Jelenkor, 1836. január-december (5. évfolyam, 1-104. szám)
1836-07-30 / 61. szám
A’ Morning-Chronicle Cordova ellen igen éles czikkelyt közöl. „Spanyolországból — úgymond — panasznál egyebet nem hallunk ezen fővezér tehetlenségéről. Úgy látszik, hogy a hadnak valamelly sebességét szakasztani nem szándéka. Ő néhány hibát követett el, mellyek nem származhattak katonai tehetetlenségből, ’s e’ miatt aligha maga nem kívánja a’ háborút hosszadalmasítni, s addig fentartani, míg a’ praetendens és a’ constitutionalis felekezet közt valamelly egyezkedés nem történik. Okaink vannak hinni, hogy a’ II. Carlos fia és a’ királyné közti házasság tervét Cordova is pártolja, ’s ennek kimenetelét az által véli könnyithetőnek, hogy a’ praetendens tábora meggyőzhetésének nehézségeit szaporítja. Alkalmas e illy ember a’ kir. tábor vezérletére? Fogja e igazolhatni magát Isluriz, hogy Cordovát munkátlan vezérségében meghagyja ? Ha tehetetlenségből munkállan, fosztassék meg hivatalától; ha fensejlett indítóokokból az, akkor haladék nélkül vonassék kérdőre. A’ madridi kormánynak is értenie kell már, hogy ha Cordova nunkátlan vezérségét folyton megtartja , a’ királyné ügyei veszélyre jutnak. — Azt hiszi e Isturiz, hogy a’ britt hajósereg, vagy a’ franczia-portugáli tábor az ország belsejében munkálkodni fog, mig a’ nemzet saját seregei tehetetlenül veszteglenek Astoria előtt? 11ly körülményekben egy ledolgozásról szólni ellenmondás.“ Madridból julőkén költ tudósítás szerint (Messager) alig írhatni le azon mészárlatokat, mellyek Tortosa városában Cataloniában történtek. A’ felekezetek dühe et boldogtalan tartományban olly nagy fokra hágott, hogy a’ leghallatlanabb kicsapongások is, mellyeket egyik vagy másik fél követ el, a’ legnagyobb hidegvérűséggel fogadtatnak. Ma jelentik, hogy ezen város lakosai, Ouilez pártoskodásán ’s egyéb vétségeken magokat megboszulandók, mindazokat sorra gyilkolák, kik nem ragadtak a’ szabadság védelmére fegyvert. Mint mondják, még az asszonyokat, aggastyánokat ’s gyermekeket sem kímélték. A’ carlositák semmi alkalmat sem nullasának el az üldözésre. Alsó Arragonia és Valencia a’ legborzasztóbb kicsapongások mezeje. A’ Fuenterrabia ellen indult hadszállitás balul ütött ki. A’ rhare (Bayonnebol) egy szemtanúnak következő tudósítását adja : ,,11 kén reggeli 5 órakor Evans és Jaureguy 11 osztállyal, mind-issze 6— 7000 fővel s 4 álgyuval indultak ki Passagesból. 7órakor Fisquibel hegycsúcson települtek meg Fuenterrabiával szemközt. A’ carlosiak 3 osztállyal, 30 lovassal s 4 álgyúval az iruni ország után,Fuenterrabiában ’s e helység és Irun közötti falak mögött voltak elsánczolva. 8 órakor mind a’ két rész elkezdé a’ tüzelést, 9 órakor az 6 gőzhajóból s 12 trincadurból álló hajósereg lord May és Ribera admiralok vezérlete mellett a’ Ridassoába evezett, és szórá a’ tüzet Fuenterrabiára. Az angol-spanyolok a’ hegyről levonulván, a’ carlosiakat Irun felé riasztók ’s a’ kapuczinus kolostort Fuenterrabiában elfoglalók ; mind a’ két rész távolrul lődözgetett, de sikeretlenül. A’ hajók ismétleni kezdek az ostromot Fuenterrabia ellen,’s azt három részen meg is gyújtották, de a’ carlosiak folyvást a’ városban tartózkodtak. Mintegy 3. órakor a’ carlosiak segttséget látszottak nyerni, mire viszont ők kezdék el a’ megtámadást s egy álgyút szögezének a’ kapuczinus kolostorra. Ezen puskázás élénkebb jön. Az angolok lassanként elhagyogaták a’ hidat, ’s a’ carlosiak által megtámadt klastromot. Nyilván lehete látni, miképen a’ carlosi láncsások, sőt a’tisztek is, az angoloktól hátrahagyott sebeseket sorra agyon szurdalák. Tizenegy rabláson kapott angolt rögtön agyon lőttek. — Esti 6 órakor az angolok ismét reggeli helyökre takarodtak ’s a’ carlosiak nyomban követeki őket; de Jaureguy ellenállván , alkonyaikor ezek is visszatértek tanyáikra. Idén reggeli 6 órakor az angol-spanyolok egészen eltűntek. Gomez carlosi gén hadmenetéről a’ Phare így szól: „Santanderbölyén indult levelek szerint Gomez 4000 emberrel Astorián, a’ tengermelléktől mindig csekély távolságra haladva, keresztül vonulván, jelenleg már Galíciába hatott. Espartero gén. 18 osztályával nem érhető el, mert Gomez mindig legalább is 3 órával járt előtte.— A’ Carlos szolgálatában álló portugáli osztálynak Raimondo Jose Pinheiro a’ portugáli határ népeihez felszólítást bocsátott jun. 22 én, hogy az ő példáját követvén, Carlos ügye hívei sorába álljanak. Gomez minden nyomozás alul kisurrant, mond a’ Jour, des Jébats,’s 4000 emberrel nyomult Galíciába, miután egész Astorián keresztül ment a’ nélkül, hogy valaki hozzá hajlott volna. Santanderből 9kén indult levelek ezt bizonyosnak említik. Cordova, az Ebro partján Haro közelében állva vesztegel. Bernelle gen. sem mozdul. •— A’ Sentinelle des Pyrénées szerint Villareal, a’ carlosi főparancsnok, Puenta la Reyna ellen látszik ostromra készülni, mivel álgyait e’ hely felé indította, egyszersmind Estella őrségét két osztállyal szaporította. A’ franczia déli határokról jelentik: „A’ Figueras körül történt dolgokról közelebbi tudósítások még nem érkeztek. 11 kén este tánczolt a' nép a’ sétatéren, mialatt a’ megöletett Tena osztálynokot minden gyászkiséret nélkül temették. A’ nemzeti őrség’ osztályvezére azonban, kit a’ nép parancsnoknak nevezett ki, képes lön a’ rendetlenségek ismétlését megakadályozni. A’ Mémorial Bordelais a’ spanyol ügyek’ helyzetéröl így ír: „Semmi sem nehezebb, mint a’ határi tudósitásokból a’ valót kiszemelni. Annyi bizonyosnak látszik, hogy Cordova hosszas távolléte, munkátlansága, 's a’ királyné féle generálok feletti főigazgatás hiánya, végre az idegen és angol sereg és christinók közti vetélkedés a’ praetendensnek időt s alkalmat nyújtanak lépései körét terjedtebbé ’s álláspontit biztosakká tehetni, illy helyzetben sinylenek a’ polgári háború által kipusztitott tartományok. ’S mi történik javíttatásukra? Semmi! A’ keblek zendülési lázba estek, úgy hogy egészen személyes kérdésekre vannak irányozva. Isturiz részén vagy ? Mendizabalt pártolod? Ez a közbeszéd fontos tárgya, mi körül azután a’ politikai házalók igen nagy szerepet játszanak, midőn a’ választókat felbőszíteni ’s részükre vonni törekszenek, azon választókat, kik úgy szólván csak hevenyében hozattak létre olly törvény által, melly csak fél erősítést nyert. — Boldogtalanok ti! nem ,érzitek mi az, a’ mi leginkább nyom? Kincstártok üres , hiteitek haldoklásban vonaglik, gondoljatok kérlek arra és miniszereitekre, kik nem tudják, hogyan kerülhessék el a’hiány (deficit) ’s a’ tönk (banquerotte) örvényét, gondoljatok azon zagyvalékra, mellyet ti még kormánynak neveztek, ’s a’ polgári háborúra, melly fővárositokat fenyegeti. — De szavunk alkalmasint meghallgatás nélkül fog elhangzani. —AMERIKA. Az egyesült státusok képviselő házában azon beszédben, mellyet Quincy Adams úr az indiánok által elűzött georgiai és alabamai lakosok támogatása ügyében mondott, többek közt szemérehányta mind Georgiának, mind Alabamának, hogy ők a’nemzeti szerződéseket , mellyeket a’ congresses az indiánokkal kötött, lábbal tiprották, megsemmítették, s az ország közkormánya végzésit félrevetették az által, hogy az evangélium hirdetőjit börtönbe csukatták. E’ statusok politikája oda czélra, hogy az indiánok egészen irtassanak ki , ’s e’ politikai rendszer a’ mostani végrehajtó hatalomtól kezdett elsőben támogattatni. Az előbbi végrehajtó hatalmak azon voltak, hogy az indiánokat földművelő népekké alakítsák. E’ végre minden rendszabályaik e’ szellemben is voltak téve; t. i. polgárítani, ’s azon földhöz, mellyen éltek, lekötelezni vala szándék. Ez volt Washington és Jefferson ’s többek rendszere. E’ rendszer most félre vetteték, ’s a’ helyett az indiánoktól erőszakosan vagy szerződések által elvétetik egyik tartomány a’ másik után, ’s ők más vidékekre utasíttatnak, nyugton azonban itt sem maradandók. Ehez képest az indiánok most kétségbeesve harczolnak szülőföldeikért. Mi magát az elűzött lakosoknak adandó támogatást illeti, azt ő is teljes mértékben megajánlja, minthogy az elkövetett igaztalanság következésit ártatlanul szenvedik. A’ barna népség ellen folyvást növekszik a’ visszahatás, ’s rajta minden emberbarát kénytelen elszomorodni. A’ congressus két statust vett föl az unióba, mint tudjuk Michigant és Arcansast. Közülök Arcansas rabszolgás status, mellynek alkotmánya minden következő arcansasi congressusnak megtiltja a’ rabszolgaság-eltörlést. Az ellenzőfél a’ congressusban sürgette, hogy mielőtt Arcansas fölvétetnék az egyesületbe, alkotmányának e’ záradéka törültessék el ; de ezen emberbaráti inditvány 25 órai heves vitatás után félrevettetett. Az éjszakamerikai egyesült birodalom most tehát 13 ollyan statusból áll, mellylyekben a rabszolgaság el van tiltva, ’s 13 ollyanból, hol a’rabszolgaság törvényesen meg van engedve. — A’ texasiak még keményebbek mint a’ délszakiak az egyesült birodalomban, mert Texasban rabszolgát az urnák felszabadítania sem szabad a’ törvényhozó hatalom különös engedelme nélkül, hanemha a’ respublicából ki akarná küldeni azt. — A’congressus egy olly törvényt vitatgat most, melly a’sajtószabadságot korlátozza. Megtiltani t.i. a’posta-hivataloknak olly iratok szétküldezését, mellyekben a’ rabszolgaság ostromoltatik. E’törvény 2szok felolvasta iránt egyenlők valának a’ szavazatok, mihez képest van Buren alelnöknek kelle azt elhatározni, ’s ő a’ törvényszék olvasására szavazott, különben veszélyeztette volna a’ rabszolgás tartományok hajlandóságát é s elnökválasztáskori szavazatjokat. Előbb a’ papok is a’ rabszolgaság ellen buzgottak, most pedig védi azt a’ legszigorúbb presbyterianus is, sőt maga a’ presbyterianus egyház közgyűlésének elnöke is rabszolga-birtokos! Midőn nem rég Saint- Louisban Mackintosh szerecsent, ki két tisztviselőt ölt meg, a’ nép megégeté, igy nyilatkozott Lawles nevű biró a nagy jury előtt: e’ tettet nem büntethetni meg, mert a’ büntetés vagy igen kemény lenne, vagy igen szelíd, ’s általában úgymond , nemes érzés által liratott a’ nép illy bánásmódra. (Wiener Zeitung) A’ legújabb éjszakamerikai lapok, jun. likeig terjedő tudósításokat közölnek a’ congressus végzeményeirül. Az elnök nem fogadta el a’ két háznak a’ congressus összejövetele ’s elhalasztatása iránti végzését, minthogy a’ congressusnak csak a’ gyülekezés napját lehet meghatároznia, nem pedig az elhalasztásét is. Ezen állításának igazlására , a’ constitutionak némelly czikkeit idézi föl Jackson ’s azt jegyzi meg, hogy a’congressus elhalasztásnak kitűzése nem tartozhatik a' törvényhozási szabályok közé. Csak azon esetben volna joga az elnöknek e’ kérdést eldönteni, ha a’ két ház egymással ellenkeznék; de akkor is csak az illető congressusra nézve. Egyébiránt minden congressus meghatározhatja önmagára nézve az elhalasztási napot; de ezen határozatot, minden következő congressusra nézve törvényül nem állapíthatja meg. Clay úr, ki a’ legközelebbi elnökválasztásra a’ kijelöltek sorában neveztetett, 30 évi politikai munkálkodása után, bolivari polgártársinak ellenunszolása mellett is, magányos életbe vonni vissza. Ő a’ Jackson elleni pártfők egyike volt, ’s a’ mostani kormányzássalelegületlenség bírja e’ lépésre. TÖRÖKORSZÁG. Konstantinápoly jul. 6án. A’ szultán e’ pillanatban főleg a’ török védkatonaság (Landwehr) szerkesztésére fordítja figyelmét. Folyvástul meg új csapatok érkeznek, hogy fegyverben gyakor 247