Jelenkor, 1841. január-december (10. évfolyam, 1-104. szám)

1841-06-16 / 48. szám

azon utasítással, hogy az Hiedelemre figyelmesbek legyenek— adassanak viszsza, mások ellenben, kiknek véleményük határozattá lett, azon elvből indulván:,,modum verborum misero tenere difficile“ ’s „a’mi rút, embertelen, azt szép színben előadni nem lehet“ csak azon törvényes óvadékkal, miszerint ha a’ bevádlott ártatlanságát érzi, por utján boszúlhatja meg, kívánták élni. Nyírra, Tolna’s több megyének hozzánk érkezett, körleveleik ismét szóba hozván azt, miként a’legközelebb múlt országgyűlési 5dik t. ez. b Mednyánszky Aloiz o exc. czimei közt „könyvvizsgáló egyesületi elnökség“ tulajdonittatik; az ez iránt még a’ törvény kihirdetésekor tett óvás megunittatott. g) Pestmegye értesítvén megyénket, hogy ezentúl a’ körleveleket magány alkalommal is megküldeni fogja kötelességébe tétetett az alispáni hivatalnak a’ tisztelt vármegye ezen szándékát lehetö módon eszközleni. K. Kovács K. A’ Nemzeti Újság 39dik számában mindenki örömmel olvasta Biharmegyének májlőkén szokatlan számú nemessége által, példás rend és csenddel tartatott tisztujitását, mellybe a' megye közéhajtása ’s teljes bizodalma, a’ legközelebb lefolyt országgyűlés alatt, szilárd keblükről ’s tiszta hazafiságukról isménket követett u. m. Beöthy Ödönt első, Bernáth Józsefet másod alispánságra emelte. De a’ tudósító úgy látszik nem így gondolkozik, mert nyilván kimondja, hogy a’ közcsend fentartása s vészes ingerültség elhárítása tekintetéből candidáltatott Bernáth. Csudálkozom , ha jelen volt tudósitó úr, ’s a’ bihariaknek szinte három óráig tartott türödelmit méltánylani nem tudja? vagy talán a’szivek redőibe tud látni, ’s meri állítani, hogy ha még e’ hoszszú idő után sem lett volna Bernáth J. kijelöltetendő, azonnal az indulatok, mint gőzerőméi szétpattanván, a’ dús reményű béke olajágát a’ viszszavonás durva kezeivel szerte tépik. Továbbá Bernáth megválasztatásának még azt is adja okául, mert több érdemteljes kijelölt készületien vala. Nem tudom micsoda készületet ért tudósító úr? mert én egyebet az érdem ’s közvéleménynél, mi e’ szép hivatásra vezet, nem ismerek. Volt egy jó barátom, ki azt mondotta „rég alispánja lehettem volna Borsodmegyének, de a’ publica opinio hiányzott“ ha illy előkészületeket ért tudósító úr, akkor igen helyes véleménye; mert a publica opinio csak Bernáidban központosúlván,a’többi kijelölt előtt illy módon , a’ dicsőség templomába juthatás zárva volt. Mi onnan kitetszik, hogy a’ négy érdemes tag kijelültetésekor senki, még a’ szavazásszedő küldöttség sem mozdult helyéből, és szavazni senki sem ment, csak egyedül Bernáthot kérvén kijelöltetni. Mutasson hasonló közegyetértési példát tudósító úr! Még egy nevetséges és hamis koholmányt is említ sorai végén, mi vétkét csak azon esetben engedhetni meg, ha láz vagy épen mágnesi betegség súlya alatt nyögne, midőn olly ébren álmodnak az illy szánandók, hogy alig vagy épen nem hitethetni el velök álmaik valótlanságát. így álmodta tudósító úr azt, hogy ,.K. M. gróf Egerből jelen volt a’ bihari tisztválasztáson“ talán szellemileg; de hogy testileg ott volt ’s ott lehetett, azt kereken tagadom, mert a’ tisztujitást megelőzte napon szerencsés valók Pesthez csak négy órányira fekvő sági jószágában nála lehetni, honnan reggel elindulva őt alva hagyám, ’s magam sietve kis házi családomhoz, azon nagy közföldnek, mi Nagy Várad és T. Ság közt van, egy harmadát alig tudám átutazni egy egész nap! azt is biztosan állíthatom , hogy a’ tisztelt gróf néhány nap még Ságon maradva, onnan egyenesen borsodmegyei szilvási jószágába utazott. Azért kérem a’ tudósító urat, vagy ollyat írjon, mi igaz, és miről tiszta fogalma van; vagy ha így ir, fogjon más mesterséghez. K. A. den félreértés kikerülése okáért, mivel közönségesen a’ herláni fürdő Rankinak neveztetik, tudatjuk, hogy nem a’ herláni fürdőben, de Rank helységében m. h. 23kán tűz volt, hol is 15 ház , a’ templom és paplak porrá égett. Az idő változott, három nap óta csendes jó esőnk van. Kelt Rozgonyban Kassa mellett jun. 6kán 1841. Klestinszky László m.k. h. ügyvéd. Győrött, nyárelő okán. A’ tegnapi német szini előadást botránykoztató jelenet zavarta meg. Kottaun ur, a’ pozsonyi színház comicusa vendégkép lépvén föl a’ 3dik jelenetben szabadságot von magának egy elveszett lyányrul ollyasmit felolvasni, minek hallására a’ mivelt hölgyek arczaikat elfedni kénytelenek valának. A’ hallgatóság nagyobb részét férfiak tevék, kik e’ felolvasás után vadul tomboltak ’s „bravo“-t kiáltoztak; azonban egy éles füttyentés hirtelen csendet okozott, ’s mindenki a’karzatra bámult, honnét ezen kritika hangzani gondoltatott. Egy kis intermezzo után a' játékot folytatni kezdék, midőn a' színház előcsarnokában zaj hallatszik’s a’földszin népsége kiszalad látni a’ művészet temploma szentségtelenittetését. Egy külvárosi kávés, ki csak néhány év előtt jőve szolgaképen Bécsbül Győrbe, most azonban már nagyobb részint zsidó vendégek pénzébül, kényelmes állásban érzi magát,hajánál fogva rántott le a’ karzat lépcsőin egy szegény zsidó gyermeket, öklével arezba főbe vervén őt úgy, hogy orrán száján folyt a’ vér, ’s a’ szilaj lárma közt ezen fájdalmas kiáltása hallatszott a’szegény fiúnak „ártatlanul szenvedek“ végre az ajtón kilökte, maga pedig diadalhirdető tekintettel ügyfeleivel együtt a parterreba viszszatért. Most kezdődött a’ relatio e’ rögtön birói végrehajtásról, mellynek rövid foglalatját a dühös ember dicsekve igy adta elő, hogy ő a’ füttyentés után azonnal felsietett a’ karzatra, ’s kérdezvén az ottlevőktől a’ tettest, egy valakinek puszta szavára az ártatlan gyermeket, a kiről az , hogy olly harsányan tudna süvölteni, fel sem tehető — megragadta ’s mint mondá ,megtanította. Ezen előadást hangos tanácskozás követé, a’közönség nagy része helyeslé az eljárást — ,s nem mi a’ színészeket, hanem azok néztek bennünket, hogy tanuljanak tőlünk humanitást. A’ játék bevégeztetett, a’rendőrség mozdulatlan bámult, s mi is bámultunk ezen, mert nem foghattuk meg, mikép lehete illy vérengző embert szabadon hagyni, ’s miért nem használták azonnal a’ sétatér korlátit öszszefoglaló lánczokat 1) azon müvészimprovisatör, 2) ezen exequens biró lábaira? De hisz a’ megveretett csak zsidó volt; csak egy zsidó! kinek a’ jog mezején nem nyilnak virágok; csak egy zsidó! kinek keservesen szerzett pénzét igen, de személyét nem szoktuk protectiónk alá venni. Oh humanitás, oh rendőrség! Jó éjszakát! — Az 1835ben Magyarországon legelőször öszszeállt agarász-egylet i. e. nyárelőkén Pesten tartá közgyűlését, mellynek végén az egyleti rendszabályok szerint minden évben tartatni kellett tisztválasztás megtörténvén, elnökké Ráday Gedeon gr- másod-elnökké Blaskovics Gyula választatott, Schayer Sándor pénztárnok , Kalas Zsigmond jegyző és Schumajjer Ignácz orvos hivatalaikban folyó 184/a agarász esztendőre is meghagyatván. Választottság elnökévé Podmaniczky Andor báró, tagjaivá Pálinkás Samu , Bohus János, Wenckheim Béla b. és Geréby Pál választottak. Az évenkint fizetendő 10 pit. részvényt nyugtatvány mellett múltra jelenre befizethetik a’ t. ez. részvényes tagok Nagy József kereskedő és részvényes úrnak Pesten váczi utczában Zöldfa czim alatti kereskedésében. Kalas Zsigmond m. k. jegyző. (Szólás- és írás -szabadságunk igazolásául Nógrádból.) Az írás a’ szólásszabadsággal szoros kapcsolatban van, az alkotványos, józan értelemben vett szabadság lelki erejének kifejlődése és terjesztő befolyása, e’ két alapon épül, f. i. „az irás, és szólás nyilvánosságán;“ úgy fejlődik ki az elmebeli tehetség minden neme, úgy kel ki, ’s gyökerezik el annak magva, ha azt a’toll és száj elhinti az olvasó és hallgató közönség közt. Szép tehetség ugyan, a’ki olly eleven felfogással és szavak’ bőségével bír, hogy mint a’ latin mondja „ex tripode“ ívnyi beszédeket tud elmondani; de azért a’ tollal értekező, a’ szónokkal, észre ’s tudományra nézve, mindig vetélkedhetik, és szinte, sőt ideje lévén, jól megfontolva a’ haza javára munkálkodhatik, a’ mi minden polgárnak szent kötelessége ! A’ tiszta meggyőződés ’s innen eredt vélemény közrebocsátása. Írásban, vagy szóval történjék az, minden egyes polgár alkotványos szabadsági jogához tartozik; annak kijelentését a’ nemzeti nagyobb vagy kisebb gyülekezetekben , vagy hírlapokban sem a’ megyei hatóságoknak, annyival kevesbbé egyes polgárisoknak azért, mivel netalán a’ korszellemmel, vagy egyes megye, ’s ekkép a’ nemzet’ vélt fényével, vagy csupán a’ megyében egy uralkodó párt érdekével meg nem egyezik, bármi módon is korlátozni akarni nincs joga. — Ha az általányos haladás a’ jelen korszellem szülöttje , ne legyen hát féjem, azon, tehetsége szerint munkás, polgárt üldözőbe venni, ki ellenvéleményü ugyan , de minden fény ’s dicsvágy nélküli önmeggyőzödéséböl, vagy a’ hazának nyolcz százados körülményeire viszszatekintve, annak sorsát, a’ bizonytalan jövendő kecseivel felváltani, és a’ nemzet eddigi állását, egész mértékben koczkáztatni nem helyeselvén, másképen ir, vagy szól, mint a’ repkedő szellemű, vagy egyes megyében uralkodó pártnak ínye megkívánná! ítélje meg bárki, de csöndes elmével —ezé azon kikürtölt szabadsági vágy, mellyet a’jelenkor túlzó hősei harsány tárogatóval nemzetiség palástja alatt , a’ vendégszerető magyarba varázsoltak, miszerint az irás és szólás teljes szabadságát csak az elöljárók ellen kivíni, de önkeblökben csak korlátozva , ’s a’ belső meggyőződést lelánczolva, csupán úgy kívánják szabadon bocsátani, ha a’ czélba vett haladás’ minden érdekével öszszeforrást igér? — valóban Nero jelszava „sic volo, sic jubeo“ viszhangra akadt hazánkban, midőn a’ szabadság ösvényén annyira haladtunk, hogy a’ meggyőződés és értelmiség ellen, fütykösökkel, és gyilkos eszközökkel indulnak a’pártok egyesektől vezéreltetve. Ezen szabadság neme nem erkölcsi ’s elmebeli fejlődés (melly az embert az állatoktól megkülönbözteti), hanem valódi nemzeti szenny, s állatilag véve, az ekkép felkészült sereg vad oroszlán alakba öntve, a’haza boldogságát koncz gyanánt veszi, melly közibe vettetett, testi erővel neki rohan, rajta marakodik, ’s ekkép vija ki vezérei terveit, v. pedig ellapodja azon üdvös elvet, mellyel a’ józan ész szült; — ellenben, az elmeharczok, vagy toll-csaták, legyenek annak tolmácsai, ha a’fővezér (az ész), segéd Kassán f. e. máj. 27ke ’s 28. közti éjen 1-kor éjfél előtt a’nagy utczán Vitéz család házában tűz támadván hajnali 4. óráig 90. ház a’ pusztító elem áldozatjává lett. 20 ház fedele leveretvén, a’nagy utczának mintegy heted része, a’ Forgács-utcza nagyobb része ’s a’ falak alatti egyik utcza egészen leégett, ugyszinte az alsó külvárosban is néhány épület, az öszszes kár több száz ezerre rúg, a’ biztosító-intézet fizetett 62,269 v. sor. a’fedelek felállítására 14 ezer darab fenyüszál szükséges, mellyet a’ nemes város ingyen ad. Ezen tűzveszély szomorú következményei látásán valóban mindenki megindul ’s tehetséghez képest siet a’ kárvallottaknak segélyt nyújtani; azonban minden felebarát meleg részvét ellenére sem hallgathatni el azon nagy rendetlenséget, melly a’ új város részéről’az oltásban ’s a’ tűz tovább terjedése gátolhatásában tapasztaltatott, hat ház fényes lángba borulva már égett ’s a’ vészhelyen még egy fecskendő sem volt látható röviden : e’ részben a’ város részéről rend, és czélirányos előkészületek, hiányzottak. Való ugyan, hogy a’ dühös elem az erős szél által élesztve igen nehezen vala fékezhető ; de viszont mint tapasztalni lehető , az is való, hogy mind e’ mellett a’ lelkes és ügyes segítség sem vala lehetlen ’s hasztalan. Ugyanis az oltásban a’ helybeli jogászok, általányosan pedig a’ tanuló ifjúság Horváth Ignácz, derék jogász, vezérlete alatt olly ügyességet, bátorságot ’s elszántságot fejte ki, hogy méltán és joggal az egész haza színe előtt legnagyobb köszönet-nyilványitásra érdemesül; nevezetes részt ven az oltásban a’ helyben szállásozó katonaság ’s egy kéményseprő is, ez utolsó ritka ügyessége ’s bátorsága által egyik házat megmentvén, a’ háztulajdonos által 50 pengő sor. jutalmaztatott. A’lakosok résziről a’szeren , esetlen elégtek gyámolitásában szép lelkes részvét nyilványul. Mindjárt másnap a’ heti lap derék kiadója Werfer Károly felszólítást bocsáta ki, hasonlag a’ városi kapitányság is, melly élénk viszhangra és pártoltatatásra talált, ugyanis mai napig a’ szegény leégtek számára bejött 1492 sor. 53‘/jkr. p. p. jelesül a’ város-és pálinka-haszonbérlők 400 pengő for. adtak, a’ német dalszinészek által e’ czélra adott daljátékból 98 for. p.p. jött be tisztán ’s a’ tb Pünköst két napján b.Luzsénszky Minna kisaszszony a’hajléktalanoknak egy hordó bort adatott ’s ételeket főzetett, ’s ezeket nemcsak házánál osztogatta, de a’ házakhoz is küldötte; találkoztak ollyanok is, kiknek ruhájok sem maradt. Az adakozók közt zsidók is találkoznak. Kassa és városa minden alkalommal bizonyítja és bizonyította tettleg bármi nemű szerencsétlenek iránti meleg részvétét ’s örömest kezet nyújt és nyújtott szegény felebaráti felsegéllesökre, azért biztosan reméllhetni, hogy nemcsak helyben, de másutt is országszerte felebaráti szeretet sugallából ’s viszonozhatás tekintetéből a’ szegény leégtek hő részvétet és bő segélyt tapasztalhatni szerencsésülendnek, mire ezennel hazafias tisztelettel minden emberbarátot felszólítani bátor vagyok kérvén, hogy a' nagylelkű adakozni kívánók küldeményeiket vagy Werfer Károly úrhoz Kassára (nagy utcza, Moll ház) vagy e’ hírlap szerkesztőségéhez, honnan a’segedelem annak idejében illető helyre pontosan kézhez szolgáltaik, küldeni méltóztassanak. Szerencsétlenek baját enyhitni, valóban isteni mű, ’s a’ nj keblű adakozókra áldást árasztó ! — A’ mult napokban rögtön itélet következében. Meszenzőfön (Abauj, csereháti járásban) egy útonálló felakasztatott. — Min