Jelenkor, 1835. január-december (4. évfolyam, 1-104. szám)
1835-07-22 / 58. szám
megyében az ottani földes uraság engedelmével közidomításra istálókat fog tartani, holy akárkinek lovait méltányos tartási és idomitási költségek felszámolása mellett gondviselése alá venni, és a’ pesti, parndorfi és simmeringi versenyekre elkészíteni ajánlkozik. _ tárgybani ügyességét ’s becsületes viseletét femélt. Trauttmannsdorf herczeg és mélt. Löwenberg báró tanuságival bizonyíthatja. Ugyanezen idomár továbbá a’Parndorfon tartatni szokott par-force-vadászatok ideje alatt vadászlovak számára is tartand istállókat, hol azok a’ vadászat előtt és után legalkalmasb ápolatot ’s ellátást találandnak méltányos számolás mellett. AUSZTRIA: Triesztben hosszú szünet után ismét megjelent egy hajó Alexandriából. A’ vele jött tudósítások, minthogy május 1 jén hagyá el Alexandrát, nem igen érdekesek.Legalább azt bizonyítják, hogy a’ dögmirigy Aegyptusban mindenütt csökkenni kezdett.Ellenben a’ legújabb hírek Konstantinápolyból meg azt hirlik, hogy a’ragály Smyrnában igen tenyészik, ’s Cavalában is nyugtalanitólag mutatkozik. — ANGLIA. A’ felsőházban julius sikán számos nyilványos és magányos törvényjavaslat királyi helybenhagyást nyert és így törvénnyé változott.Az alsóházban ugyan e’ napon Bulwer ur 6000 szabad lakostól aláirt kérelmet nyujtott be Új dél-Walesből. A’ kérelem törvényhozó gyűlést kíván fölállíttatni e’ tartomány számára. Bulwer megjegyzé, hogy a’ gyarmat 60000 lelket számlál ’s évenkénti jövedelmük 136,000 fnt sterling. A’ kérelmet sokan támogatták. Humeur megjegyzé , hogy e’ gyarmat lakosai terhesb adót viselnek mint az angolok, még sem birnak ellenőrséggel a’ kiadások iránt. A’ kormány nevében Sir G. Grey, Izland főtitkárja jelenté, hogy a’ ministerség az anyaország intézvényit e’ gyarmatra is ki szándékozik terjeszteni. A’ kérelem a’ ház asztalára tétetett. — A’ tervlapok nem emészthetik el a’ spanyol segédszálatást, majd hallatlannak , majd népjogtalannak, végre hitványnak és az angol nevet becstelenítőnek vagy ezt veszélyeztetőnek kiáltozván azt. Legszembetűnőbben ’s legfurcsábban ostromolja ezt a’ Standard. E’ lap azon katonák végett, kik a’ spanyol királyné segedelmére indulnak, megtámadja, a’ministerséget, hogy azok az Elliot féle kikötésben értve nincsenek, hogy e’ megvakítottak a’ carlották dühének lesznek Spanyolországban kitéve ’s pogányul fognak felkonczoltatni. Azután meg azt mondja rólok, hogy ezen embereket itthon sem várja egyéb sors mint a’ kivégeztetés ,mint gonosztevőket) ,,de ezen csöndes halál legalább nem gyalázná meg a’ hazát, ha tudniillik mint gonosztevők végeztetnének ki otthon ! — A’ walsendi szénbánya fellobbantáról Newcastle mellett következő közelebb rövid részleteket hallani most: Június 20 án négy még élő munkást húztak ki az omladékokból; ezek többé vagy kevésbé meg voltak égetve ’s őrülteknek látszottak, úgy hogy tülök semmi legkisebb fölvilágítást nem lehete kapni; reményük azonban, hogy megtartandják életüket. Az egyiknek c rombját kellett elvágatni. Junius 22én a’ kihúzott holttestek száma 86ra ment. Azon 14 közül, kik még a’bányában vannak, egyet sem hisznek életben találhatónak. A’ fellobbanás alatt 104 munkás volt a’ bányában. Többnyire fiatal emberek.—A’ Globe szerint Durham lord julius 17k én fog Gronstadt felé elutazni. Hírlik azt is, hogy a’ nemes lord Konstantinápolyban is megforduland. — A’ reformpárt ismét új tagot nyert. Az ayrshirei választásnál Dunlop reformjelölt választatott meg követül a’ parliamentbe. 1435 szózat volt Dunlop mellett, 829 Cathcart mellett, ’s így a’ többség az első mellett 606. — A’ Globe Dublinből juliusról jelenti, hogy a’ doynei csata évnapját Izlandban számos orangistaloge üllte meg, de titkos gyülekezetekben. A’ nap minden komoly csendháborítás nélkül múlt el. Csak Ulsterben Monaghan városban kapott össze néhány orangista a’ katolikusokkal, ’s ez utóbbiak közül csakugyan kettőt megöltek,mielőtt a’rendőrség czivakodásukba avatkozhatott volna. Az alsóházban julius 7én Morpeth lord a’ ház élénk tetszés-kiáltozási közt indítványba hozá az izlandi tizedtörvény-javaslat 2dik felolvastatását. Sir R. Peel fölkelt ’s megszólalt, hogy ő előre tudósítani akarja a’ házat azon menetről, mellyet a’ fenforgó törvényjavaslatra nézve tartani szándéka. Ellene nyilatkozik tudnillik a’ javaslat azon részének, melly az egyházi jövedelmek egy részét más, mint vallásos, czélra készül fordittatni. Ennélfogva szándéka javaslani, mihelyt a’ ház biztossággá változik e’ törvényjavaslat iránt, hogy az két felé osztassék, ’s ő barátival együtt azon részt, melly a’ tizedváltásról szól, ’s mellyet ő is javas, elfogadhassa; azon részt pedig , melly az egyházi jövedelmek másra fordíttatását tárgyazza, félre vethesse. Ezekhez képest arra kéri a’ belministert: adja tudtára, mikor szándékozik a’ház biztossággá változását indítványba hozni? John Russell lord felele , hogy mindenek előtt a’ hatóságjavító törvényjavaslatnak szükség elvégeztetnie, mielőtt a’ biztossággá változásra napot tűzhetne. „De nyilatkoztatom, úgymond, előre is, hogy az igen tisztes baronet által jelentett indítványnak keményen ellenszegülendők, mert mélhatlanul szükségesnek tartom, hogy az új törvényjavaslatban az elsajátítás elvét megállapító és szentesitő záradék foglaltassék. E’ záradék nélkül a’ rend