Jelenkor, 1839. január-december (8. évfolyam, 1-104. szám)

1839-05-29 / 43. szám

azerem­, ma). 39. 1839., 43 ik szám. FOGLALAT : Magyarország és Erdély (előléptetések; országgyűlési követek; brsodm­egyei tisztujitás ; a­ pestmegyei játékszíni választmány irata Mag­yarország és Erdély. A’ m. kir. udv. kamra T­ver­dy Dániel végujhelyi sómázsást ugyan­ott ellenőrködő­ mázsamesterré; helyébe Portn­er Antal rozenbergi só­­pajtaőrt, ’s Rady Ubald mosenbergi díjtalan gyakornokot ugyanott só­­pajtaőrré alkalmazó. — ORSZÁGGYŰLÉSI KÖVETEK: To­r­n­a-megye részérül: B­á­r­­czay József alispán és Gedeon Jmjos tb.; Z­emp­lény­érül: L­ó­­n­yay Gábor és Péterffy tb.; Te­m­es­érül: Laczko­vich János alis­pán és V­á­r­k­o­n­y­i Ádám főjegyző; L­i­p­t­óérul: T­h­­u­rá­n­s­z­k­y Péter főszb. és Szentiványi Jenő­ tb ; Verőczeérül: gr. Pejacsevich János alispán és J­an­k­o­v­i­c­s László tb.; P­o­zs­egaérul: Marko­­vics Gusztáv főj. és Farkas Sándor főügy.; Szerémerül: Posza­­vecz Zsig. k. tan. és Zsitvay Józs. alis.; Bor­so­dérül: Palóc­zy László másod alis. és Vay Lajos b. felkiáltással; máj. 25 én ; Mor­vát- Tót és D­al­m­á­tors­zágérul a’fő v. zászlósi táblához: Marko­vich Andor albán’s bántáblai közbiró, a’követi táblához : Dom­in­ich Sándor hármas ország­ kerül, táblai közbiró ’s Busán Hermán zágrábi alisp.; helyettesnek a’ főtáblához: Orsi­ch Auguszt gr. varazsd megyei főszb. a’ követekéhez : Zdenchay Sán. körös-megyei alis. s Osego­­vich Metell varazsd-megyei főjegyző; zágrábi káptalanéról: Haram­­­uszteck Józs. kan., Sáros megyeérül: Pillér László fajegy. szava­zás utján ’s P­u­­­s­z­k­y Ferencz tb. ’s m. nemz. akad. tag közakarattal; a’ haj­duk­er­üle­tér­ül: Foghtay János kér. főjegyző és Farkas Ist. ker. r. tbiró. / .­Köv. levelet intézett a’ pesti magy.szinház fenmaradására ügyelő rész­vényes társaság Bar­tay Endre úrhoz, mint a’ „Csel“ czim­ű­ daljáté­­ki zene szerzőjéhez i. e. máj. Icikén tartott közgyűléséből: „Tek. ur! A’ pesti magyar színház fentartására összeállt részvény-társaságnak mai na­pon tartott közgyűlésén jelentetvén , hogy Kegyed az önmaga készítette „Csel“ czim­ü daljáték zenéjét a’ színháznak ajándékozni szíveskedett; az ezen ajánlatot méltányos köszönettel fogadó részvénytársaság keblében kettős öröm keletkezett, azon, hogy a’művészetnek nálunk e’korig parla­gon hagyatott e’ neme honunkban is , a’ más nemzetek által elért tökélyig müveltetvén , majd majd létesülni látandhatja egyik azon forró óhajtását, hogy a’ zenében honosink által szerzendő müvek a’ legmagosb kivánatok­­nak is megfeleljenek; ’s azon, hogy az említett e’nemben első, egészen eredeti, s mindenek előtt köztetszést és méltó dicséretet aratott daljátékot a’ honfi szerző a serdülő ’s még mindig pártolást és részvételt kívánó ha­zafi intézet iránti buzgalmából, annak fölsegélésire ingyen adá. Miért is midőn a’ fentisztelt részvénytársaság nevében’s határozatából Kegyednek legszívesebb köszönetét mondanék, ’s az intézetet figyelmébe ajánlanám, vagyok Kegyednek Pesten pünköst’ hava­sén 1839. alázatos szolgája Balla Endrém, k. vál. jegyző.“ Ezen színdarab zenéjét zongorára illeszt­ve, magyar és német textussal, előfizetés utján kiadni szándékozik az érde­­­l­es szerző, mire nagyérdemű zenekedvelő közönségünket előre figyel­meztetjük. — Borsod megye tisztújító sz­ékét május 23-án Vay Miklós b. elnöksége alatt köv. tisztkarral végző: alispánok:­lső szathmári Király József, 2dik Palócz­y László; főjegyző: Okolicsányi János; miskolczi járásbeli főszbíró : Gencsy László ; egri jár. tótfalvai v­agy Ged.; szendrei jár. gombosfalvi Gombos Miksa ; szentpéteri jár. Toros Tamás ; középponti szolgabiró : Levi József; tiszti főügyészek : Rácz János és Bakó János ; házi fő adószedő : Dominikovics Lajos; hadi főadószedő: Losonczi Károly; a’ többit közelebb. Adakozások az árvíztől károsultak számára: a’ kocsmai kerületi törvényszéktől 7 ft. 35­­0 kr. és Medve József hosszúpályi plébánostól 9 ft. 10. kr. p. p. Pesten a’ tavalyi árviz által romba döntött házakból még tavaly 1360nak építése kezdetett meg ’s közülök 1187 teljesen el­készült; f. hónapi összeírás szerint pedig jelenleg 237 egészen uj,sé 69 egy részben uj ház építése van munkában. Temesvár, május 21 kén: Városunk f. hé­­lekén tartó százados ün­nepét, a’ keblében dühöngött dögvész megszűnte emlékezetére. 1739 ki mar­­tzius 2-án takarittatott el az utolsó dögkóros, a’város, 13 vész teljes hónapig szenvedvén a’ ragálymirigy ádázkodásit, melly akkor a’ mintegy 6 ezerre menő népsége 'jó részét pusztította el 's mivel­ a' dögvész keserveit a’ falai közt élelem-fogyatkozás miatt kiütött éhség is, 1739 május 29kén tett, ’s a’ vá­rosi tanács által írásba foglalt ünnepélyes fogadása által siető háláját bemutat­ni a’ mindenség urának. A’ fogadás sz. Rozália kápolnájához menni szokott fárdalat által teljesítetik. A’várat délszakárul környező térségen, izletes fasorok közepett sz. Rozália tiszteletére szentelve áll egy kisded igénytelen kápolna, mellynek szűk falai csengetyű­t rejtnek magukban. De városunk leg­­szomorubb korszaka összefüggésben van e’ kápolna szemléletével, a’ mult hős képét tűnteti az a’ fasorok közt sétáló ember szemébe, ’s a’ dolgok történe­tében jártas elmét akaratlanul is komoly eszméletekre ébreszti. Csengetyűje egy század hosszú során át minden máj, tökén regg. S órakor kondid meg, a’ szomszéd bel- és külvárosok lakosit osztatlan ájtatosságra élesztve. Máj­­lékén regg. 8 órakor városunk egyháziban összeolvadó versenyben kon­­dultak meg a’ harangok, ’s a’ járdalal közösen tisztelt Lonovics József püs­pök vezérlete alatt a’ székes egyházból, a’ városi tanács, fhg Károly Ferencz gyalogezredes százada, továbbá a’ lovas, és gyalog egyenruhás polgárság, helybeli ezédek , iskolai ifjúság’s több ezerre menő nép kíséretében , három­szoros hangászkar felváltó zenéje közben, a’ péterváradi kapun, Rozália ká­polnához, mint kitűzött czéljához, megindult, ’s ájtatosságát végezvén, ha­sonló rendben a’székesegyházba visszatért. A­ múlt század folytában két egy­házi ünnep alkottatott. Temesvárrét, egyik a’ meghóditási ünnep, „a’ török­­ségnek Eugen szabaudiai ág által Ultiban történt szerencsés kiűzetésükre emlékeztető.41 Ez ünnep ISI-ban, mint századik évben tartatott. Masika pedig a’ fönebb érintett. — Az isteni gondviselés különös példája fordult elő városunk­ban. Múlt apr. 2-én Pusz Ján, vargalegény 8 éves fia András. Falu­­k külvárosban délután a’ Boga csatorna partján néhány társával játszogatott, kis idő mu­lást el­válván többi társitól, a’csatorna parthoz közelivé, ’s a’vizfelé hajló fáról ágat­­szakítani törekvők, a’nélkül, hogy távolabb társai észre vették volna, a’ mély vizbe esett. A’ gyermek viz alá merült, rövid idő múlva felbukkant ’s égnek eme­lő kis kezeit. Mire Tondory Marton kovácsmester Mi­nor nevű uszkár-ku­tyája a’ part felé közelít, ’s a’viz felű­letén fellebbenő gyermek hasztalan tö­rekvése látván, utána ugrott, mellét boritó ruházatát megragadta és szájá­ban tartott terhével partfalé úszott. Az összegyűlt sokaság a’ parthoz ért ku­tya szájából a’ gyermeket kivevő, és szegény szüleinek visszaadó. — Városunk­tól 2 órányira eső ,­émet-Bessenyő faluban szinte különös történet emel­: From­­bach Péter, nős, gyermekes földművelő, f. hó 12én egyszerre igen megbetegü­lt. Hozzátartozóji a helybeli lelkészhez szaladtak, kérők, miszerint a beteget az utolsó kenetben részesítse. A­ lelkész kötelességében eljárta után a beteg rög­tön még rosszabbul érze magát. Bajain enyhíteni kívánó felesége pohár vizzel akart szolgálatára lenni; de Frombach a viz láttára ordításokra fakadt, s minden létést adá a’veszettségnek. Rémíiletes jajgatásinak, ’s őrültségi hely­zete ’múlása után ismét eszméletre térvén, a’ jelenvoltak kérdéseket intéz­tek a’ betegbe­.. ,,vájjon nem emlékezik e veszett állattól kapott harapásra?“ A’ beteg ,, nemmel“ felelt, ’s lélekismeretesen erősité, mikép veszelt állat látására sem emlékezik. Fölfedező mindazáltal, hogy Gyarmata helységben lakó Katalin nevű édesanyja 29 év előtt kutyaharapás következtében , midőn ő 14 hónapos volt, ’s még anyja tejét szopta, veszettségben halt meg. Gyar­mata helység egyházi könyvének megtekintése után Frombach emadása igaz­­­­nak találtatott, ’s a’ szerencsétlen legnagyobb polezra hágott őrültség jelei­vel kis idő után iszonyú kunok közt csakugyan kimúlt. — Folyó hó­rrikán Henrik bordeauxi hg, Berry hg fia, J­ilik Károly unokaöcscse, Cham­­bord gróf nevezet alatt, az utolsó franczia lázadásban kitűnt szerepeket ját­szott férfiakból álló kíséret­ével városunkba érkezők, ’s trombitás vendég­fogadóba szállott, 19kén helybeli katonaság által tartott katonaegyházi diszké­­désben , ’s ezután az isteni tiszteletben is részt vett. Mire szállására térvén a’ megyei hatóság résziről Dessewffy Antal k. tanácsos, első alispán vezér­lete alatt megjelent urakat, valamint a’ helybeli tisztikart, nyájason fogadó, Hunyady László korából fenálló fegyvertárunkat megtekintvén , esti 0 óra­kor az itt állomásozó tábornokságot, ’s nevezett alispán urat megvendéglet­­te. Este a' különösen kivilágított színházat, mellyben az „álomjáró nő“ ada­tott , látogató meg. Ma útját Aradon keresztül Mezőhegyesnek vevő. KÜLÖNFÉLE : A’ múlt számunkban közlött szerencsétlenség történte­­kor „István“ evezőhajón, következő utasok leték­ vízben halálukat: 1) Dunkan Piriés Londonbul, angol gyalogsági haditiszt. 2) Szabó József nagyiszlói szabó Pest megyébül. 3) Chambert le Mellen Washingtonbul , amerikai kereskedő. 4) Allen Robert londoni álgyúöntő. 5) V­­assilievich Ignácz, zimonyi cs. kir. tolmács. 6) Steinsbergi Wolfinger, salonichii cs. kir. consul. 7) Ibrahim Auguszt, kereskedő Nebuból. 8) Lampe Fe­rencz , Stürmer ausztriai török követ szolgája. 9) Hofmayer György, Steinsberg consul szolgája. 10)Nui kormányos. 11) Gyoko kormányos. A’ megszabadultak ezek: 1) Josef Mihály, angol kapitány. 2) d. Ma­nuel Battenourt, spanyol birtokos. 3) W­ashington Bonnet, amerikai ke­reskedő. 4) Charles Sovores, amerikai kereskedő. 5) Freland angol ez­redes. 6) Guizeppe Spirallo, trieszti matróz. 7) Domenico Rondii ve­­lenczei matróz. 8) Buman Ádám, velenczei kéményseprő. 9) Buschmann, orsovai cs. kir. alorvos. 10) K­­amper , lógazdája az orsovai gőzhajótár­sasági jz­gyviselőségnek. — F. hó­fokán, pünkösdié­tfon, egy budai szegény házaspár aranymenyegzőjét ü­llé a’ vízivárosi sz. egyházban. A férj ne­ve Zeller Mátyás, születésre nézve budai’s különben szabó, de nem mes­ter, kora 80 év ’s néhány hónap; neje sombergi születés Ausztriából, honnan mint 10 éves árva vándorla ki férjhez­ ment nővérével. Az asszony most 79 éves ’s ezelőtt 58 évvel kelt össze férjével, ugyan csak pünköst hét­főn. Legbámulatosabb volt ez ünnepélynél azon csuda, miszerint mind a’ két aggastyán egyhangúlag állttá, hogy a’ lefolyt 58 éven át egyszer sem czivakodtak. — Liptóm­egyei hírek szerint a’ közelebb múlt tél igen szi­gorít volt azon tájon. Még apiv il végén is mindenütt hó fedé a’ földeket, mig végre május olly kellemes idővel köszöntébe, hogy a’ földművelési munkákat jól el leh­ete végezni,’s most legjobb aratást reménylhetni. Máj.­löike óta számos esőzés jár azon vidéken ’s kétszer már jég is (rivancs) hullott, de szerencsére minden ártalom nélkül. — Hazánk nagyobb részé­ben elkezdék már a’gyapjunyirést, ’s a' kétnyiretü téli gyapjú beváltá­sa sok helyen igen élénkül halad, az ár pedig 2 — 3 pgc forinttal drágább a’ tavalyinál, noha külföldön némi pangás kezde mutatkozni a’ gyapjuke­­reskedésben. Tiszavid­éki kétnyiretü gyapjú mázsája 1­8 — 56 pg. sor. kel. vadkertié 42 — 44 p. f.; békesmegyei úsztatotté 27—­27 75 f­p*— A* lo­sonczi ez évi téli gyapjuvásárt a’ kellemetlen hideg idő miatt máj. 16—17 ére halaszták; de mind a’ két napon szakadatlanul esett, minek következ­tében annyira átázva érkezik vásártérre a’ gyapjú, hogy nem igen volt kedvük vásárlásba bocsátkozni a’ vevőknek. Összesen mintegy kétezer mázsa gyapjút szállitának e’ vásárra; de vizessége miatt csak igen cse­kély része kelt el. A’ gyapjuár mindazáltal mégis kedvező volt, ’s a’ leg

Next