Jelenkor, 1843. január-december (12. évfolyam, 1-104. szám)

1843-04-02 / 26. szám

PEST, vasúm. april­ikán Jelenkor 1843. 1.*11*. szám­. F. évi am­­­l. ljétű­l junius végéig terjedő évnegyede,s. 1 lé. 30 pengő kr. elő fizetést főleg a' beállandó Országgyűlés miatt elfogad a’ Jelenkor szerkesztősége. FOGLALAT. Magyarország és Erdély: előléptetések; Buda­pestnek vitái ellen megvédetését tárgyazó pályamunkák ügyében; népkönyvkiadó egyesület; kölcsönös értesítésül 2) a’ politikai vélemények ’s hírlapjaink rendszeresítése Szontagh Gusztávtól; budapesti napló (sok lopás , adat a’ fővárosi magyarodásra, irodalmi újdonság; színházi króni­ka) Győ­rmegyei közgyűlés (Győr százados ünnepe, 30 sza­­dok, védvári, debreczen pest fiumei vasút, duna-tiszai csa­­torna, hadi ’s házi adó, országos pénztár, sz. k. városok ’s megyei körlevelekről intézkedés, kisdedóvó intézet ’stb.) Biharmegyei közgyűlés Hajdukerületi közgyűlés (mezei rendőrség iránti intézkedése helytelenittetik­rvényhatósági körlevelekről határzatok) Turóczmegye (nyertes számok a’ szucsányi javára tartott sorsjátékos tánczvigalomban) esz­tergomi ’s pannonhegyi hírek, komáromi gyárvédegylet, a’ dunamelléki püspökválasztást illető kecskeméti röpiratra.) Spanyolország: Választási eredmény; a’ tengerészminister pörbe idéztetett, Cuba szigeti szorongás ’sat. Angli­a: Fölrengés ; Peel ellen ismét egy őrült lépett föl, cam­­bridgei diák verekedés, chinai’s jóreményfoki hírek. Francziaország: a’titkos költségek a’ pairkamrában; chi­nai szótár készülőben.—É­r­t­e­s­­­tő. Magyarorsz­ág, és Erdély A’ am.m. kir. udv. kamra kebelbeli számvevő hi­vatalánál megürült számvevő tisztségre Csigaházy Lajos Ingrossistát, ennek helyére ingrossistává Al­­bertfy Ferencz járulnokot, az igy megürült járul­­nokságra pedig Oeffner Ferencz dijtalanjárulnokot mozditá elő. Budapestnek vitái* ellen megvédését tárgyazó pályamunkák ügyében.—I. Mélt. gr. Andrássy György úr cs. k. kamarás, főispán ’s a’ m. tudós társaság igazg. és tiszt. tagja, 1838. ápr. id. két jutalom-kérdést tű­zött ki az akadémia utján, mellyek elseje a’ dunaára­­dások történetét hazánkban a’ legrégiebb időktől fogva, különös tekintettel Budapestre­; másodika Budapest árvíz elleni megvédésének mikép eszközlését tárgyaz­­ta. Az elsőhöz 100 és 50 és 30 arany jutalom volt csatolva, a’ munkák viszonyos becséhez teendő osz­tályzás szerint; a’második rendbeliek legjobbika, 200 darab aranynyal lévén koszoruzandó, ’s az ekkép ko­­szoruzandók a’ jutalomtevő költségein kiadandók is. Bírálókul ns. Pest és Gömör vmegyék, ns. Buda és Pest városok ’s az akadémia részéről három három hoz­zá értő férfi kéretvén ki, az egésznek kezelése pedig a’ m. tud. társaság titoknoki hivatalára bízatván. — Ezek következtében 1840. martius­­ig mint határna­pig hat pályamunka érkezett, három magyar, három német nyelven ’s azok a’ megbízott bírálók vizsgálatán át menvén, azoknak vegyes küldöttségi ülésben köz­pontosított ’s az akadémia elébe végrehajtás végett ter­jesztett véleménye a’ következőkben tétetik közzé: — Az első, vagyis történeti kérdésre egy külön jutalom­felelet sem érkezvén ’s csak a’ 4ik számú érdekelvén mellesleg annak utolsó ágát, az első rendbeli jutalmak kiadása helyt nem lelhet.—A’ másodikra érkezett mun­kák egyike sem emelkedik a’ középszerűség fölébe; ’s ámbár az imént említett 4d. számú elméleti részénél’s összeállított adatainál fogva dicséretet érdemel; mivel azonban a’ kérdés csakúgy tekintethetnék megoldott­nak, ha a’ javaslati védmódok czélszerűek’s kivihetők volnának, illyenek pedig egy munkában sem találtatnak, az ezen második kérdéshez ragasztott jutalom sem ítél­tethetett oda egyiknek is a’pályázók közül.­Mivel a­­zonban mind a’ hat iratban együtt, hol egyik hol másik eszme tűnik fel, vagy jobban kiemeltetik, czélirányos­­nak látszott, hogy a’ vélemények e’ tárgyra leendő fordítása ’s irányzására, a’ jutalomalapitónak erre megajánlott költségein, ’s a’ mennyire az illető pályá­zók beleegyeznének ,­mind a’­­hat pályairat, tisztelet­díj mellett, úgy a’ vizsgálók véleményei is, nyomta­tásban megjelenjenek. Kelt Pesten, a’ m. t. társaság nagygyűlése 6d. ülésében, november 26­. 1842. Dr. Schedel Ferencz, titoknok.—H. Összeköttetésben az előbbi jelentéssel felszólíttatnak a’ tisztelt pályázók, hogy május végéig alulirthoz intézendő leveleikben az iránt, belé egyeznek-e munkáik ív szerint 3 arany tiszteletdíj mellett kinyomatásába vagy nem ? nyilat­koznának. A’jeligés levelek az illető szerzők kívána­téhoz képest az akad. kisgyülésében vagy fel fognak bon­­tatni vagy elégettetni, ’s neveik értekezéseik elött kité­tetni vagy elhallgattatni. Azon esetre, ha valamellyik pályázó nevét fel nem kívánná fedezni, szerzősége be­bizonyítására szükség, hogy a’ kiadásbani megegye­zését jelentő levelében munkáját bélyegzőleg jellemez­ze, ’s a’ tiszteletdíj fölvehetésére egy a’ munkáétól kü­lönböző jelszót tűzzön ki, mellynek bevallója a’mun­ka megjelente után alulirtnál az őt illető díjt átveheti. Pesten martius 2­7. 1843. Dr. Schedel F. titoknok. A­ népkönyvkiadó egyesület mart. 20 dikán báró Eötvös József elnöklete alatt tartott ülésében , az egye­sület által 50 aranynyal jutalmazott Népszerű Ter­mészettan czimü pályamunkának 2dik füzete megje­lenvén , ezen füzet ára 2 pengő garasra határoztatott, egyszersmind az egész munka megjelenése legföljebb máj.­sre tüzeték ki.Ülés folytában választmányi tagokat megválasztattak: Fényes Elek, Kalas Zsig., Kossalkó J., Lángh Ignácz, Lukács Móricz és Peregrini Elek urak. A’ helyettes elnök és jegyzőnek országgyűlésre leendő fölmenetele miatt, egyesületi igazgatóul: Kacskovics Lajos, jegyzőül pedig Stuller Ferencz urak választat­tak. Jelentés téteték a’ felöl, hogy a’ múlt évi junius 12-ei ülésben kitűzött ezen feladatra: „Készíttesse­nek apró népszerű elbeszélések, erkölcsi, ha­zafias , gazdálkodási és közgazdálkod­ási elvek ’s érzelmek terjesztésére“ — a’ kitűzött határidő­re 6 pályamunka érkezett következő jelmondatokkal: 1) Én azt szeretem hinni: minden jobb lelkű ember, bizonyos vágyást érez szivében, habár sejtetlen is, ma­gán , felebarátján ’s mindenen, a’ mi őt környezi, szüntelen javitni. Gr. Széchenyi István. 2) Jobb a’jó egészség az aranynál. 3) E pur si muove. Csak azért is mozog. 4) Non si male nunc etolimsicerit. Horácz. 5) A’ népet oktatnunk és vezetnünk kell. 6) On parié­ra de sa gloire, dans le chaume bien longtemps, on ne fera d’ autre histoire.Beranger. A’jeligés levélkék annak rende szerint lepecsételtetvén őrzésül a’jegyzőnek adat­tak át,a’ munkák bírálata pedig: Erdélyi, Fényes, Kacs­­kovics, Stuller és Tóth urakra bizaték. Ezek folytában Gorove István ur azon nemes ajánlata, miszerint, ha ezen második pályamunkának kiadatását az egyesület pénzereje meg nem bírná, ő azt a’ maga költségin fog­ja létrehozni, köszönettel fogadtaték. — A’ pesti ifjú­ság tánczvigalmából fenmaradt 40 per forintnyi összeg az egyesület pénzalapja növelésére ajánltatván, az if­júságnak ezen hazafiúi részvétéért az egyesület részé­ről ezennel köszönet nyilványittatik. Minthogy a’ nép­­könyvkiadó egyesület a’ múlt országgyűlési ifjúság ál­tal alapittatok, az egyesület kötelességének tartja mun­kálatiról ’s azok eredményeiről a’ jövő országgyű­lési ifjúságot is értesíteni, ’s azt az intézet iránt to­vábbi részvétre felszólítani. Választmányi határzatból Vackor Imre egyes, jegyző. Kölcsönös értesítésül. 2. A­ politikai vélemények ’s hírlapjaink rendszeresítése. Minden nemzet vagy tesped vagy ha­lad. Ha tesped, helyből nem mozdul ’s teljesen meg­marad a’ fenálló a’status-quonál; ha halad, vagy ki­zárólag az eszmét tartja szemmel, az észjogot ’s az állodalom czélját, figyelemre nem méltatva a’ fenállót, a’ positiv jogon alapuló status-quot ’s a’ társasági ál­lapotokat tisztán, eszmék szerint törekszik szerkeszte­ni, a’ fenállót felforgatván, vagy pedig az eszme és fenálló követelésit egyiránt méltatva, alkudozások ál­tal , tehát békés törvényes után egyenlíti ki az ész- és positív­ jog egymással szembeszálló ellentételeit. Szük­ségtelen mondanom, hogy itt a’ három politikai rend­szer alap­vonalait rajzolom: állandósági, for­radalmi és reform rendszerekért, mikre, elvekre ’s végirányaikra nézve minden politikai vélemény osztá­lyozható. Az elsőnek kizáró bélyege az, hogy főleg a’ fenállót tartja szemmel, azért politikai realismus­, második az eszmét, miért politikai idealismusnak neveztetik, harmadik a’ fenállót ’s az eszmét egy­­irárnt­s ez a’ politikai synthelismus. Minden nem­zetnél, hol kifejlett politikai élet és nyilván­osság ural­kodik , a’ politikai vélemények, hírlapi lélegeik által, főleg e’ három lényeges szétágazásban mutatkoznak ’s a’két szélsőségek egymásra hatása ’s közvetítésük ál­tal, képeztetik a’ közvélemény ’s eszközöltetik a’ ha­ladás. Ki a’politikai mozgalmakat egyoldalú elfogult­ság nélkül fel akarja fogni, annak azokat ezen egész­ben át kell pillantania , ezt kívánja a’ polarisalio egye­temes törvénye, mellynek a’ nemzetek kifejlődése, mint mondám, szintúgy alá van vetve, mint a­'természeté. De tekintsük ezen rendszereket közelebbrül. Fe­lette fontosak ezek, mivel főszerepet játszanak Euró­pának nemzetei közt ’s nyomaik az újabb történetben mindenütt kitűnők, melly éles felfogásuk nélkül helye­sen nem is magyarázható. Ha tespedő nemzet fölébred, mondám, első mozgása megindulás az eszme vezércsillaga felé, a’ politikai idealismus utján. Előre hazafiak­ kiáltanak ré­teget, előre a’ haza szent nevében, századokig álom­ban hevertünk, de végre felderült a’ jog és szabadság napja ! Előre, törhetlen szilárdsággal az akadályokon áthaladva, hogy e’ nemzetre is felviradjanak végre a’ boldogság ’s dicsőség napjai , ’s ezt hallva előre kiált az ábrándozó ifjúság ’s mind azok kikben a’ túlnyomó érzés ’s képzelődés a’ kiábrándulást nehezíti ’s végre azok, kik újításoknál nyerni reméljenek vagy a’ sta­tus-quoval akármi oknál fogva elégületlenek. Azonban e’ riadás felveri a’ status-quo embereit. Hoho! kiáltanak ezek, lassan uraim, hiszen ha úgy hanyathomlok minden akadályon áttörtek , felforgatjá­tok a’ fenállót! ’S a’ természeti jogra mertek hivatkoz­ni? Hiába, mellettünk a’ positiv jog áll, a’törvény, mi az állodalom uralma alatt vagyunk. Egyenlőséget emle­gettek ’s hazaszeretet? Ismerjük e’ szavakat. Előbb egyenlőséget a’törvény előtt fogtok követelni, aztán egyenlő politikai jogokat ’s végre egyenlő birtokot, agraria törvényeket. A’ szög kibúvik a’ zsákból, hisz ez meztelen büdös önzés ’s nem hazafiság , vég-elem­zésben a’ birtoktalanok harcza birtokosak ellen’s elnyo­mást csupán azért emlegettek , hogy ellenünk i­mád­hassatok ’s az elnyomottakból elnyomók válhassanak. De elejét vesszük ám a’ patvarkodásnak, egy körömnyit sem engedünk , egy tapodtat sem mozdulunk helyünk­ből ! ’s e’ beszéd helyeslő éljent nyer a’ beati possiden­­tes részről, az öreg uraktól, kik az újításokat úgy sem kedvelik’s mindazoktól, kik akármelly oknál fogva a’ nagy commoliónak nem baráti. E’ zajongó ifjak ’s öregek, birtoktalanok ’s bir­tokosak tömege közt, előre lép egy középkorú férfi és szót kér. Micsoda éktelen zajgások s helytelen beszé­dek ezek , kiált fel, hisz sem egynek sem másnak nincs igaza, mind ketten tulságban vagytok. Ti, folytatja baloldal felé fordulva beszédét, haladni akartok’s ez helyes , ezt kívánja emberi rendeltetésünk , magam is azt akarom és pedig olly sebesen és olly messze, a­­mint ez csak békés törvényes uton eszközölhető, de ézen azért nem hanyatkomlok az akadályokon áttörve .

Next