Jelenkor, 1839. január-december (8. évfolyam, 1-104. szám)
1839-04-27 / 34. szám
( ) gyönyöreit nyugalomban szeretnék leélni, mit a' dolgok zavaros állapotában olly kényelmesen nem eszközölhetnek, mert a’ jelen kormány erőhiány miatt nem képes a’ legjobb törvényt is foganatositni; erre elég példa a’ párái, riograndei, ’s most utoljára a’ bahiai események. — (Rozas tábornok közéig megbukásához.) A’ franczia lapok angol hirekkel egészen ellenkezőleg Rozas kormányzó állapotját kétségbeesettnek festik ; Riveira tábornok , Uruguay respublica elnöke , ugyanis 2 ezer főnyi sereggel Rozas ellen táborba szállt; Corintes buenosayresi tartomány Rozástul elszakadt ’s 4 ezer főnyi serget biza Riveira rendelkezésire. A’ múlt évben Montevideoba menekedt számos argentini követi Riveira tábornokot, hazájok megszabadításán híven munkálva. Gondolhatni e illy iszonyú zavarok közepett, hogy Rozas hatalmas ellenektől és saját polgártársitúl környezve, kik zsarnoksága ellen támadanak föl, hízeleghet magának, miszerint a’ franczia hajó vezért az ostromzár megszüntetésire birondja ? sőt az világlik ki, hogy bukása elkerülhetetlen; polgártársai türelmét kimenté; az egész mivelt Európát maga ellen lázitá ’s az 1836ki novemberi végválasz félrelöktével Francziaország lágyságát kijátszó, szóval illy előzmények után ’s a’ dolgok jelen állapotában reménye sem lehet a’ végképi megbukástól szabadulásra. Spanyol ország*. (Espartero minden egyezkedés ellen nyilatkozik, Napoleon Lajos ajánlatt visszautasítva.) Már meglehetősen el van határozva, miszerint Spanyolország sorsát még egyszer kardésre bizondják , mielőtt a’diplomafia véghatározást hozand. A’ madridi kormány igen jól átlátja, hogy segélyforrási túlnyomósága által köteles olly tettlegi sükert eszközleni, melly a’ diplomatiát kedvező méltányra kénytesse. Az utóbbi időben még inkább meggyőződék ez állítás valóságáról, ’s ennélfogva épen nem csodálhatni, hogy Espartero egyik kormánylapban rövid idő előtt oda nyilatkozók, miszerint ő mind azt rágalmazónak nevezi, kik egyezkedési szándék miatt vádolák őt. Illy körülmények közt nem igen kitűnő hatású lehet e Napoleon Lajos hg története. Ez utóbbinak barátja, Marigny gr., ugyanis Gibraltárból ajánló Isturiznak a’fiatal hg szolgálatit, az alkotmányos királyné ügye előmozdítására, mire azon választ nyeré , miszerint a’spanyol ügyek fölött nem annyira fegyver, mint inkább alkudozás fog határozni, ’s hogy a’ rg Madridba utazása személyes szabadsága tekintetéből veszélyes is lehetne. Marigny első fehevültében közlé e’ tagadó választ a’ spanyol lapokban , hogy a’ nemzet láthassa, mikép minden oldalról csak árulók vezérlik ügyeit. Czért azonban e’ tettével bajosan érend Marigny, mert a’ spanyolok e’válaszban csupán a’hű szolgálati udvarias elmellőztetését látandják , ’s azért a’kormányra annál kevésbbé fognak neheztelni, mivel a’ Napoleon név nem legjobb emlékezetben áll nálok. Espartero munkátlanságát tűri most legnehezebbül a’ nép. Mi a’ háború helyzetét illeti: Van Sialen aprilikén Muniesába érkezek, ’s ott azonnal átvevé a’főparancsnokságot. Cortest, Segurátúl két mérföldnyire, ismét visszafoglalok az alkotmányosak , kik azonnal a’ hely megerősítéséhez fogának, mivel raktárakkal és sütőkemenczékkel szándékjok azt ellátni, hogy úgy ne járjon a’hadsereg, mint Morelia előtt, hol több napig őrtetlen életből tenge. Cabrera Segura vidékin minden épületet lerombolt ’s általában nagy pusztításokat vitt véghez,’s a’lakosságot giás helyekre hurczoltatá, hogy az alkotmányosak semmi segélyre ne találhassanak. Mind a’ két hadsereg ereje mintegy 14 zászlóaljnyi; Van Halen azonban ezer derék lovassal bir, ’s e’ tekintetben tetemesül erősebb Cabreránál. A’ valenciai és cuenzai határszéleken ezalatt szakadatlanul foly a’guerillaharcz , ’s a’kirablott helységek hosszú névsora naponkint hosszabbul; az elkövetett kegyetlenségek pedig ollyanok, hogy akaratlanul is mindenkit a’ 14i. századra emlékeztetnek ; noha már Cabrera is megegyezett az általános fogoly-kicserélésben , melly czélra Carruana ezredest hatalmazá föl, ki azonnal elindult Castellon de la Planából, szükséges intézkedések végett. Mancha és Toledo tartományokban ismét szaporodni látszik a zendülők száma. Palillos 500 lovas és 300 gyalog fegyveressel űzi rabló kalandjait. (Cordova Badajozban.) Cordova tábornok Badajozbón fölszólitást intéze a spanyol nemzethez, mellyben szigorral kel ki azon jogtalanság ellen, melly kihallgatás nélkül ítélte őt el. Állítása szerint ő a’ministerség önkényének ’s Espartero hálátlanságának áldozatja, mivel ez utóbbi rágalmakkal ’s üldözéssel viszonozza a’ korább időkben tőle nyert jóléteket. ígéri mindazáltal Cordova ,hogy mihelyt függetlenségre fog jutni a joggyakorlás,azonnal önként jelenesül meg igazságos bírák előtt. Több lap állítja, hogy Cabrera váratlanul megrohanó Saragossát, bayonnei april lkki levelek mindazáltal nem említik azt. Eszerint az egész hír csupán annyiból állhat, hogy valamelly carlospárti rablócsapat mutatkozott Saragossa közelében. — A h g 8 ia. (A’ londoni tanács Belgium ügyében újra összeült.) A’ londoni tanács Belgium ügyében april rokén gyűlést tartott, alkalmat kívánván nyújtani a’ belga követnek a’ 24 czikkű szerződés aláírására, ha föl van erre hatalmazva, vagy pedig, hogy újabb tanácskozásba bocsátkozhassanak a’ nagy hatalmak képviselői, miután illy kemény próba érte türelmüket. A’ tanács majd valamennyi tagja elhagyhatni óhajtja, legalább néhány hétre, Londont, ’s különösen a’ franczia képviselő igen élesen nyilatkozók a’ brüsseli udvar vonakodása iránt, ’s a’ belga követteli társas viszonyít tökéletesen megszűnteté. Palmerston szintolly vastagon nyilatkozék, menynyire azt a’ diplomatái nyelv engedi. (Törvényjavaslat a’jamaicai alkotmány-felfüggesztésre. Elegy.) Az april niki alsóházi ülés elejét ismét szokás szerint gabnatörvény elleni és melletti kérelmek foglalák el. Ezek benyújtása után Burdett azon kivánatát fejezé ki, hogy april 15ke előtt, midőn t. i. a’kormány Izland iránti rendszabályai vitatásszőnyegre kezidendnek, terjesztessék a ház elibe azon kormányrendelet, melly O’Connell egyik fiát tisztviselővé nevezi ki Izlandban. Russell e’ kivánatot épen nem ellenzé. Ezután Labouchere , gyarmatosztályi al-statustitoknok álla fel, inditványteendőleg .Jamaica naponkint nagyobb zavarba jövő állapotja iránt, mit alkotmány-felfüggesztéssel vélt eszközölhetni. Beszéde kezdetén sajnát fejezé ki a’szónok e’ miatt,’s utóbb igy rajzolá a' jamaicai parliamentülések későbbi történetét: „Múlt észt, octoberben összehívó Lionel Smith a’ törvényhozó testet Jamaica szigeten, ’s e’ gyarmat évkönyvei nem mutathatnak elő az akkoriaknál fontosb vitatási tárgyakat, különösen azon tekintetből is, mivel épen akkor nyerének tökéletes szabadságot a’ szerecsenek. A’ parliament azonban még is igy nyilatkozók a’ kormányzó gyűlésnyitó beszédére: ,,A’sziget közhitele föntartására szükséges törvényjavaslatoknál egyebet nem fogadand el a gyűlés, mivel az anyaországi parliament által Brougham indítványára elfogadott nyugotindiai börtöntörvények megsérték a gyarmati törvényhozóság jogait.“ E’ határzatot nagy többséggel fogadá el a’ gyűlés, mire a’ kormányzó kénytelen volt elhalasztani az üléseket. Utóbb ismét összehíva a’ követeket, ’s köré, végeznék el a’ sürgetősb tanácskozási tárgyakat, de a’ parliament folyvást állhatatosan maradt előbbi határzata mellett. A’ törvényhozó tanács ellenben a’ kormányzó kivonata mellett nyilatkozók. A’ kormányzó ezután a’gyarmati választókhoz folyamodók, ’s feloszlató a’ parliamentet; de semmi sükerrel, mert az újonnan választott követek igen nagy többséggel helybenhagyák az előbbinek minden határzatit, ’s a’ kormányzó a’ 2 dik parliamentet is elhalasztó, így állnak most ügyeink Jamaicában.“ Itt kifejté a’ szónok, miszerint Jamaicában csak mintegy kétezer választó bir képviselő-választási joggal, a’ fölszabadított feketék pedig még épen nem gyakorolhatják e’ szabaditékot, ’s aztán igy folytató szavait: ,,A’ ház már most átlátja, miszerint nem a’ jamaicai alsó- és felsőház, hanem az előbbi és az anyaországi parliament közt kell a’ harettért keresnünk ; annyival inkább kérem tehát a’házat, hogy minden pártnézvény nélkül vitassa e’fontos ügyet, ’s ha azon börtöntörvény elfogadásával csakugyan hirtelenkedtünk, úgy minél előbb szükség hibánkat orvoslanunk, ellenkező esetben pedig bizonynyal helybenhagyandja inditványomat a’ ház. A’ börtönrendszer-javitás fontos kiegészítő része az ottani kormányzatnak, főleg a’ rabszolgaság megszüntetése következtében, mivel többé nem lehete birája szolgájának az ur. E’ körülmény miatt olly büntető rendszert kelle létesitnünk, mellyből az ültetvényeseket kizárni volt szükség, mivel különben a’ feketék törvénykezése még rabszolgaságnál is gonoszabb lett volna.“ E’ szavai után Pringle kapitány úti naplójából olvasa fel több helyet Labouchere , mikből kiviláglott, hogy a’ kérdéses törvény gyakorlatba hozatala előtt csakugyan embertelenül bántak a’ bebörtönzött feketékkel az ültetvényesek. Végre öt évre kívánó fölfüggesztetni a’jamaicai alkotványt a szónok, és a’ kormányzatot 12 tanácsosra bízatni, kikhez még Angliából küldendő három tag fogna járulni. Az indítvány most ellenzés nélkül olvastatott ugyan föl, de m másodszori fölolvasáskor hihetőleg csatát nyitandnak a’toryk a’ whigek ellen. — A’tory sajtó,nagy nyugtalansággal tekinti, hogy Anglia gyáriban folyvást gőzösek készülnek Francziaország számára, egyszersmind azon aggasztó hirt közölvén, miszerint Manchesterből ’s egyéb gyárvárosokból csapatonkint vándorlanak ki családostul a’legügyesb munkások. — April elején a’ londoni Shakspeare-társaság pompás lakomát ad a Macready Shires angol szinész tiszteletére, mivel ez újabb fényszakot nyitott az angol nemzeti drámának, mellyet a’ járvány operadüh már annyira kezde nyomni, hogy a’ színházigazgatók csak drága énekesnek tartása által gondolák intézetüket föntarthatni, nem gondolván meg, hogy azon tönkre jutott kereskedőhöz hasonlitnak, ki csupán azért lovagolt mindennap szerte az utczákon , más erszényéből tartott paripán , hogy hitelezőji vagyonosnak tartsák őt.‘ E’ lakomán mintegy 50 angol író és művészetbarát volt jelen, Dickens elnöklete alatt. — O’Connell legnagyobb munkásságát fejte ki Dublinban a’húsvéti ünnepek alatt. Aprilien 20ik unokáját írata az előző társulat jegyzőkönyvébe, mit élénk teszéssel fogadott az összegyűlt nép, O’Meare pedig e megjegyzéssel kisére: „Tegye őt az isten még nagyapjánál is derekabb emberré!“ (Kaezal.) Lansdowne titkostanácsi elnök jó példát adott az izlandi földbirtokosoknak ’s minden ottani jószágin 25 péttel alább szállitá a’haszonbért.—A’perzsa shall Viktória királyné számára küldött ajándéki (köztük SO shawl) már Londonba érkeztek.—Brougham, Ellice, Hume, Leader és Bowring folyvást Parisban mulatnak, ’s már többször tanácskozónak Canada ügyéről a’ szinte ott tartózkodó Papineauval. A’ ministerségi fontos kérdés vitatásában tehát nem részesülendhetnek e’hatalmas szónokok. Három nagy sorhajó’s több fregát parancsot kap a tettlegi szolgálatra készülni. — A’ liverpooli partvidéken nyolcz asszonyt keresztelt egy hasig tengerben álló külön felekezetbeli pap;’s noha igen hideg volt, mégis hősileg kiállók az aszszonyok hitük e’ kemény próbáját.— Shiel létévé a’kormánytól nyert hivatalát , hogy annál szabadabban szólhasson a’ parliamentben. — (A’szabadelműk nagy gyűlése Dublinban. Elegy.) Dublini lapok telvék azon gyűlés részletes leírásával, mellyet april Ildikén az izlandi szabadelmü párt a’ kir. színházban tarta, bizalmi fölirat elfogadása végett a’ ministerséghez ’s egyszermind kérelem-intézésül a’ királynéhoz mostani ministerei megtartása iránt. Mintegy ötezer magasb rangú ember volt jelene’gyűlésen. A’ meghívás Leinsterhátul származott, ki egyszersmind elnöke volt az emlékezetes gyűlésnek. A meghívó körlevelet kívüle még 19 izlandi peer, 18 baronet, 37 alsóházi követ, 150 megyei tisztviselő ’s a’ t. ir. alá. A’ szónokok közül leginkább kitűntek : Charlemont J., Headfort, Miltown, Cloncurry , Frongal gr. és O’ Connell. A’ föliratot egyhangúlag elfogadó a’ tömérdek számú gyűlés. — Tolstoy gr., egyik segéde a’ moszka trónörökösnek , april 11 k én Londonba érkezik. A’nhg