Jelenkor, 1837. január-december (6. évfolyam, 1-104. szám)
1837-02-11 / 12. szám
(mint Bedfordhgnek, Middlesex grófságban a’ leggazdagabb földesurnak unokája ’s Tavistock marquisnak a’ hg legidősb fijának legidősb fija,) volt az elnök. (Russell lord, a’ mostani minister, a’ hg nekedik fija.) A’ szokott áldomások közt az uralkodó ház egészségére, különös lelkesüléssel fogadtatott a’ Victoria hgasszony egészségére köszöntött áldomás. Hasonló hévvel a’ „Sereg és hajóhad“ egészségére is, úgy szinte „a’ felséges népére, mint minden hatalom kútfejére;“ végül Hyng egészségére, ki, mint az alsóház Nestora,mert Middlessexnek 1790 óta tizenkét parliamentben képviselője) érzékeny szókban nyilatkoztatá köszönetét. Parliamenti pályája viszályait hiven rajzolva szembetűnő örömmel emlité, mikép több heves harcz és vita, több szmleges visszalépés daczára is az ész és szabadság fényes diadalmakat nyert, ’s még fényesbeket nyerend. Csupa vak vélemény azt hinni, hogy Izlandtól az igazságot még tovább is megtagadhatni. Jogos büszkeségben hosszas évsoron által bizonyított becsületességére, azon nyilatkozással zárá szavait, hogy egész életében soha sem vezérlék önző tekintetek, ’s a’ társaság ifjabb része előtt méltán állíthatja: mikép azon tudalom, hogy soha más nem mint igazságos és hazafi inditó okok kalauzolok lépteit, élte alkonyán sokkal nagyobb örömet okoz neki, mint bármilly megtisztelés. Noha koros ugyan és nyugalomra vágyik, de azért, ha választóji a* legközelebbi választáskor ismét parliamentbe küldik, kész óhajtásukhoz illeszkedni, ’s mint hű harczos , pánczéljában meghalni (zajos tetszés.). Hunié, ki utána szólt, egészen O’Connell értelmiben, egyességre inté a’ reformerek valamennyi osztályit. Utána mások is szóltak ’s mindnyájan egyértelemre buzdíták a’ reformereket. Mire ismét Hume beszélt ’s a’ száraz számmester a’ körül belül majd hatvan évű Hume, agglegény létére is egy nyalka szökést tett, ’s a’ szép nemnek, melly az ünnepszabály szerint ezüst szövetű narancs-és biborszinü rózsát viselt — jelenlétéért köszönetet mondott. Tisztelkedő udvarisága mindazáltal kissé vaskosan sült el. „ Reményiem, úgymond, hogy az asszonyságok mindenkép rajta lesznek, hogy velünk együtt a’ jó reformerek számát, mennyire csak lehet, szaporítani segítsenek,to assist us in making as many good reformers as possible. (Csattogó kaczaj.) Én az asszonyságok egészségére köszöntöm e’ poharat ’s az „ egész tisztelettel “ üriltetett ki. — A* mennyire fontos vala e’ lakomán nyilványitott politikai érzelem, ’a a’ reformerek növekvő egyetértése, olly igen rajta vannak a’ torylapok, ezen és valamennyi reform-lakomát hitványnak kürtölgetni. Dublinban a’ protestánsok, gyűlést jan. 24én Devonshire marg. előlülte alatt csakugyan tartottak. A’ tory lapok telvék e’ gyűlés fontosságával. A’ tanácskozások azon határozatra vezettek, hogy a’ kormány és O’Connell terveinek leghatárzottabb módon ellenszegüljenek. Roden lord szólt legelsőben, ’s nagy hülyeséggel rajzoló a’ protestánsoknak Izlandban már régóta szenvedni kellő elnyomatást (?) ’s felírást javaslott a’ királyhoz ’s mind két parliamentházhoz, mellyben az ízlandi protestánsok jogai megóvalását kérjék. E’ felirás a’ város több részeiben fog aláírásra nyíltan állani. Utána Glengall gr. szóla támogatván az indítványt, ’s reményt nyujta, hogy az angol protestánsok segélyekre fognak lenni. A’ lordok háza, úgymond, eddig egyedül állott rézsen a’ republicanismus ellen; de a’ népet illeti kijelölni a’ lordok viseletét, melly sem nem akar, sem nem bir a’ határzottan kimondott népohajtásnak ellenszegülni. De ki hát a’ nép? ki a’nép Izlandban? tán a’ szegények tömege ? a’ katholikusok? Ő ugyan megengedi, hogy a' katholikusok a’ protestánsokat számra fölmúlják; de ugyanazon arányban múlják fel a’ protestánsok a’ katholikusokat birtokra nézve. A’ ns gr. itt azt akará megmutatni, hogy a’ status, melly nem egyéb mint emberek társasága, csupán birtok-összeségbül és halmozatbul áll; mit még eddig egy publicista sem tanított. Midőn a’ vitatások folytában Donoughmore lord jőve szóhoz, kábító „conservativ tűzzel“ (azaz tapssal) fogadtatott. — „Én, úgymond a’ lord, támogatóm a* katholikusok fölszabadulását.“ (Kiáltások: „mondja Ön : a’római katholikusokét.“) Ezt szivemből sajnálom (dörgő tetszés.). Mert noha mindenkép, ’s ünnepélyes esküvel van megzáradékozva e’ törvény, az ország protestáns egyházát még is veszélybe hozta.“ Végül az izlandi pairek ’s egyéb parliamenti tagok azon ellenmondását, mellyet már említettünk, szétszaggatván lábbal tiprották, mellyre mindenütt azon kiáltozás hallatszott: nem engedünk! (no surrender!) A’ Dublin Evening Post e’ nagy protestáns meetingről (lakomáról) következőleg értesít: „Midőn tudósítóink a’ terembe léptek, tömve találták azt személyekkel, kik teli torokkal ’s tapssal azon voltának,hogy az úgy nevezett conservativ tüzet fellobbantsák, mi az orange páholyokban a’ legdivatosb tetszésjelentés volt. A’ karzatok rakva voltak asszonyságokkal, kik a’ férfi társaság tapsit ’s tetszéskiáltozásit vitézül utánozák. 11 órakor megjelent az alkotmányon Roden lord , kezében narancs szinü (orange ’s igy az orangisisság jelképe) ’s bíbor szegélyű zsebkendőt tartván. Néhány pillanatig mintegy zavarodtan állott,miglen a’conservativ tűz egyik üdvözlő lövellése a’ másik után keresztül dörgé a’ teremet. Mire Roden a’ köz lelkesüléstől elragadtatva, hirtelen föllegyinté zsebkendőjét. E’ jelre valamennyi ur és asszony fölemeli narancs szinü ’s biborszélü zsebkendőjét, ’s mig Roden a’ magáét zászlóként lobogtató, e’ kiáltás döbörge: „Nem engedünk!“ (No surrender!) Úgy látszott, mintha Izland valamennyi orangeférfijai összecsődültek volna itt az orangeszövetség* szétbomlasztása óta elnyomott érzelmeiknek annál szabadabb rézst engedni.“ Ennek daczára mindazáltal azon ellenmondást, mellyel Leinsterg hoza indítványba, már 34 izlandi pair, 's az alsóház valamennyi izlandi reformtagja aláírta; ’s igy a dublini protestáns gyűlés haszontalansága szembetűnő. — Előbb a’ toryk, most némelly radical támadó meg O’Connellt az úgy nevezett „O’Connell-adó“ miatt, mellyel az izlandi nép O’Connellnek, mint szabadsága lelkes vértjének, évenként gyűjteni és adni szokott. Ez állapot bővebb megértésére két körülményt szükség tudni : első az, hogy Angliában a’ parliamenttagoknak nincs napidijok, mint például nálunk, ’s azután, hogy Angliában a’ parliamentbe képviselőül megválasztatás sokkal többe kerül, mint p. o. nálunk, e’fölött a’ képviselés is sokkal terhesb, mint másutt. Adik körülmény az, hogy mielőtt O’Connell az izlandi katholikusok fölszabadulásával foglalkozott, ’s annak következtében parliamenti képviselőnek választatott, ő igen hires és jövedelmes ügyvéd volt, úgy hogy akkori tiszta jövedelme felmulá a’ mostanit minden O’Connell-adó daczára. A’ mit tehát az izlandiak neki évenként adnak, az nem ajándék, sem csikarás, hanem a’ legegyszerűbb értelemben vett kárpótlás.— A’ dec. 31 diki Athenaeum egy vasut-leirást közöl, melly Duttonnál (Cheshireben) tömérdek boltozatokon a* Weaver völgye felett építtetik, ’s már kevés hiján készen áll. Nagyszerűbb ez mindennél, mit e’ nemben Anglia sőt egész Európa mutathat, nem vevén ki még a’ menai-uti hidat sem Anglia és Anglesea közt. A’ híd, melly a’vasutat hordozza, góth izletű, veres fövenykőből épült, ’s húsz boltozaton nyugszik; mindegyik GO 1. magas és GO 1. hajlaté. Az egész hid, ha elkészül, még 12 lábnyival magas a leend. Egész hossza 1400 láb ’s 700 ezer köb-láb követ emésztett föl. Kevésb mint 18 hónap alatt elkészül ’s 50 ezer font sterlingbe kerül, így hát lassanként a’ természeti akadályokat, mellyek ekkorig győzhetleneknek látszottak, meggyőzi óriási működéssel az emberi mesterség, é s völgyeken át vasutat vinni nem tartozik többé hihetlen dolgok sorába. Még nagyobb bámulatot gerjeszt azon föladat tettleges megoldatása, mint lehessen a’ bérezek hátát vasúttal megnyergelni, mit jelenleg Manchester és Sheffield közt csudálhatni. — A’ tér hossza, mellyen e’ nagyszerű próbát teszik, 40 és angol mérföld, ’s ferde lejtős lapok egymást követő sora által lenne megfejtve a’ nehéz föladat , hogy a’ vasút e’ rövid téren 775 lábnyi magasságra jusson ’s gőzkocsik által járható ’s az utazóknak kényelmes legyen, eddigi hosszas, unalmas és nehéz járatusága helyett Egy társaság 1 millió f. sterlinget irt e czélra alá, Whamncliffe 1. elnöksége alatt, a’terveket pedig Vignoles és Locke hires mérnökök késziték, ’s miután ezeket megvizsgálták ’s helybenhagyták, az építési munkát egyedül Vignolesra bízták. SPANYOLORSZÁG. A* cortes utólsó munkálati szerint nyilványos, hogy tetemes módositás nélkül nem állhatandon a’ ministerium. Már egészen elveszté a’ többséget, 's a’ meghasonlásnak a’ cortes gyúlékony elemei közé pattanható legkisebb szikrája, lángba boritandhatja azt, ’s martalékká ejtheti a’kabinet három tagját. E három áldozatot a’közvélemény már rég kipeczézé. Nevök: Mendizabal, Lopez és Vera. A’ cortes jelenleg következő pártokra osztottan áll: Első a’ nagy hatású Olozaga képviselőé. Ez az előterjesztett alkotmányi alapszabályok védje ’s vele 40 kamrai tag szavaz együtt. Ez után következik a’ cataloniai párt, mellynek rendes szónokai nomenech és Vila, ’s népszerű elvektűl áthatott 30 követtagja van. Ezen párt közvetőleges választást ’s egyetlenegy kamrát óhajt; ha pedig az ország kettőt kivánna, a’ nép által akarja megválasztatni azok tagjait. A’ lebegők (bukdácsolók) pártjához csak mintegy 15 követ tartozik; de mégis ők döntik el az ügyet igen sokszor. Köztük van Caballero, Garcia- Dlanco és Gorosarri, kik mintegy főnökei a’ fönálló ministeriumot gyámitó felekezetnek, melly csak hivatalvesztés vagy más egyéb mellőztetés miatt áll a’ kormánytól el. De épen ezért nem támaszkodhatni rájok egész bizodalmassággal, mert tagjait könnyen elvonhatják tőle kecsegtető személyes érdekek. Illy helyzetben áll vele most is a’ ministerium. Ennélfogva ígéretet is ten Lopez, hogy a’ kabinetből kilépend ; Mendizabal pedig Londonba igyekszik, nem tulajdonkép azért, hogy Angliában pénzt kerítsen, hanem biztos menedéket találni, legalább a’ bekövetkező fordulat elmúlásáig. Vera nem kevesbbé szorult állapotú. Neki a’ cortesgyülésben nagy kérdésekre kellend válaszolnia Narvaez ügyében, kit az angol követ közbenjárása sem békithete ki a’ kormánnyal.Mind ebbül az világlikk ,hogy jelenleg a’ kormány ügye igen bonyolult,’s a’honfikeblek méltán aggodnak kifejlése miatt. A’hadi viszonyok ellenben örvendetesb jövőt látszanak érni; mert a’Lent des Pyrenées egész bizonyossággal állítja, hogy a’ hosszas nyomorúságban sinylett spanyolországi idegensergek rimánykodásit a’franczia udvar végre csakugyan meghallgató, ’s nem csak ruhát és fegyvert küldene nekik, hanem hihetőleg zsoldjaik kifizetésérül is gondoskodni fog. Barcelonából még mindegyre nyugtalanító hírek érkeznek. A’ csend és nyugalom mindegyre háborgási veszélyben forog, mivel a’ gyárvárosban fölötte sok az elégületlen munkás, kiket az itt majdnem mindenen összegyűlt menekvők méginkább fölizgatnak. Ide igyekeztek az ifjú Olaszország főnöki is, Mazzini és a’ két Ruffini, kik előbb Schweizban tartózkodtak, kik azonban, a’ barcelonai lapokban m. h. 20’kán megjelent parancsa következtében Farrens tábornoknak, mi szerint minden 1833 óta ott levő idegent a’ főkapitányság előtt 21 kén ’s 22 kén megjelenésre idéz, alig ha másfelé nem veendik utjokat. Az utolsó történetek után nem jelent meg többé a’ „ Sancho Gobernador “ czimű barcelonai lap. Ugyan egy időben a’ barcelonai forrongással tört ki Jaenben is az izgásban volt nyugtalanság. Ez nyilványos bizonysága a’titkos társaságok szélágró befolyásának, mellyet Calatrava kétségkül hatalmasabban üldözőbe ven 47