Jelenkor, 1837. január-december (6. évfolyam, 1-104. szám)
1837-08-05 / 62. szám
Pest, szovabat, aug. 5.JELENKOR. is:*?. 62. sz. FOGLALAT: Magyar- és Erdélyország (királynénk ő felsége beteg; kinevezések ; előléptetés ’s megtiszteltetés; kecskeméti iskolaintézkedés; nagy-enyedi tanítóválasztások; Bajza József pesti színházigazgató; ajánlatok a’ nemz. színházra; különféle.) Portugália (cortes-munkálatok; Taipa indítványa; carlosi zendülés jorgenben.) Spanyolország (cortesgyűjtési indítványok; Castellon elleni megtámadás ; a’ poyoi ütközet részletei; d. Carlos helyzete; iránya, hadereje; valenciai és madridi összeesküvés ’s a’4.) Anglia (a’ királyné részi,ül udvarlók kinevezése; az Atlas kérdése : valljon kihez mehet férjhez a’ királyné; elegy.) Franeziaország (a’ júliusi ünnep előrajza; Abd-el-Káder meggyilkoltatásának híre; Berryer elleni nyomozás; Geramb intése abbé de La Mennais-hez ’s a’ t Schweiz. Német- ’s Olaszország. Amerika. Gabonaár. Pénzkelet. Dunavizállás. Lotto. MAGYAR- és ERDÉLYORSZÁG. Ischlböl érkezett hír szerint juli6rul, királynénk ő cs. kir. felsége erős nátha, köhögés ’s könnyű lázborzongatás következtében, még nem kezdheté meg a’ fürdést. A’ jul. 25- i stíik közti éjjel bőr kiütés jelent meg ő fölsége testén, melly az éj folytában ’s utána következett napon erősen kifejlett vörös v. bárány himlővé (Masern) változik. A’ betegség folyamárul következők az orvosi hirlemények. Jul. 28án : „( cs. kir. fölsége bőrpéhsenete tegnap valódi vöröshimlővé fejlék , melly igen számossá szaporodók szokott könnyű láz kíséretében. Egyébiránt a’ betegség folyama szelídnek mutatkozik.“ Jul. 29 én : Ő fölsége himlőbaja rendesen halad, ’s a’ láz jó fordulatiból, csökkenései következtethetni. Ő fölsége állapotja e’ nyugtató körülménynek megfelelő.“ Jul. 30-án: „Ő cs. kir. fölsége himlőbaja már tapasztalt javulta folyvást szerencsés fordulatokkal örvendeztet; ’s a’ föls. beteg állapotja megnyugtató.“ Ő cs. kir. fölsége elhunyt Delivák Márk helyébe zágrábi kamrai kormányzóvá Zdenchay Miklós Kőrös megyei alispánt’s kir. tanácsnokot, m. k. udv. kam. tanácsnoki czimmel, ’s Xikl Gyula fizetéses bányász-gyakornokot altgebirgi (óhegyi) kohmesterré nevezni méltóztatott. A’ m. k. udv. kamra Kovács István gácsi szárnokot, saját kertéve pécsi sóárnoknak; Trzeiiszky Domokos tokaji szálmestert zsolnai ellenőrködő sómázsamesternek; ’s Harrer Ferencz díjtalan erdészgyakornokot, fuccinei erdész - hivatali írnoknak alkalmazó. Szabad kir Szeged városa Würtler József cs. kir. tanácsnokot ’s nádorunk ő cs. k. fegsége udvari orvosát polgárrá nevezé, errül költ jeles szerkezetű magyar oklevelénél fogva. Kecskemét. A’ dunamelléki helv. vallásu egyházmegye előljáróji kívánván kipótolni azon nagy hiányt, mellyet eddig ezen megye a’ miatt érezni kénytelen volt, hogy keblében olly anyaiskola nem létezett, miilyenek a’ többi testvér egyházi megyékben már régóta diszlenek ; még 1828ban elhatározók Kecskeméten egy anyaiskolát alapítani, és azt 1835 ben ő cs. kir. fölsége legkegyelmesb engedelme mellett, főképen a’ kecskeméti H. V. egyház nemes és buzgó közre munkálkodta által fel is állították. A’ felsőbb, t. i. minden a’bölcselkedési, törvényi, és theologiai pályára tartozó tudományok tanittatnak ezen kerületi anyaiskolában, az ugyancsak ő fölsége által helyben hagyott intézkedés (coordinatio) szerint Báthori István, Szabó Sándor, Tatai András, Sipos Imre, és Zágonyi Ferencz főbb oktatók által. Az első félévi vizsgálatok (rigorosumok) az egyházkerületi főtanács határozata szerint állandóul febr. I -én, a 2 2dik félévnek pedig jul.lóén kezdődnek. Az iskolai esztendő kezdete i. é.Octoberlső napjára határoztatok, mikorra mind az, ki ezen intézet hasznát venni kívánja, ezennel hivatalos. Bolgár Mihály m. k. egyházkerületi főjegyző. X. Szeben, jul. 14-én i . h. 9- es lakén tartott egyházi gyűlésen, a’ n. enyedi reform, collegiumban megürült tanító - székekre választások tétetvén, Szász Károly, hazai ’s romai jogtanító, természettudományi ’s mathesisi, Bod Péter polytech. intézet növendéke baromorvoslási, vegytani ’s természettörténeti, ’s Ercsey János, eddig udvarhelyi tanító, bölcselkedés, politikai és statistikai tudományok professora lett, szótöbbség által. A’ pesties magyar csizmadia ezéh színházunk ruhatára számára saját költségin vásárlandó anyagokbul 3t, pár csizma készítését volt szíves ajánlani, ’s már munkába is véve. — A’ színház-megnyitás mindinkább közeledvén, első játéknak a’ színház-megnyitáskor „Belizár“ szomorujáték határoztatott, mit Vörösmarty ez alkalomra versben írott előjátéka előzend meg. — A’ pompás uj ruhatár-készítésen nagy erővel dolgoznak. A’ menyezet igen csinos föstetése már elkészült, és a' páholyoké is ; az ezek közti oszlopok pedig aranyozva leendnek. A’ függönyöket, színfalakat s egyéb mozgó diszitvényeket, legczélszerűbb ’s nálunk még eddig nem ismert készületű erőművek hozzák mozgásba. Xeefe, a’ német színház festésze már elkészilé a’ szerződés által magára vállalt 24 diszitvényt és függönyt; Ottó, londoni művész pedig most füsti ama’ függönyt , melly uj színházunk homlokzatát tárgyazza ’s az említett előjátékban fog használtatni. ■—• A’ színpadi előzet fölé óra jő, üveg számlappal, ’s rajta a’ számokat szeszvilág teendi láthatókká. A’ szeszvilágitáshoz szükséges készitvények már munkában vannak. — Minden legélénkebb mozgásban van, ’s biztató megnyugvással várhatjuk a’ megnyitás közelgő napját, hnm. A’ Pest megyei játékszini részvényes társaság’ választmánya, julius’ 26dikán tartott ülésében színészi igazgatóvá Bajza József m. tud. t. r. tagot nevezte ki. Egyszersmind Kóthkrepf Gábor, m. t. t. lev. tag arra kéretett meg, hogy a’ játékokban’s paródiákban előforduló énekekre felügyelni, ’s a’ felől, mi módon lehetne helyes magyar operát alapítani, javaslatot adni szíveskedjék. Színészi titoknokká az igazgató mellé Szigligety Eduárd neveztetett. Játékszínünk ügyében: A’ két hazában levő magyar színészek ezennel értesíttetnek, hogy a’ kinek óhajtása volna a’ legközelebb kinyitandó pesti magyar színházban vendégül föllépni , ne terheltessék személyesen vagy levele által magát nálam a sulirtnál jelenteni, ’s ha itt 2 — 3 próba-játék után tetszést nyerend, a’ pesti magyar szinész-társaság’ tagjai közé fel fog vétetni. Pesten, aug. 40. 1837. Bajza József sk. a’ pesti magyar szinész-társaság’ igazgatója. (Hatvani-utcza 594. d.sz. 2 emelet). Különféle. Zipser professort Beszterczebányán , Miklós czár literatúrai érdemei méltánylatából, ismét egy drága gyémántgyűrűvel ajándékozó meg. — Az orvosi tudományokat tanuló bécsi egyetemi ifjúság, tisztelete ’s hálája maradandó jeléül, Viszanik Mihály orvostanár ’s bécsi orvosi kar - elöljáró hazánkfiának jól talált arczképét igen csinos készülettel kiadván, ezáltal a’megtisztelt orvos ur szépen érzendi jutalmaztatva az oktatás és fölügyelés által reá háramlott súlyos és terhes fáradságot. — Az olasz lapok telvék egy hazai csalogányunk dicséretivel, ’s ez Unger Karolina kisasszony, ki atyja (Unger Károly, szül. Riszdorfban, a’ Szepességen) kíséretében, fényes légtünemény gyanánt vonult keresztül Velencze, Verona, Nápoly, Roma ’s egyéb olasz városokon, mindenütt művészi repkényt aratva. Jun. 17-én Reggioban, két ezüst tányéron egy rózsakoronát ’s különösen ez alkalomra készült arany emlékpénzt nyújtanak neki a’ színpadon. Az emlékpénzen a’ művészné szép arczképe ’se’ szavak láthatók : „Carolina Ungher,“ ’s két egymásba szőtt borostyán- ’s virágfüzér közt: „Musicis modis summa, gustu major — Regii Lepidi mundinariis ludis scenicis amplificatis anno MBCCCXXXVII.“ A’ 2 dik felvonás után egy nemző ezüst koronát, arany levelekkel diszültet, tőn a’jeles művészné fejére, játék után pedig kocsiját fáklya-kiséret mellett emberek házák lakjáig, hol éri zene koronázó az egész diadali ünneplést. Kár, hogy Unger kisasszony hazáját még eddig nem gyönyörködteté ezüst hangjaival, örömest megaranyoznák azokat. PORTUGÁLIA. Lissaboni lapok következőt írnak jól. örül: „Talpa gr. olly indítványt terjeszte a’ cortes ebbe, melly,ha elfogadtatnék, halálos csapást vonna az országos hitelre. Indítványa az , hogy mind az, ki a’ kormánynak a’dohány-egyedárusság ’s vámbér jövedelmibül előre pénzt adott, köteleztessék fizetés gyanánt nemzeti javakat, vagy értéktelenné vált status-kötelezvényeket elfogadni.“• Az Examinádor szerint St. Jorgenban, az azori szigetek egyikén, háborgás ütött ki d. Miguel részire. A’ királyné névnapján (ápr. 4.) ugyanis azon hir terjenge , hogy a’ királyné meghalt, ’s két naszád indult ki Cissabonbul, d. Miguelt Genuábul Portugáliába visszaviendő. E’ hir általányos mozgalmat szült, ’s több fölszólitás jelent meg, d. Miguelhez csatlakozásra unszoló. Minden hajót letiltottak a’ távozástul , ’s a’ „Graciosa“ legénységéhez parancsot intéztek, hogy magát a’ zendüléshez kapcsolja. A’ lázadást Joaquin de Almeida vezérli, ki d. Miguelt már 1828ban kikiálta. E’ hírnek Tereeirába juttakor, tüstint 80 fegyveres indult a’ lázadást csilapítni; még azonban nem tudatik, ha sikerült e annak elnyomatása. SPANYOLORSZÁG: A’ cortes julius 15iki ülésében félreveték Gorosarrinak azon indítványát, hogy ama’ hazafiul nyilványos társulatok, mellyek 1820tól fogva 1823ig fönállottak, isny’t élesztessenek föl ’s alakíttassanak újra. Ugyanez ülésben azon megjegyzést tévé Alvaro : ne annyira a’ jövendőség számára igyekezzék a’ cortes törvényeket alkotni, melly annak idejében úgy is fog magáról gondoskodni, hanem fordítsák inkább figyelmöket a’ jelenre, midőn a’ törvények ’s törvényhozók egyébiránt is a’ tátongó örvény szélén állnak. Madrid, jul. 15. Don Carlos, mint látszik, csekély sükerre számolhat, ha őt az alkotmányi harczosak ’s nemzetőrségi fegyveresek, mint Bilbaoban, mindenütt csak falak között fogadják. Í nem kis veszteség érte ez által ismét legközelébb hadsergét Castellonnál. Megtámadák ugyanis sikán a’ várost, mellynek erősítvényét még egészen el sem végezték. A’lakosok elszánták magokat utolsó csep vérig ótalmazni, ’s az egész városban torlaszokat (barricade) készitenek. A’ carlosiak eleinte nagy erővel rohanák meg a’ várost, de csak hamar visszaverék őket, ’s tetemes veszteséggel kudarczvallottan, a’ mezei lakokba vonultak. Egyik erős állásukból a’ város előtt, szuronyokkal űzé el őket az őrcsapat. Éjszaka idején lopództak tova d. Carlos után, ki e’ bal esemény közben hadserge derekával Villarealban pihent. A’ harcz után nyomon kikiáltak Castellon