Jelenkor, 1835. január-december (4. évfolyam, 1-104. szám)

1835-01-28 / 8. szám

8. szám Pest, szerda január 28dikán 1835. JELENKOR. Foglalat: Magyar- és Erdélyország (erdélyi fölirás és kir. válasz ; kinevezések ; m­agy. tud. akad. jelentés ; Bölöni Farkas Sándor ; Simon Imre f . Különféle.) Anglia (Times ; követ - választás ; eddigi választások ’«mellékes történetek; Harvey beszéde’s a’ t.) Francziaország (h­avrei kereskedők; Talleyrand; fogságban levő újság -­szerkesztők ; egyveleg.) Spanyolország (Maze ; bayonnei szállítás; Llauder és Toreno ; újabb hírek.) Portugália (a’ kamarák újra megnyitva; angol - kormán­y - változás.) Amerika. Dá­nia. Oroszország. Elegyh­irek. Gabonaár. Pénzkelet. MAGYAR és ERDÉLYORSZÁG. Pozsony: Jan. 20-án a’ fő RR a’ boltjusról tanácskoztak negyed ízben. Véleményük e’ tárgy­ban , miután annak szakaszonkénti vizsgálatba vételét elhatározók, odajárult, hogy miután a’ boltjui mind a’ két tábla értelmével a’ birtokhoz tartozónak ismertetik, boltnyitásra csak a’földes ur adhasson engedelmet; úgy mindazáltal, hogy a’ kegy. kir. resolutio értelme ’s a’ Ivk. és RR óhajtása szerint e’tárgyban az önkénynek gát vet­tessék, ha a’ földes ur a’ hely körülményihez vagy lakosok szükségihez v. pedig hasznához ké­pest elegendő számú boltnyitást nem engedne, vagy ez engedelmért mértéktelen ’s a’ nemzeti iparnak és kereskedésnek is ártalmas bért kíván­na, az illető törvényhatóság tiszte legyen illy pa­naszokra orvoslást tenni. 22kén fölolvastatván az V. és Vl­k t. czikkelybeli kérdéses pontok iránt ú­jabban átjött alsó táblai üzenet , minthogy első­ben (Vik t. ez. 6ik­ászában) az úrbéri tartozások iránt kötendő örökös szerződésekre nézve, meg­egyeztek a’ RR. abban, hogy i­lyen kötések, mi­előtt erőbe lépnének,a’m.k.Hely­tartóságnak terjesz­tessenek föl, e’részben semmi észrevétel nem ma­radt. Másikban, vagy is a’VI. t. ez. 1 gszában pedig a’községi bírák’s esküitek választatása iránt, ámbár a’RR. előbbi véleményüknél maradtak meg, a’ fő RR. még sem kívántak tovább ellenkezni (dologsiettetés tekintetébül.) — A’ budapesti álló hid tárgyát, miután a’ RR. kerületileg megállapi­­ták, jan. 20-án vették országos ülési tanácskozás alá, ’s még ez ülésbül a’ fő RRhöz által is küldék. A’ RR. e’részbeni határozásuk ebben sarkul: A’ szóban forgó hid—építés magányos részvényesek vállalkozása által legbiztosabban lévén eszkö­zölhető, erre nézve a’kívánt summának megsze­­rezhetése ’s a’ hidra fordítandó tőkepénz biztosí­tása tekintetébül szükséges, hogy az illető szer­ződés ideje alatt azon hídon kivétel nélkül mindenki tartozzék hidvámot fizetni, azonban e’ vámtarifáját (jegyzékét) az országgyűlés fog­­a megállapítani. Az erdélyi országgyűlési RBnek ő cs. kir. Fel­ségéhez múlt év dec. 23tól intézett alázatos felírása. „Azon akadályokon, mellyek részint a’haza törvényes állapotának gyökerébeni megrázkódtatásából, részint némi közbe jött körülmények ellenző befolyásából ered­tek , ’s mellyekkel ezen országgyűlés kezdete óta sza­kadatlanul küzködtünk, áthatolván, miután az orszá­gos elnököt ’s itélőmestereket ünnepélyesen fölesket­tük, a’ több sarkalatos és diplomatikai hivatalokra vá­lasztást megtenni sietvén, midőn azoknak, kik az 1791 : 11 törvényczikkely értelmiben országgyűlési üléssel és szózattal bírnak, lajstromát készíteni akarták,­­mit az országos elnök és itélőm­esterek választatásukkor— az országgyűlésnek rendes előlülés ’s tollvivőség alatt mentül előbbi elkezdhetését tartván szemünk előtt—el­halasztottunk volt) nagy bámulással vettük észre, hogy a’ kir. hivatalosoknak , e’ végre az ország levéltárá­ból kivett lajstroma is minden hitelesítésben (authen­­tia) következőleg törvényes hitelességben szűkölkö­dik. Mert noha az idei 1321 számmal jegyzett ud­vari rendelés emlékezik arról, hogy a’ kir. hivatalo­sak valamelly lajstroma hozzá mellékelve lett volna, de hogy ezen élőnkbe adott lajstrom abba zárva so­ha sem volt, ’s nagyságát és fogását tekintetbe vé­ve nem is lehetett, mindjárt első látásra kitűnt. Mint­hogy továbbá az említett lajstromnak, mellyen az udvari szám sincs feljegyezve, írásmódja nyilván olly leíróra mutat, so se magyarul se diákul nem tudott, miilyen az erdélyi udvari Kanczellarián nem lehet, azt annyival is biztosabban terhes gyanú alatt levőnek va­gyunk bátrak állítani, mivel maga az említett udvari rendelés is soha lepecsételve nem volt, ’s kelése hó­nap­ nevében különböző kézzel és tintával tett változ­tatás jeleit mutatja, a’ mint ezeket magokból az ere­deti levelekből, mellyek , mint nekünk jelentetett,a’ Kormányszék i. e. 13018 szám alatti tudósítása mel­lett Felségednek fölküldettek, maga kegyesen átlátni méltóztatik. — A’ legfelsőbb akarat nyilatkozásának tudatra juttatásában ejtett ezen vastag gondatlanságot, mint illő , Felséged kir. fenyítésére hagyván , nem fojt­hatjuk el csakugyan az iránti fájdalmunk kijelentését, hogy a’ kir. hivatalosak létezése kétség alá hozatván, ’s azok számosabb része az országos tanácskozások to­vábbi folyamatában részt venni önkényleg nem akar­ván, országgyűlésünk újra csak alig kezdett folya­matát, ismét mások hibája miatt, több tekintetben kedvetlen haladékkal megakasztva szemléljük, könyör­­günk ez okból Felségednek a’ lehető legnagyobb alá­zatossággal , hogy nem csak ezen országgyűlésünk e­­gyik kiegészítő részét érdeklő kétség bélyegét, azon egyetlenegy móddal, melly törvényink szentségivel egyező, u. m­. legfelsőbb kijelentésével elenyésztetni, hanem kegyesen megfontolván azt, hogy a kir. hi­vatalosak törvény­ szerinti kineveztetése Fölségeden kívül mást senkit sem illethet, ’s a’ felségi jusok közt nevezetesbet csak képzelni sem lehet ennél, melly sze­rint a’ törvényhozó test alkotására nézve olly fontos részesülése van a’ fejedelemnek, e’ tárgybani felső­

Next