J. Guszev, J. Mahilina, M. Borogyickaja, G. Jefremov vagy Ny. Vanhanen. A gyűjteményes kötetben a verseket a Curriculum vitae, a József Attila-levelezés né­hány darabja, majd pedig Illyés Flóra József Attila utolsó hónapjai című visszaemlékezése követi. A kötet előszavát Az ész misztikája címmel Szilágyi Ákos, a záró tanulmányt pedig József Attila költői univerzuma címmel Tverdota György írta. A könyv oroszországi bemutatóját a másfél éve zajló oroszországi magyar kulturális évad záró napjai egyikén, 2006. április negyedikén a moszkvai Idegen Nyelvű Könyvtár dísztermében nyitotta meg az est magyar házigazdája, Szilágyi Ákos, őt követte a kötet összeállítójának és szerkesztőjének, Vjacseszlav Szeredának, majd a Tri Kvadrata kiadó igazgatójának, Szergej Mituricsnak a felszólalása. Az est záró akkordjaként az orosz kul­turális élet meghatározó alakjai olvastak fel a kötet verseiből néhányat, közöttük például Jevgenyij Popov vagy a külföldön is nagy népszerűségnek örvendő költő, Alekszandr Prigov. Az esten elhangzottakból számunkra talán a legfontosabb és legérdekesebb az, amit Szereda és Miturics a könyv létrejöttének folyamatáról mondott. Ennek a válogatásnak a megjelenése ugyanis szoros összefüggésben van József Attila eddigi oroszországi recep­ciójával, pontosabban annak elutasításával, vagyis azoknak a kultúrpolitikai elveknek a cáfolatával, amelyek az 50-es évektől kezdve egészen a 80-as évek végéig meghatározták mindazt, amit a magyar költőről Oroszországban mondani és írni lehetett, illetve amit le lehetett tőle fordítani. A kötet szerkesztője, Vjacseszlav Szereda körülbelül három évtize­den keresztül volt kénytelen érzékelni ennek a kultúrpolitikának a hamis jellegét, s köz­ben végig úgy érezte, hogy az, amit neki József Attiláról a leningrádi egyetem magyar szakát végezve tanítottak, egészen a 80-as évek végéig megjelenő József Attila-fordítás­­kötetek előszavában olvasható állításokig, egyáltalán nem az igazi József Attila. Ezért úgy vélte, hogy az erősen átideologizált, proletárköltőnek beállított József Attiláról Oroszországban más, valódibb képet kialakítani csak egy új szemléletű József Attila-vá­­logatáskötettel lehet, s benne olyan, a legmodernebb irodalomszemléletet képviselő ma­gyar József Attila-kutatók írásaival, mint amilyen Szilágyi Ákos és Tverdota György. Szereda az új kötet létrejötte érdekében ezért először a moszkvai magyar kulturális központ támogatásával és azzal együttműködve versfordítói pályázatot írt ki. A pályá­zatra érkezett versfordítások egy része először Vjacseszlav Szereda bevezetőjével az Inosztrannaja Lityeratura című irodalmi folyóirat 2004/5-ös számában jelent meg.

Next