Jelenkor, 1841. január-december (10. évfolyam, 1-104. szám)
1841-08-11 / 64. szám
Pest, szerda, aug. 1 FOGLALAT: Magyarország és Erdély (kinevezések; magyar bank; tanulók száma Eulaj.esten; taeg^ejjKL^ : h.. tárcát a' megyei tisztviselök hatáskörére nézve, arató-rész, népnevelsi ügy; ’sa’t.; Ttrm megye aratói részszabályozás czélszerütlensége, mostoha termés ’sa’t.) nyír, /’megye: szolgalmiak szaporittatása , az újonczozási viszszaélések ügye; 'sa’t-; kir. isegyek várasok ügyei b'.gír: időjárás, fürdők, casino, ’sa’t.; Pécs: tisztviselőségi czéltalan szollás , rendőrségi rendetlenség; ’sa’t.: orvosi hanyagság a' himlőoltásban; a’ vasárnap megtartása, illesztvén’ népnevelésre; trombitaszó a’ vallási türelmesség érdekében; tudósítás a’ természetű id. társulat ügyében, ipar- s sörsérügy; 'sa’t.) Spanyolország (a’ papi jószágok nemzeti tulajdonná ettek; részletek a’ barcelonai zavargásról; ’sat.) Anglia (egy km udvaronok síremléke, O'Connell beszédje corki választóihoz; ’sat.) Francziaország (a’ júliusi ünnepek nyugalmasan múltak el; ’sat.) külföldi elegy hir. Dunavizállás. — ifiagyar ország és Erdély Ö cs. ’s ap. kir. föls. Sárosmegye tisztkarát, az uj mezei rendőrség által nagyobbult munkakör következtében , hat alszolgabiróval, egyenkint 150 pg. for° díjjal; Hevesmegye tisztkarát egyik alügyvéddel, szinte 150 pg. for.díjjal, és Varasdmegyét 2 szolgabiróval méltóztatott szaporítani. — Ö cs. ’s ap. kir. Fels. Hochreiter Izidor zágrábi kanonokot és főesperest berucai czimzetes apáttá, Vutkovits Máté kanonokot ’s urbóczi főesperest dorozsmai czimzetes apáttá, végre Krály János oldal-kanonokot’s püspöki kanczelláriaigazgatót a’b. Szűz uhodi czimzetes apátjává ; a’liszán túli kerület tábla ál megürült valóságos ülnöki hivatalokra Szent-Pály László ugocsa-megyei főszolgabírót’s Kossuth András ugyanazon ítélőtáblái jegyzőt, ennek helyébe pedig Pózner Antal szabolcsmegyei főszolgabirót kinevezni mélt. legkegy. Ő cs. ’s ap. kir. föls., az iparvállalatok viszonyait olly velős rövidséggel ismertető’s Budapesten megjelenő „Actionnar" szerint f. é.Jul. Wiki határzatában a’ már rég tervezett magyar bank fölállítását helybenhagyni méltóztatott. A’ legf. végzés már a’ magyar kir. helytartótanácshoz érkezett, ’s igy nem sokára életbe lépend azon intézet, mellynek befolyásától sokan olly üdvös eredményeket várnak. (Tanulók száma Budapesten.) Julius 30-kán mind a’ magyar kir. tud. egyetemben, mind a’ budapesti gymnasiumokban, mellyek, mint tudva van, az ájtatos szerzet buzgó fölügyelése alatt állnak, az icisiki iskola évadik felét tökéletesen bevégzék. Az egyetem 519, a’ budai főgymnasium 429, ’s a’ pesti 643 tanulót számlált. — Fehérmegye jul. idén tartott évnegyedes közgyűlésének nevezetesb tárgyai közé tartozik 1) abeli indítvány , hogy megyei tisztviselők gyűlési kiküldetés nélkül, criminalitást magukban foglaló esetekről, vallató parancs mellett tanuvallatásokat ne tehessenek ; mi is elvben elfogadtatott 's jegyzőkönyvbe, mint amúgy is megyénkben divatozott szokás, iktattatok. Ezen indítvány vitatása közben némi személyeskedések több kellemetlen és legutóbbi tisztválasztásunk óta nem tapasztalt kitörésekre nyújtottak alkalmat; másodnap azonban egy cs. kamarási czim kihagyásának indítványozása következtében az indulatoskodás legmagasb fokra hágott, midőn olly szavak hallattak gyűlésünkben és pedig boszulatlanul, millyeket hisszük,sőt követeljük, többé hallani nem fogunk. Municipalis rendszerünk megbecsülhetetlen kincs, mint a’tűznek jótékony melege, mellyel a’vigyázatlan virágzó helységeket elhamvaszthat; Istenért! ne engedjük e’ kincsünket bármellyik párt vagy egyes polgár magányos érdekeinek kivíhatása miatt elnyomási eszközzé alacsonyittatni.De vonjunk erre fátyolt,hisz,mit hallani keserű volt,azt olvasni szinte keserű lenne. Megemlíteni azonban nem lesz fölösleg, hogy a’ legveszedelmesb zavarnak kell mulhatlanul polgári rend helyébe állni,ha—mint e’ fehérmegyei esetnél, fájdalom ! történt köztisztviselők, egy „in privata sua causa“ bonafide kiadott, úgy nevezett compulsorium mandátummal visszaélve , polgárokat eskü alatt illy általányos kérdésekre vallatnak : mit tud a Pmn, Ny. erkölcsi életéről eleitől fogva. Az aratórész noha már aratás után azon igazi kívánat következtében, minthogy több helyütt az aratórész iránt a’ megyei leendő árszabás szerint egyezések köttettek,ez idén utoljára még limitáltatott;ezen kegyelemév után azonban végkép eltöröltetett, ’s eltörlesztése járásonként kihirdettetni rendeltetett. A’ népnevelés tárgyaltatásánál S. L. indítványozó, hogy miután a’ pályinka-ital és káromkodás a’ köznépet testi ’s lelkiségelaljasodás veszélyivel fenyegeti, a’ nemes megye atyai gondoskodását e’ részben is kiterjeszteni szíveskednék, egyúttal figyelmeztetvén a’ Bket, hogy sz. k. Székesfehérvár városában egy illynemű egyesület, egy helybeli sz.ferenczi szerzetes atya fáradozási következtében, keletkezett’s létezik, mellynek munkálkodási czélja , ezen említett’s annyira elhatalmazott kettős bűn kiirtása. Ezen indítvány a’népnevelési választmányhoz, mellyhez a’ fenebb érintett szerzetes atya is kineveztetett, tervkészités végett áttétetett. Az országgyűlési költség és nemzeti színházra országosan ajánlott pénzöszveg kivetési kulcsa , melly a’ nemes megye által, az e’ tárgyban kinevezett meghitelt küldöttség előmunkálata szerint még mult áprilisi közgyűlésben végkép elhatároztatott, némelly uradalmak folyamodása következtében újra ezen küldöttséghez, kijavítás végett, áttétetett. Melly szerint igen hihető, hogy a’ házi pénztárnak—honnét az előlegezés történt—még sokára lesz visszatérítve a’ nemességnek ebeli tartozása. Tolnamegyében jul. 26kán’s 27k én tartatott az úgy neveztetni szokott aratási gyűlés, mellyben hajdan a’ keperész szokott meghatároztatni; de az néhány év óta ézen nem változott, jóllehet a’ termés nem mindig vala egyenlő, most pedig, mivel különben is késő lett volna, említés sem létetett felőle a’ jegyzőkönyvben, mert az egész közönség által látta ennek, mint egyéb munkabérnek vagy áruezik kárszabásának czélszerűtlenségét, ’s a’ nemzeti iparra minden más egyedáruskodással egyenlő kártékony hatását elannyira, hogy a’ megszabás mellett csak egy szó sem vala hallható. Igy fejlik ki , hála az égnek lassanként a’nemzeti ipar, haladását gátló bilincseiből! ’s úgy hiszem , a’széhekre is nem sokára rá kerül a’sor, mert már azok is túlélték magukat. Ugyanezen gyűlésben a’ Buttler-alapítvány hátralevő kamatjának fölvételére utasító nádori tudósítás felolvastatásakor állandó választmány neveztetett ki, melly azon alapítványt szedő ifjúnak erkölcsi és tudománybeli előmenetele ’s a’ felöl, ha váljon azon ösz-zeg a’ kijelölt egyed kiképeztetésére fordíttalik óévenként, a’ megyét tudósítsa. — Egy, szomszéd megyéből beköltözött ’s több év előtt egy köz nemes által a’ megyére beadott nyilatkozás szerint, bizonyító adatok nélkül kétségbe vont nemességü egyed, —ámbár alispáni bizonyítvánnyal erősíté az előbb tőle lakott megye keblében a nemesi szabadság gyakorlatában voltát, sőt egy helységben nemesség-hadnagyi hivatal viseltét, nemességének —még a’ mull gyűlésen kell határozat szerint, — bizonyítási per útján lehdő bemutatására köteleztelek Az Őszi-féle aratásnak már nálunk is vége, de olly szegény termésre a’ legkorobb emberek sem emlékeznek, mert több helyen az nem aratás, hanem kalászszedegetés vala, kiválta’rozsra nézve, mi nálunk leginkább mivel telik , úgyhogy nálunk általánosan kevés gazda fogja földeit bevethetni saját terméséből, melly oknál fogva az előrelátóbb uraságok jobbágyaikat vetnivalóval ellátni törekszenek, a' jövendő végpusztulásra jutástól őket megóvandók; a’ megye pedig a’ n. m. h.tanácshoz , annak kijelentésével, hogy a’ katonaság élelmezésére megkívántató termékek teljesen hítányozván, a’ gyakorlat végett netalán ide rendelendő katonaságot kitartani nem képes,egyszersmind az adózó népnek végromlássuli megóvása tekintetibül, segedelmet nyújtani méltóztassék, sebes postán felírást intézett. E’ vidéken altaljában széna kevés termett ’s kaszálás után az ebnapok kezdetéig uralkodott majd kiállhatlan hőség miatt, sarjához is kevés remény vala; azóta mindazáltal majd mindennap permetezvén, habár kevés eső, a’ kilátás kedvezőbb; de azért a’ marha ára igen leszállott, mert ámbár a’szalma is sikeres takarmányt fog télre szolgáltatni, de az is igen kevés van, tehát ez nagy különbséget nem teszen. — Fang, okán, ’s több napjain Veszprémben tartatott közgyűlés alatt felolvastatott a’ nm. m. h.tanácsnak azon k. intézete, mellyben ez a’ megye ideit értesiti, hogy tett felírásai következtében a’mostaniakkal egyenlő fizetéssel fölruházandó három alszolgabirónak , a’ veszprémi, pápai, és devecseri járásokban, illető hajdúkkal együtt leendő újabb rendszeresítése, legfelsőbb helyen megengedtetett; a’ szint annyi számmal szaporittatni kért esküitek iránti kérelme azonban e’ megyének, minthogy, az 1S40iki IX. ez. egyedül a’sz.birákról szól, nem teljesittetik. Minek folytában a’ főispán ur kijelenté, miképen , „hogy épen a’ KK. és KR. tökéletes megnyugtatásukra tehesse az ezen hivatalokra való kinevezést, meghallgatván mindent, kinek bizodalma volt iránta nyilatkozni, ’s igy, a’ többség kivonatának tekintetbe vételével, főispáni jogai fentartása mellett már eldödei által is gyakorlott törvényes szokást követve, a’ legközelebbi tisztujitószékig fog szolgabirákat kinevezni, az ajánlottak közül. Mire nézve a’ KK. és RRek . exe ban helyzeti tökéletes bizodalombal annál inkább megegyezvén, mivel ezen általok rég sürgetett hivataloknak — a’ közjó tekintetéből — minél elöbb leendő betöltése legforróbb óhajtásuk egyike volt, ’s e’ tekintetből, a’ KK. és RRek saját törvényes jogaiknak általányos fentartása mellett, ez úttal, a’ kinevezési, vagy választási jogok bővebb vitatásába sem kivánván bocsátkozni: a’ tisztelt főispán ur a’ pápai járásba , Hurikár Sándor, a’ veszprémibe Sááry László urakat, ezt jelesen olly kötelezés mellett, hogy a’ veszprémi járásban lakni tartozzék, a’ devecseribe pedig Koller Ignácz urat nevezte ki, rendes alszolgabiráknak, mire a’ kinevezettek, a’törvényes esküt azonnal le is tették. Erről a’ házi föpénztarnoki és számvevői hivatal is, a’ végzés kiadással értesittetni rendeltetett; mindegyik közülök a’ maga járásában lakni tartozván. Nyomban pedig indítvány létetvén az iránt, hogy a’ rendes sz.birói eljáráshoz okvetetlenül megkivántató ’s már előbbi felírásokban is kért, ugyanennyi számú esküttnek hasonló módon lehető rendszeresítése iránt, a’ nm. m. h.tanácshoz felírást tenni, addig is pedig becsületbeli eskütteknek , azon sz.bírók mellé főispán ur által leendő kinevezése szükséges volna. Ennek következtében, bármennyire tisztelte is a’megye közönsége a’ nm. m. h. tanácsnak, többször érdeklett k. intézetében kifejezett azon elvét, hogy a’ főkormányszéknek is, csak a’ törvény szabta ösvényen lehet intézkedni, mindazáltal azt, ezen esetre a’KK. és RBek egyáltalában nem tudván alkalmazni, mivel hogy az idézett törvény, nem csupán a’ sz.bíráknak kizárólag, de a’ megyei tisztviselőknek, kik közé az esküitek is bizonyosan tartoznak, száma szaporittathatásáról rendelkezik, ’s mivel nem külön rendőrségi bírák, kik esküitek nélkül is ítélhetnének, de valóságos rendes járásos alszolgabirák rendszeresítetvén, ezeknek törvénykezési eljárhatását, segédesküitek nélkül helybenhagyni, sem lehetne, már telt előbbi felírásuk nyomán a’ nm. ,m. k. H.tanács újabban is meg fog kéretni a’ végett, hogy ama’ nélkülözhetlen, ’s már kért három eskütti hivatalnak is rendszeresithetését, legfelsőbb helyen, a’ törvény, és törvénykezési rend világos kivonatához képest, kieszközleni méltóztassék. Főispán uréexc. pedig, a’ Edek résziről megköretett, méltóztatnék a’ megérkezendő k. engedelemig fizetés nélkül hivataloskodó becsül, esküiteket, most nevezett sz.biró urak mellé nevezni. Ugyanezen alkalommal, azon többször érdeklek három járásnak, ezután czélarányosabban leendő feloszlatása iránt adandó vélemény végett kinevezett küldöttség munkálata is felolvastatván, mi Kun Józsefik alispán ur 1841.