Jelenkor, 1837. január-december (6. évfolyam, 1-104. szám)

1837-08-05 / 62. szám

Pest, szovabat, aug. 5.JELENKOR. is:*?. 62. sz. FOGLALAT: Magyar- és Erdélyország (királynénk ő felsége beteg; kinevezések ; előléptetés ’s megtiszteltetés; kecskeméti iskolaintézkedés; nagy-enyedi tanító­választások; Bajza József pesti színházigazgató; ajánlatok a’ nemz. színházra; különféle.) Portugália (cortes-m­unkálatok; Taipa indítványa; carlosi zendülés jorgenben.) Spanyolország (cortesgyűjtési indítványok; Castellon elleni megtámadás ; a’ poyoi ütközet részletei; d. Carlos helyzete; iránya, hadereje; valenciai és madridi összeesküvés ’s a’4.) Anglia (a’ királyné részi,­ül udvarlók kinevezése; az Atlas kérdése : valljon kihez mehet férjhez a’ királyné; elegy.) Franeziaor­­szág (a’ júliusi ünnep előrajza; Abd-el-Káder meggyilkoltatásának híre; Berryer elleni nyomozás; Geramb intése abbé de La Mennais-hez ’s a’ t­­ Schweiz. Német- ’s Olaszország. Amerika. Gabonaár. Pénzkelet. Dunavizállás. Lotto. MAGYAR- és E­RDÉ­LYO­RSZÁ­G. Ischlböl érkezett hír szerint jul­i6rul, királynénk ő cs. kir. felsége erős nátha, köhögés ’s könnyű lázborzongatás követ­keztében, még nem kezdheté meg a’ fürdést. A’ jul. 25- i stíik köz­ti éjjel bőr kiütés jelent meg ő fölsége testén, melly az éj foly­tában ’s utána következett napon erősen kifejlett vörös v. bárány him­lővé (Masern) változik. A’ betegség folyamárul következők az orvosi hirlemények. Jul. 28án : „(­ cs. kir. fölsége bőrpéhsenete tegnap valódi vöröshimlővé fejlék , melly igen számossá szaporo­dók szokott könnyű láz kíséretében. Egyébiránt a’ betegség folya­ma szelídnek mutatkozik.“ Jul. 29 én : Ő fölsége himlőbaja rende­sen halad, ’s a’ láz jó fordulatiból, csökkenései következtethetni. Ő fölsége állapotja e’ nyugtató körülménynek megfelelő.“ Jul. 30-án: „Ő cs. kir. fölsége himlőbaja már tapasztalt ja­vulta folyvást szerencsés fordulatokkal örvendeztet; ’s a’ föls. beteg állapotja megnyugtató.“ Ő cs. kir. fölsége elhunyt Delivák Márk helyébe zágrábi kam­rai kormányzóvá Zdenchay Miklós Kőrös megyei alispánt’s kir. ta­nácsnokot, m. k. udv. kam. tanácsnoki czimmel, ’s Xikl Gyula fize­téses bányász-gyakornokot altgebirgi (óhegyi) kohmesterré nevezni méltóztatott. A’ m. k. udv. kamra Kovács István gácsi szárnokot, saját kertéve pécsi sóárnoknak; Trzeiiszky Domokos tokaji szálmestert zsolnai ellenőrködő sómázsamesternek; ’s Harrer Ferencz díjtalan erdészgyakornokot, fuccinei erdész - hivatali írnoknak alkalmazó. Szabad kir Szeged városa Würtler József cs. kir. tanács­nokot ’s nádorunk ő cs. k. fegsége udvari orvosát polgárrá nevezé, errül költ jeles szerkezetű magyar oklevelénél fogva. Kecskemét. A’ dunamelléki helv. vallásu egyházmegye előljáróji kívánván kipótolni azon nagy hiányt, mellyet eddig ezen megye a’ miatt érezni kénytelen volt, hogy keblében olly anyais­kola nem létezett, miilyenek a’ többi testvér egyházi megyékben már régóta diszlenek ; még 1828ban elhatározók Ke­cs­k­e­m­é­t­en egy anyaiskolát alapítani, és azt 1835 ben ő cs. kir. fölsége legkegyel­­mesb engedelme mellett, főképen a’ kecskeméti H. V. egyház ne­mes és buzgó közre munkálkodta által fel is állították. A’ felsőbb, t. i. minden a’bö­lcselk­ed­ési, törvényi, és th­eol­og­ia­i pá­lyára tartozó tudományok tanittatnak ezen kerületi anyaiskolában, az ugyancsak ő fölsége által helyben hagyott intézkedés (coordinatio) szerint Báthori István, Szabó Sándor, Tatai András, Sipos Imre, és Zágonyi Ferencz főbb oktatók által. Az első félévi vizsgálatok (rigorosumok) az egyházkerületi főtanács ha­tározata szerint állandóul febr. I -én, a 2 2dik félévnek pedig jul.­ló­én kezdődnek. Az iskolai esztendő kezdete i. é.October­lső napjára határoztatok, mikorra mind az, ki ezen intézet hasznát venni kíván­ja, ezennel hivatalos. Bolgár Mihály m. k. egyházkerületi főjegyző. X. Szeben, jul. 14-én i . h. 9- es lakén tartott egyházi gyűlésen, a’ n. enyedi reform, collegiumban megürült tanító - szé­kekre választások tétetvén, Szász Károly, hazai ’s romai jogtanító, ter­mészettudományi ’s mathesisi, Bod P­éter polytech. intézet növendéke baromorvoslási, vegytani ’s természettörténeti, ’s Ercsey János, ed­dig udvarhelyi tanító, bölcselkedés, politikai és statistikai tudomá­nyok professora lett, szótöbbség által. A’ pesti­es magyar csizmadia ezéh színházunk ruhatára számára saját költségin vásárlandó anyagokbul 3t, pár csizma­ készítését volt szíves ajánlani, ’s már munkába is véve. — A’ színház-megnyitás mindinkább közeledvén, első játéknak a’ színház-megnyitáskor „Be­lizár“ szomorujáték határoztatott, mit Vörösmarty ez alkalomra vers­ben írott előjátéka előzend meg. — A’ pompás uj ruhatár-készíté­sen nagy erővel dolgoznak. A’ menyezet igen csinos föstetése már elkészült, és a' páholyoké is ; az ezek közti oszlopok pedig ara­nyozva leendnek. A’ függönyöket, színfalakat s egyéb mozgó di­­szitvényeket, legczélszerűbb ’s nálunk még eddig nem ismert készü­­letű erőművek hozzák mozgásba. Xeefe, a’ német színház fes­­tésze már elkészilé a’ szerződés által magára vállalt 24 diszitvényt és függönyt; Ottó, londoni művész pedig most füsti ama’ füg­gönyt , melly uj színházunk homlokzatát tárgyazza ’s az említett előjátékban fog használtatni. ■—• A’ színpadi előzet fölé óra jő, ü­­veg számlappal, ’s rajta a’ számokat szeszvilág teendi láthatókká. A’ szeszvilágitáshoz szükséges készitvények már munkában van­nak. — Minden legélénkebb mozgásban van, ’s biztató megnyug­vással várhatjuk a’ megnyitás közelgő napját, h­nm. A’ Pest megyei játékszini részvényes társaság’ választmánya, julius’ 26dikán tartott ülésében színészi igazgatóvá Bajza József m. tud. t. r. tagot nevezte ki. Egyszersmind K­óthkrepf Gábor, m­. t. t. lev. tag arra kéretett meg, hogy a’ játékokban’s pa­ródiákban előforduló énekekre felügyelni, ’s a’ felől, mi módon le­hetne helyes magyar operát alapítani, javaslatot adni szíveskedjék. Színészi titoknokká az igazgató mellé Szigligety Eduárd neveztetett. Játékszínünk ügyében: A’ két hazában levő magyar szí­nészek ezennel értesíttetnek, hogy a’ kinek óhajtása volna a’ leg­közelebb kinyitandó pesti magyar színházban vendégül föllép­ni , ne terheltessék személyesen vagy levele által magát nálam a­ sulirtnál jelenteni, ’s ha itt 2 — 3 próba-játék után tetszést nye­­rend, a’ pesti magyar szinész-társaság’ tagjai közé fel fog vétet­ni. Pesten, aug. 40. 1837. Bajza József sk. a’ pesti magyar szinész-társaság’ igazgatója. (Hatvani-utcza 594. d.sz. 2 emelet). Különféle. Zipser professort Beszterczebányán , Miklós czár literatúrai érdemei m­éltánylatából, ismét egy drága gyémántgyű­rűvel ajándékozó meg. — Az orvosi tudományokat tanuló bécsi e­­gyetemi ifjúság, tisztelete ’s hálája maradandó jeléül, Viszanik Mi­hály orvostanár ’s bécsi orvosi kar - elöljáró hazánkfiának jól talált arczképét igen csinos készülettel kiadván, ezáltal a’megtisztelt or­vos ur szépen érzendi jutalmaztatva az oktatás és fölü­gyelés által reá háramlott súlyos és terhes fáradságot. — Az olasz lapok telvék egy hazai csalogányunk dicséretivel, ’s ez Unger Karolina kisasszony, ki atyja (Unger Károly, szül. Riszdorfban, a’ Szepességen) kísé­retében, fényes légtünemény gyanánt vonult keresztül Velencze, Ve­rona, Nápoly, Roma ’s egyéb olasz városokon, mindenütt művészi repkényt aratva. Jun. 17-én Reggioban, két ezüst tányéron egy ró­zsakoronát ’s különösen ez alkalomra készült arany emlékpénzt nyúj­tanak neki a’ színpadon. Az emlékpénzen a’ művészné szép arczké­­pe ’se’ szavak láthatók : „Carolina Ungher,“ ’s két egymásba szőtt borostyán- ’s virágfüzér közt: „Musicis modis summa, gustu ma­jor — Regii Lepidi mundinariis ludis scenicis am­plificatis anno MBCCCXXXVII.“ A’ 2 dik felvonás után egy nemző ezüst koronát, arany levelekkel diszültet, tőn a’jeles művészné fejére, játék után pe­dig kocsiját fáklya-kiséret mellett emberek házák lakjáig, hol éri zene koronázó az egész diadali ünneplést. Kár, hogy Unger kis­asszony hazáját még eddig nem gyönyörködteté ezüst hangjaival, örömest megaranyoznák azokat. PORTUGÁLIA. Lissaboni lapok következőt írnak jól. örül: „Talpa gr. olly indítványt terjeszte a’ cortes ebbe, melly,ha elfogadtatnék, halálos csapást vonna az országos hitelre. Indítványa az , hogy mind az, ki a’ kormánynak a’dohány-egyedárusság ’s vámbér jövedelmibül e­­lőre pénzt adott, köteleztessék fizetés gyanánt nemzeti javakat, vagy értéktelenné vált status-kötelezvényeket elfogadni.“­­• Az Exami­nádor szerint St. Jorgenban, az azori szigetek egyikén, háborgás ütött ki d. Miguel részire. A’ királyné névnapján (ápr. 4.) ugyanis azon hir terjenge , hogy a’ királyné meghalt, ’s két naszád indult ki Cis­­sabonbul, d. Miguelt Genuábul P­ortugáliába visszaviendő. E’ hir általányos mozgalmat szült, ’s több fölszólitás jelent meg, d. Mi­­guelhez csatlakozásra unszoló. Minden hajót letiltottak a’ távozás­tul , ’s a’ „Graciosa“ legénységéhez parancsot intéztek, hogy ma­gát a’ zendüléshez kapcsolja. A’ lázadást Joaquin de Almeida vezérli, ki d. Miguelt már 1828ban kikiálta. E’ hírnek Tereeirába juttakor, tüstint 80 fegyveres indult a’ lázadást csilapítni; még azonban nem tudatik, ha sikerült e annak elnyomatása. SPANYOLORSZÁG: A’ cortes julius 15iki ülésében félreveték Gorosarrinak a­­zon indítványát, hogy ama’ hazafiul nyilványos társulatok, mellyek 1820tól fogva 1823ig fönállottak, isny’t élesztessenek föl ’s alakít­tassanak újra. Ugyanez ülésben azon megjegyzést tévé Alvaro : ne annyira a’ jövendőség számára igyekezzék a’ cortes törvényeket alkotni, melly annak idejében úgy is fog magáról gondoskodni, hanem fordítsák inkább figyelmöket a’ jelenre, midőn a’ törvények ’s törvényhozók egyébiránt is a’ tátongó örvény szélén állnak. Madrid, jul. 15. Don Carlos, mint látszik, csekély sükerre számolhat, ha őt az alkotmányi harczosak ’s nemzetőrségi fegyve­resek, mint Bilbaoban, mindenütt csak falak között fogadják. Í nem kis veszteség érte ez által ismét legközelébb hadsergét Castellon­­nál. Megtámadák ugyanis sikán a’ várost, mellynek erősít­vény­ét még egészen el sem végezték. A’lakosok elszánták magokat utolsó csep vérig ótalmazni, ’s az egész városban torlaszokat (barricade) készitenek. A’ carlosiak eleinte nagy erővel rohanák meg a’ várost, de csak hamar visszaverék őket, ’s tetemes veszteséggel kudarcz­­vallottan, a’ mezei lakokba vonultak. Egyik erős állásukból a’ város előtt, szuronyokkal űzé el őket az őrcsapat. Éjszaka idején lopódz­­tak tova d. Carlos után, ki e’ bal esemény közben hadserge dere­kával Villarealban pihent. A’ harcz után nyomon kikiáltak Castellon

Next