Jelenkor, 1841. január-december (10. évfolyam, 1-104. szám)

1841-05-01 / 35. szám

138 _Folyó évi februárius iekétől kezdve, tizenegy ülést tartott az iskolai vá­lasztmány foganatos intézkedéseket tevén a’ nagyszerű czél gyakorlati kivite­lére , mellyhez az alábbi közlemény szerint csak eddig is szembetűnő részvét mutatkozik. — A’ választmány előre kíván gondoskodni egy korszerű ’s lehető legjobb teljes iskolai rendszer kidolgoztatásáról, „melly a’ főiskola felállítása tár­gyában mindjárt az aláírások beszedése után a cs. kir. Felsége kegyes jóváhá­­rtyásáért nyújtandó alázatos kéremény mellett szinte felterjesztendő leszen. Ehez képest meg fogja állapitni a’ rendszer kidolgozásában figyelemmel tartandó ve­zérelveket, ’s azokat a’ folyó évi júniusi egyházkerületi közgyűlésnek tanácsko­zás végett bemutatandja, melly vezérelvek közül ha kik addig is magok nézeteit közölni kívánnák, azt a’ választmány akár hírlapok utján akár magánylevelekben mindig kedvesen és köszönettel veendi. Hogy pedig a készítendő rendszer, melly a’ tanitóintézetek jóllétének ’s virágzásának egyik legfőbb feltétele, a’ kitűzött czélnak ’s köz várakozásnak minél inkább megfelelhessen, elhatározta a’ választ­mányjavaslatot tenni az említett közgyűléshez a’ végett, hogy az iskolai rend­szer kidolgozására nemcsak ahoz értő jeles fér­fiak keressenek meg, hanem az e’ fontos tárgyban akárkitől kidolgozandó tervekre első, másod, és harmad rendű pályadijak is tétessenek, miket ügy-és emberbarátok szándékoznak a’ sz.czél­­ra öszszetenni. —Mi az alapszabályokban az iskola felállításához segéd­kezek­kel járuló honfiak és leányoknak alapítókra és gyámolítottra lett fel­oszlatását és ezek közti különbségét illeti: miután több által kérdés tétetett már, ha váljon az intézet létrehozásához nagyobb áldozatokkal járuló, ’sigy az ala­pítók sorába tartozandó akár egyesek akár közönségek fognak- e némelly jo­gokban részesittetni? sőt némellyek határozottan ki is jelentették volna, hogy ala­pítványi kötelezéseiket egyedül az iskolai dolgokba befolyhatás föltételével teen­­dik , a’ köteleztetés és jogbirás viszonyosságának igazságos elvéből indulván­ ki a’ választmány, kinyilatkoztatta az iránti véleményét, ’s e’ tárgyban a’ júniu­si közgyűléshez szinte javaslatot tenni határozott, hogy valamint a’ hazánkban je­lenleg fenálló mind két evang. hitfelekezetü iskolákra nézve, azoknak alapitósi pártfogói jogot gyakorolnak, úgy a’ Pesten állítandó reform, főiskolára nézve is ugyanazon elv és szokás mellett kelljen maradni, ellent nem állván a’ dolognak inkább formájára mint lényegére tartozó azon különbség, hogy t. i. a’ közép­ponti ref. főiskolának nem egy, avagy néhány városi és egyházi, hanem re­­ménythetőleg számosabb közönségek, testületek, ’s egyes pártfogók leendőnek alapitóji, ’s igy a’ pártfogói jogokban nagyobb számmal veendenek részt; mert épen ezen befolyás a’ közvélemény és nyilván­osság lelkével csak üdvös lehet az intézetre. Az érdeklett jogokra nézve pedig abban állapodott meg a’ választ­mány, hogy az alapítók valamint az iskolai oktatóknak kijelölésében ’s vá­lasztásában, úgy az 1791. 26dik t. ez. 5 §-a értelmében alkotandó iskolai igaz­gatóság tagjainak kinevezésében is fejenként szavazattal bírhassanak; az iskola tőkepénzesek minő kezeltetését és állapotját akármikor megvizsgálhassák, a’ kia­dásokat ’s időnkénti újabb bevételeket, tanulók év­ dijainak mennyiségét és ki­­osztatását s. t. elf. számon vehessék, fenmaradván az egyházkerületi főtanácsnak a’ törvény értelmében eddig is gyakorlott felügyelési joga és hatósága. Hogy pedig az oktatói hivatalokra személyválogatás nélkül legalkalmasb férfiak alkal­maztathassanak , a’ választmány úgy vélekedik, hogy az általányos tudományo­kat előadó oktatóknak szavazat általi kijelölésében ’s választásában a’ tudomá­nyosság, előadási tehetség, jó jellem, és műveltség kivánatai mellett semmi más mellékes tekintetnek helye nem lehet. A’ mi az iskola ügyében tett felszólítás ed­digi eredményét illeti: részint egyházi közönségekhez, részint egyes gyűjtőkhöz, öszszesen 2.436 aláírási iv küldetvén az egész hazába­széllyel (mellyek, ha előbb nem, a’ jövő évi józsefnapi pesti vásárkor minden esetre beküldendők lesznek) bejelentetett ekkorig a’ választmánynak 29 ivén —, mellyek ugyan még tovább is a’ gyűjtők kezeiknél maradtak, — részint azonnal befizetett, részint kötelező­­leg aláirt tizennyolez ezer nyolcz száz nyolez for. és 24 kr. ezüst pénzben; jele­sül pedig betű­rendben : Özv. ns Auer Andrásné asz. Debreczenben 1000 for. Özv. Bányainé és fogadott fia Bogya Gergely mező­turi adózók 200 fr. Bajkay Endre táblai ügyvéd 200 fr. Bényey László t. ügyvéd 200 fr. Boldizsár Sándor Izsáki reform, lelkész 50 fr. Bordács András m. túri adózó 100 fr. gróf Csáky Zsigmond 100 fr. Csávosi magyar adózók Torontólban (fejenként 8 pengő krt.) 19 fr. 12 krt. Dürgö Sándor m túri adózó 200 fr. Endrédy József csávosi földes­­ur 19 fr. 12 krt. Eördögh József Jász-Kunkerületi főjegyző 100 fr. Fáy Andrást, b. 500 fr. Fáy Ignácz t. b. 100 fr. Fényes Elek ügyvéd 200 fr. Fogarassy János váltó felsörv.jegyző 200 fr. Gergye Gábor őrnagy 25 fr. Heckenast Gusztáv 40 fr. és 500 darab könyv. Horváth Menyhért t. ügyvéd 200 fr. Ilkey Sándor t. b. 1.000 fr. Izsáki ref. egyház 200 fr. Király László Pest m. esküit 50 fr. Kossuth Lajos 10fr. Kunoss Endreiró 200fr. Landerer Lajos 20fr. és 100 darab könyv. Mada­­rassy István t. b. 200 fr. Madarassy Ferencz t. b. 200 fr. Madarassy László fő­sz.bíró 200 fr. özv. Marescinéaszszony Pomázon 100f. özv. Marjássy-Szepessy Mária aszszony 2.000 fr. Már János t. n­. és testvére Zsigmond 200 fr. Meszlényi Rudolf 5 fr. Nagy István Pest megyei főjegyző 200 f. Nagy József kereskedő 400 fr. Nagy Sándor esküit Debreczenben 100 fr. Nyáry Pál Pest m. főjegyző 400 fr. Németh István táborn. 100 fr. Péczely József professor 1.000 fr. özv. Platthy-Döry Kriszt.­a sz. 1000 fr. Rákóczy Endre Pest m. főügyész 200 fr. Rése Ensel Sán­dor t. v. 200 fr. Stancsics Mihály író 200 fr. Szabó Károly czeglédi ref. lelkés . 200 fr. Szabó János orv. tr. 100 fr. Szártory György nagykereskedő 25 fr. Sze­­­les Sámuel főesperes 400 fr. Szilágyi Mihály t. b. Debreczenben 1.000 fr. gr. Te­leki Sámuel maga részéről különösen 1000 fr. Török Pál pesti ref. lelkész 2­0 fr. Tuba Gábor f. u­. 25 fr.Ürményi János táborn. 20 fr. gróf Vay Dániel éven­ként m­ig él 50 fr. Wodianer Sám. nagykereskedő 4000 fr. Zákány József deb­­reczeni prof. 200 fr. mind pengőben. Kelt Pesten april 27-en 1841. Bajkay Endre m. k. választmányi jegyző. (Vegyes házasság iránti utasítás.) A’ fölebbi alkalommal köv. utasítás bocsát­tatott a’ kathf. lelkészekhez: „Midőn a’ vegyes házasság dolgában , mai napon kelt ’s megyémben kibocsátott pásztori körlevelemet t. ez. uraságodnak, ’s álta­la minden kerületbeli híveknek ide mellékelve megkü­ldeném, ’s egyszersmind hogy annak óhajtott sikere legyen, szükségesnek véltem t. ez. uraságodnak ’s általa a’ kerületi híveknek ezen dolog érdemiben tartozó engedelmesség ’s alkal­mazkodás végett némi hasznos utasítást adni. Különösen arra kell vigyázni a’ vegyes házasságokban, hogy midőn a’ menyaszszonynak kath. vallásban mara­dása ’s minden gyermekinek abban leendő neveltetése felől a’ kívánt biztosíték megvan, akkor a’ felek öszszeesketési­ben azon módot kell megtartani, melly ed­dig divatozott, annál fogva könyörgéssel ’s megáldással kell élni. Ha pedig illy biztosíték nincsen; mivel ez esetben igen sok függ attól, hogy a’ mennyire csak lehet, az eljárásban egyenlő, és a’ lelkész cselekvő befolyását kizáró ugyan­azon mód tartassák meg; e’ czélbul köv. szabályok parancsoltatnak: I) Az illy házasságot szokott módszerint háromszori kihirdetés előzze meg, mint azt a’pá­pának a’ bajor püspökökhezi utasítása tartja; a’ kihirdetésben azonban a’ felek val­lásáról nem kell említést tenni. Mind a’ kihirdetés előtti, mind kivált az az alatti időben az oktatást nem kell kimélni, a’ kath. féltül nemcsak meg nem kell von­ni , sőt inkább a’ mennyire lehet, ugyancsak hozzá látni. 3) Az illy házasságot nem ugyan szent, de mégis tisztes helyen, p. v. a’ lelkész házában kell öszsze­­kötni, és a’ helybeli, vagy annak engedelmivel más lelkész, nem szent ruhába azaz stólával, robhetumba, de mégis egyházi köntösbe öltözve, ’s magának tisz­tes, fontos tekintetet adva, a’ Rituale, szent könyörgés, vagy egyházi szertar­tás használata nélkül két vagy három tanú előtt vegye ki a’ félig-meddigi házas­ságban tett megegyezés kijelentésit. 4) Hogy a’ kölcsönös megegyezés ezen kije­lentése semmi kifogás alá ne essék, azt ezen, vagy hasonló szavakkal fejezze ki: Én M­. házastársul veszem M­. tisztességes személyt, őt holtomig semmi viszontagságban el nem hagyom, isten engem úgy segéljen. — Aztán a’ katholika menyaszszony megegyezésit imigy jelenti ki: Én M­. férjemül veszem M­. tisz­tes fiút vagy férfiút, őt az én vagy ő haláláig semmi viszontagságban el nem ha­gyom, isten engem úgy segéljen, a’ boldogságos szűz, és istennek minden szén­nét. 5) Miután ez végbe ment, a’ lelkész ezen házasságot ugyanazon pontos­sággal , mint más házasságoknál, az öszszeeskettek könyvébe iktassa. 6) Figyel­meztesse a’ házastársakat, hogy erős és törvényszerű házasságra léptek, melly­­nek fölbonthatatlansága ’s egyéb törvényes eredményi, épen úgy mint más há­zasságokban, kétségkivüliek. 7) A’ bonyolultabb eseteket, illő utasitás-adás vé­gett megyei hivatalomnak be kell jelenteni. B o g­s­z e­g helysége, Arad vgyében, fiataljai közül sorshúzás utján — a’ helyettesítést a’ község mint czélszerűtlenséget el nem fogadván—most 7 ujonczot állított,’s közülök 6 gyalog, 1. huszár lett. Földesasszonyuk bogszegi László Ferenczné Szűcs Jozefa asszonyság a’ sorsot húzott fiatalság harczked­­vűségét némileg jutalmazni óhajtván, a’­z ujoncz számára fejenkint száz váltó forintot a’takarékpénztárba olly ígérettel tön le, hogy ki az ujonczok közül a’ kiszolgált 10 év után mint altiszt jövend haza, takarékpénztárbani öszszegét annak még 100­0. forinttal szaporitandja. Köszönet minden népbarát nevében a’ jótékony szivü földesasszonynak. Eger tavaszhó 20ikán: Ki hazai lapjainkban a’ Hevesmegyéről irt czikkeket olvasá, kétségen kivül emlékezik, hogy példátlan erősza­koskodások ’s verekedések használtattak a' fekete tollasok által a’ fehér tol­las résznek a’ tanácsteremből kivezetésére ’s hogy a’ fekete tollasok nagy erő­­kiállítás mellett, az említett törvénytelenségek kinyomozása miatt küldöttséget is neveztek ki, olly megbízással, miként ez vizsgálatáról szóló tudósítását a’ ta­vaszelő­t­­én kezdendő törvényszéknek terjesztené elibe. E’ végzés mind a’ mel­lett is, hogy a’ megye idei nevezetes része kizáratásával hozatott, a’ törvény­szerűség híveinek némi reményt nyújtott a’szó alatti törvényszék beállásáig nyuga­lomra. Miután azonban az említett törvényszék előtt ’s alatt a’ küldöttség ösz­­sze nem ülvén, a’ tettesek kinyomozására semmi tettleges lépést nem tett, — emelni kezdek fejeiket a’ féktelenkedök, és magánykörökben ismét lehete hal­lani fenyegetéseket ’s a’t. Perczenként szaporodott e’ közben a’ hamis ingerlő hir, midőn tehát az érzelmek fellázasztására minden előkészület és segédeszköz meg vala téve, f. hó 17én öszszehivá a’nyomozó küldöttséget elnöke Brezo­­vay József, de mivel a’ t­án következett vasárnap, 19én pedig közgyűlés tar­tása miatt e’ tárgynak, mellynek voltaképeni kinyomozása több hetet kívánna, kellő megvizsgálása többé eszközölhető nem vala, szóbanlevő küldöttségi mun­kálkodás kezdésekor is már azon eredményt,melly szerint az utóbbi kicsapongások következő büntetés félelme által is zaboláztassanak, épen nem szülő, ’s ez okból f. hó 19re kitűzött megyei gyűlést környező újabb erőszakoskodások korlát ’s tartalék nélkül elkövetése merényét is sokan az említett nyomozási késedelemnek tulajdonítják. Illy méltán aggasztó ’s a’ város békés lakosait rémilö elözvények között, bekövetkezett végre f. hó 1éke, midőn regg. 10 óra táján külön helyek­ről, még szomszéd megyékből is öszszesereglett nemes ’s nemnemes emberek­­’s gyermekekből szerkesztett, mintegy 1800 főre számítható fekete tollasok, csapatszámra vezettetve osztályonkint a’ v­á­r­o­s­b­a vonulának,’s itt az, arany szolga, ’s veresökör nevű fogadókba, ’s egyéb helyekre beszállanak; de alig települének ezek meg, ’s alig üliték keolvadó po­haraikat ki, a’ mint a’ rémitő dorongokkal, fokosokkal ’s pisztolyokkal felkészült sokaság az utczákon szertebarangolni, az ellenérzelmü fehér tollasokat gú­nyos ’s ingerlő dalok éneklésivel sértegetni kezdék, a’jövetelük okát tudako­zóknak nyilván kimondván, hogy ők enni inni ’s ölni jöttének. Beállott e’ köz­ben az éj ’s ezzel egyszersmind alkalom nyilt a’zabolátlanságra. És mivel fehér tollas közrendű nemes egy sem volt a’ városban látható, ’s igy ezeket megtá­madták nem lehetett, a’ gr. Buttler - féle házba szállott K. M. gr. ’s nála va­csorán megjelent számosabb úri rendeket készülének megrohanni; miután azon­ban K. M. szállására a’ korona vendégfogadó előtt csoportozó sereglet által kül­dött hírnök azt adá tudomásukra, miként a’ keresett gr. kérdéses háznál nincs, soknak tudomására jött elöleges határzaljokkal felhagyának’s fölkeresését később­re halaszták; e’ czélból küldöttek éjjeli I1 ’s 12 óra között barátságos szin alatt bebocsátást kérő Csiky Sándor tb. házához, a’ támadó csoport ezalatt török­­zene kiséretében az utcza szögletén állomásozott ’s mig a’korona vendégfogadó­ban K. M. szállásozását megértették , távozni nem akart, ezt megértve egyenesen a’ mondott korona vendégfogadóra rontanak, hol nem találván a’ keresett gró­fot, az ott megszállott Vartensk­ben Ágoston gr. Pap Pál, Recsky András ’s a’t­­eli­be állva, ’s kísérőitől csendet kívánva, egyik vezérök Horváth László, Almásy Gedeon isö alispán egészségéért poharat ülite, mire a’ fogadóban talált vendégek semmit sem szólván, Horváth László pedig őket a’tettökért kérdőre vonni akar­ván, Almásy Félix, a’ vezetettek közül előlépve, a’többi közt ekép áldomásozott: „Én Almásy Félix kivánom, hogy Almásy Gedeon első alispán él­jen , ki velem m­i tart, halál a’ fejére/' Befejezésül igy szólitván fekete tollas nagy számú kisd­ő­l, jeln­nk barátim, hagyjuk nyugodni ezen urakat, úgy is ez lé­szen utolsó éjjelök, mellyel életben föllendnek d­" e’ közben látván, hogy kitűzött martalékjokat itt sem lelheték meg, Erdélyi Imre tb. házára rontának, itt újra meg­­állván az említettek, közülük Almásy Felix ’s Almásy László tolnamegyei aljegyző csendet parancsolva, az első illy szavakkal buzdító társait a’ kérdéses ház feldúló­séra : „Ez azon h­á­z, mellyben azon boglyos gróf igazságtalan terveit elli­ A' melly kegyes pártfogók bár mi tekintetből hírlapokban megneveztetésü­ket néznék, azt vagy az aláírást is ne terheltessenek. — Ezentúl az leket,­­ külön toldalékban fognak a' hírlapokhoz csatoltatni , ne hogy azoknak ível töltessenek be. B. E. Íven jegyzékbe tenni, vagy máskép tudomásul adni az ajánlatok s adakozások ,­­ kivevőn a’ kitírnek­* is szánt hasábjaik ily­enek.

Next