Jelenkor, 1834. január-december (3. évfolyam, 1-104. szám)
1834-01-22 / 7. szám
a’ gyűlés folyamatját, kívánt czél felé, ’s ez által a’ törvényes rend biztosságában egy boldog jövendő kezességét tekintő RR. hálás köszönetére is magát valóban méltóvá tette, sat. Pestbuda. A’ magy. nemz. Muzeum 1833ki gyarapodásai: 1 jan. 28-án méltóztatott Nándor cs. kir. Fönsége Pozsonyból a’ nemz. Múzeumnak a’ Törökországhoz tartozó boszniai Argentina nevű pr.barátok provinciálisátul ajándékozott ’s Boszniában talált régi 5 byzauti aranyat, 99 különféle római nemzetség, s császárok pénzeit; továbbá 128 római rézpénzt, és 14 kis vésett római gyürü-követ leküldeni; 2) febr.lsején kapta meg a’ nemz. Muzeum Nádor ő Fensége által Német-Újváron Vas megyében lakó Tárnok Aloszur bőkezűségéből következő régiségek ’s ritkaságokat: a) Attila fő hun király ezüst emlékpénzét 441 évszámmal; b) 170 nevezetesb nemzetség czimereit a’ 17ik századbul; c) 12 darab rézmetszést a' 17ik századbul, mellyek közt nevezetes Schwarzenberg Adolf grófnak (ki Győr városát a’ török járom alul fölszabaditá) mellképe; d) 7 darab részint kéziratot, részint kézrajzot, mellyek közt figyelmet érdemlőbbek a’ szász herczegek tulajdon kéziratai és Schiiley Robert perzsa követ képrajzolatja a’ 17i. századból. 3) Aug. 13-án küldé meg Nádor ő Fensége Markovics Péter ur budai polgár és lakos ajándékát, bold. Czövek István ur által magyarosított Werbőczy Hármaskönyvét ’s Kelemen néhai mayar jogtanitónak a‘ pesti kir. tud. Egyetemnél a’ magyar jogrul irt munkáját magyarosítva’s mind a’ két munkát kéziratban; 4) oct. 19ként vettem által Nádor ő Fensége kegyes parancsa szerint a’ nagymést. m. k. budai Kamara taksálati hivatalérul 4 darab római nemzetségi ezüst pénzt, mellyeket az Erdély Szilágy-somlyói sótisztségi ellenőr Piik János ur maga pénzén vásárolt egy Kosztyin nevű szilágy-somlyói lakos asszonytul, ki a’ fenmondott pénzeket a’ Kraszna folyó partján találta. 5 nov. 21-én fens. nádori parancsnál fogvást a’ nagymélt. m. k. budai Kamara táksulati hivatalában vettem által következő régi pénzeket egy Belörvényesen t. Bihar megyében Vathum Flora nevű oláh lakos által talált kincsből: a) Szelén török császár 1566 évbeli aranyát; b) Xik Fülöp spanyol király 1650 évbeli ezüst tallérját ; c) János Kázmér lengyel király 1658 évbeli ezüst máriását; d) I. Leopold római császár, magyarok és csehek királya 1677ki ezüst máriását; e) János Fridrik brandenburgi márkgróf 1617ki ezüst máriását , 7 fz. 25 kr. pengő váltság-dij mellett. 6) nov. 3kán kapta meg a’ nemz. Muzeum ritkaiági tára azon remek üveg poharat, mellyel sz. kir. Ujvidék városa polgárja ’s üveges-mestere Barkalowitsch Péter ur maga készite ’s három hires tudós mellképével diszesite, u. m. Obradovics Dositheus hires szerviai tudóséval,Raics János tud. archimandritáéval, és Sztojkovics Athanáz tudós magyar hazánkfia ’s most Rusziában lakó collegialis tanácsnok és sz. Wladimir rendbeli vitézével. Pestjén, 15kén 1834. Hulitzky Antal, a’ m. nemz. Muzeum első őrse. Egy városból múlt esztendőben december 18dikáról következőt írnak: „Egy odavaló szabó, kisded czéhmester, torok-daga.Hatban rosszul lesz, meghal, az orvosok is annak találják, koporsóba teszik, 48 óra múlva temetik ’s a’ becsületes szabó-czéh viszi az úgy nevezett sz. Mihály-lován vállakon; a’ temető ajtajánál ollyan négy szabóra jutott a’ vitel, kik közül 3 igen magas, egy pedig igen törpe valt,r■ a’ czinterem-ajtónál a’ küszöb rostélyos volt szokás szerint; ajtó közt a’ törpe szabó lába becsúszván a’ rostély közé, odaszorul ’s a’ koporsót elejtik; a’ koporsófedél gyöngén lévén leszögezve leesik, ’s a’ halott belőle kifordul hasra; midőn kapkodnak hozzá hogy visszafordítsák, látják hogy a’ halott véres tajtékot túr ’s amint koporsóba vissza akarnák tenni, megmozdul; kiveszik tehát , kitisztogatják ’s megmossák száját ’s ő egészen feleszmélve néha gyöngén de még is saját lábán ment haza, másnap pedig többé semmi baja sem volt. He volt bezzeg a’ feleségének! ez a’ temetőből hazamenet, mivel különben férjével rosszul élt, szüntelen szidta a’ kis szabót, hogy miért nem vigyázott magára és miért ejté ela’ koporsót. A’ holtnak torok-gyíkja volt, melly a’ zökkenésre megfakadt , ’s a’ szenvedő utána jobban lett. Az ásott sirt azonban nem engedé bétöltetni, hanem legényivel másnap koporsóját odavitte, bétemette ’s ezt irta fölibe. B. . János szabómester koporsója itt nyugszik, Maga pedig felesége bosszújára bort iszik. —“ E. H. francziaország. Páris jan. 2. — Már gyakran szóltak a’ hírlapok egyenetlenségről Soult marsal ’s a’ doctrinaire ministeri rész közt a’ tanácsban. — Ha a’ doctrinaire ministerek egyedül Lajos Fülöp teremtményei volnának, ha minden önállást elvesztettek volna, semmi érdek sem