Jelenkor, 1843. január-december (12. évfolyam, 1-104. szám)
1843-01-15 / 4. szám
PEST, vasárnap jan. i5-én. ———.—,, ., . , ~1ti. .minden héten kétszer : t.i. vásárnál és csütörtökön. Elők/.ethetni helyben a? s erktő ’s kiadó tulajdonosnál úri utcza 453dik Megjelenik a tarsalkodoval egy" j^7 első" emeletén , egyebütt pedig minden királyi posta-hivatalnál. Az ausztriai birodalomba vagy más külföldi tartomiszám alattirrat Iner - va csu,,ál a’ bécsi es. főpostahivatal utján történhetik a' megrendelés. Az Értesítőben mindenféle hirdetvény fölvétetik nyakba kuantato peny pontosan közöttetik. Foglalat. Magyarország és Erdély: kinevezések ,s előléptetések! Városi szerkezet.— Vége.— Budapesti napló : lisztfogadási példa ; — a’ középponti gyümölcsfa - kertészet ügyében, irodalmi újdonság; játékszíni krónika; adakozások a’ Vakok pesti intézetére ; énekiskola; a’ therézia-városi kisded-óvó intézet számára tartandó diszmenet rende Miskolczvárosi tisztujitás , kudarczot vallott vesztegetések , Miskolcz múltja ’s jelenje munka; színház; Sárospatakon hadnagyszék-ujitás; Krassómegyei közgyűlés ’s nehézség a’ katonaság szaporítása miatt, Temes folyam szabályozás ügye, ’sat.) Köszönet Lukács Móricz urnak ’s egy kis promemoria a’ p. hírlap szerkesztőjének. Szerbia. Sokféle elégületlenség ’s részletes lázadások. Ausztria. Czáfolat a’ welsi költött huszárezredi vérengzésre. Spanyolország. A’ kormány ismét kölcsön iránti ajánlatot kap. Francziaország. Üdvözletek az uj évre , uj torzkép ugyanez alkalomra. Espartero fogadtatása Valenciában. Anglia. Bowding nyilatkozata a’ gabonatörvény ügyében. Németország. (Poroszországból a lipcsei köz. újság kitiltatik. Dunin érsek. f) Olaszország. Etna kitörése. Érte stő. S Magyarorskzig és Erdély. O cs. ’s ap. kir. felsége méltóztatott a’ magyar kir. udv. kamránál Frenreisz ’s Keszlerffy János fogalmazókat valóságos titoknokokká legkegyelmesben kinevezni. — A’ ameit, magyar kir. udvari kamra a’ sopronyi kir. 3)adnál megürült vizsgálói hivatalra a’ pozsonyi kir. 30 ezad raktárnokát freyburg Károlyt alkalmazó ’s ennek helyébe pesti raktárnok Schneider Ferdinandot, saját kérelmére helyzé át. Barlay Vilmos orvos és sebésztanár és Kassa sz. kir. város eddigi tiszteletbeli physicusa pedig meghatározott Zankó János helyébe lubodinai kamrai orvossá neveztetett ki.— A’ mármarosi kamrai igazg. első számoló Krausz Gottfried nyugalmaztatok. — Városi szerkezet. (Vége.) E’ helyen hosszas lenne előterjeszteni törvénykezés iránti nézetimet és különben is szándékom külön czikkben megírni véleményemet aziránt, milly rendezést óhajtanék én az igazság gyors és részrehajlatlan kiszolgáltatása végett. De e’ rendezésnek az egész országban őszillőleg (harmonice) kellene történni, mire még néhány, pedig nem csekély, előzvény kívántatik, miknek létrehoztáig a’ városi rendezést halasztatni nem óhajtanám. Ugyanazért e’ helyen elmondom csak röviden a’ városi bíróság iránti javaslatomat, miképt. i. azt a’ jelen körülmények közt elintéztetni óhajtanám addig is, mig kifejlettebb jogviszonyok helyesebb alakítást engedendnek. a) A’ rendőrségi ügyeket kivéve minden polgári (magánjogi) per a’ városi törvényszék által ítéltessék el. b) Ezen városi törvényszék naponkint üljön öszsze és c) álljon a’ főbiróbűl (törvényszéki elnökbül) hat ülnökbül ’s két (szavazat nélküli) jegyzőbül. A’ szegények ’s ügyefogyottak ügyeinek vitele végett a’ város terjedelméhez képest egy vagy két közügyész lenne alkalmazandó. Mindezeknek fizetéseit jóval fölebb kellene emelni a’ mostaniaknál, hogy mindennemű zsarolás kerültessék el. Hogy azonban a’ bírósági személyzetnek nagyobb fizetése szerfölött ne terhelje a’ népet, jónak látnám az őskori intézvényinkben ismeretes birsági rendszert azon módosítással föléleszteni, hogy a’ bírságok egy közös tárba folyjanak, onnan a’ bírósági egyedek fizetésének javítására fordítandók. Mi a’ bírságok mennyiségét illeti, azoknak kisebb tárgyú pörökben csekélyebbeknek kellene lenni, ’s a’ pertárgy nagyobbodásához képest fokozatosan nagyobbodni.A’ bírósági személyzet választatása ’s minden harmad évbeni megujittatása szerintem az öszszes polgárság által történnék. Nem is ellenkezik ez a’képviseleti rendszer természetével, mert a’képviselők dolga a’ politikai tárgyak körűli rendelkezés, ’s a’ politikai tisztviselők fölötti ellenőrködés, mi a’ bíróság ’s tisztviselők megválasztása igazával koránsem azonos. Tanúsítják ezt más alkotmányos országok példáji is, hol, noha képviseleti rendszer divatoz, mégis legalább a’ főtisztviselők választása az öszszes nép által gyakoroltatik. Hogy pedig a’ megújítás ajánlatos, azt fájdalom! a’ gyakori visszaélések szomorú tapasztalása kétségen túl teszi. Elég lesz itt még egy olly tekintélyre—a’ Századunkra—hivatkozni, melly bizonynyal tulság miatt nem vádoltathatik ’s mellyben egy, túlzásról szinte nem vádolható értekező (Kolosváry M.) azt mondja: „nem is volt még soha alkotványos ország melly állandó bírákat tartott volna.” — Mi már a’ választás módját illeti: e’ részt egyebet itt sem hozhatok föl, mint azt, mit „Megyék“ czímű értekezésemben (Jelenk. 89.) mondok, hogy t. i. a’ székely módot a’ legczélirányosabbnak tartom, magában értetik, titkos szavazássá alakítva.—„És a’ fenyitő pörükbeni bíráskodás iránti véleményem?“ A’ szatmári 1 lik pontban van foglalva. Azonkal Deákkint nem tudok üdvösséget.Hátra van, hogy a’ politikai dolgok mikénti kezelésérül mondjam el véleményemet. Már fölebb említém hogy a’ kor irányánál fogva városaink hihetőleg képviseleti rendszert nyerendnek. De hogy a’képviseleti rendszer valósággal az legyen, kettő szükséges. Egy az, hogy a’ képviselők választása az öszszes városi lakosság igaza legyen; e’nélkül nem a’ város, hanem casták lennének képviselve. Második az, hogy a’képviselők harmad évenkint ujittassanak meg; e’nélkül ismét nincs valódi képviselet. Ez annyira megismert igazság, hogy nincs képviseleti rendszerrel ellátott alkotmányos ország, mellyben a’ képviselők nem ujittatnának. ’S én részeimül hajlandóbb volnék az öszszes városi lakosság gyülekezeteit ajánlani, semmint képviseleti rendszert az érintett két kellék nélkül elfogadni. A’ képviselők száma, mellynek szerintem soknál kisebbnek sehol sem kellene lenni, a’ városi népességhez lenne idomítandó. A’ képviselőknek titkos szavazássali választásába befolyna mind az, ki a’ városban vagy határban valamit bir, vagy a’ városnak állandó lakosa. Állandó lakosnak tekinteném pedig mindazt, ki félévig már a’ városban lakott (a’ vándorlás ideje alatt ott mulató, de nem ottani születésű mesterlegényeket kivéve), vagy ki állandó szállást bérlett ott ki. A’ választók közé nem soroznám az egyházi és katonai rendet, és a’ közszolgálatban levőket szolgálatjok ideje alatt, minek okát már több ízben adám, ’s melly már a’ hatalmak szükséges elválasztásába is önként foly. Mind az , ki választó , szerintem választatható is lenne; különben ismét visszaesnék, csak más alakban, a’ castai bajviszonyokba. Ezen igy választandó képviselők mindazon hatósággal ruháztatnának föl, mivel közigazgatási tekintetben a’ megyei rendek bírnak; egyedül a’ tisztviselők választását, ’s harmadévenkinti megujittatását véve ki,mellyel az öszszes lakosságnál kívánnék meghagyatni, mint már félebb is érintém. A’képviselők a’ nép által választandó ’s újítandó politikai főtiszt elnöksége alatt minden hó első napján rendes városi képviselői közgyűlést tartandnának, a’ rendküliek tartását mind a’ képviselők mind az elnök határozandhatván meg. Hogy a’ politikai tisztviselők fizetése is okvetlen javítandó, úgy hiszem érinteni is elég. Mi végre különösen az adó ’s gazdasági ügyek kezelésmódját illeti, azt hiszem, a’ rendes rovatok a’ hongyülés által meg fognak határoztatni, a’ rendküliekre nézve pedig elég lesz meghatározni, hogy ha ezek bizonyos öszvet meghaladnak, csak a’ rendes gyűlések első napján vettethessenek ki; ha pedig rendküli gyűlés határoztatik valamelly sürgetőbb kiadás elrendelése végett, e’ felöl a’ képviselők a’ meghívás alkalmakor tudósittassanak ’s én úgy hiszem: választás , újítás, ’s a’ számtét áltvizsgálásának és minden kezelésnek nyilványa különös gyámkodás nélkül is elégséges lesz a’ fölös kiadások mellőzésére. L. Budapesti napló. Egy hatalmas magyar uraságnál e’ napokban két német baromorvos jelenté magát, alkalmazást kérvén valamellyik jószágán ; a’ gazdag dynasta mindazáltal azon követésre méltó válaszszal utasitá el őket, hogy meddig alkalmas magyarokat talál e’ hivatalra, addig mindenek előtt azokat köteles alkalmazni, mit annyival inkább is tehet, mivel a’ németeknek roppant és művelt hazájok van , hol könnyen kaphatnak hivatalt, miben a’ szegény magyarok tolakodása által koránsem gátoltatnak. Megjegyzésre méltó e’ mellett még azon körülmény is , hogy az érintett főur jobbadán Bécsben növekedett föl, ’s keble mégis teljes magyar érzelmekkel. — A’ magyar gazdasági egyesület illető osztálya, mint lapjainkból is tudva van, gyümölcsfa nemesítés ’s terjesztés végett egy kert vételét eszközlé, hová a’ mint halljuk felügyelőül csupa német kertész fogadtatott, ki viszont rendesen leginkább csak német napszámosokat bérel a’ munkára, mivel különben nem tudna velők beszélni.Ezen, ha úgy lenne, valódilag, nem annyira csudálkoznánk, mint inkább szerfölött megütközve botránykoznánk; mert ha az országos szőlőiskola, hol felügyelőnek olly buzgó és szakját gyökeresen értő magyart szerezhetett az eziránt intézkedő egyesület, minőt Légrády urban bírni szerencsés a’ szőlőszakosztály, ha derék született magyar diszkertészekkel is dicsekedhetünk, kétségtelen hogy annál számosb magyar ajkú honfi is találkozik a’ gyümölcsfa-termesztési ’s nemesitési szakra. ’S ha talán, mint alappal reméllhető, gyömölcsfa-kertészeti oktatást adni szándék jövendőre az e’ tárgybani okulás ’s gyakorlás miatt ide jövendő küldendő magyar egyedeknek mint a’ szőlőművelésben a’ növendék vinczelléreknek, kérdjük: ha csupa német ajkú egyed fogja ezt intézni, mikép lehetendi azt magyarokra nézve az országunk ’s nemzet nyelvét nem beszélő ? Hisz a’ magyar síkság legmaturabb, legmeddebb a’ nemes fagyümölcsre nézve; ha tehát e’ tájakra nézve is gyümölcstermesztő apostol-növendékekrül nem gondoskodunk, ki terjeszti majd el gyümölcsfa-és fagyümölcsszegény vidékinken a’ gyümölcsnemesités evangéliumát? azért semmikép nem hihetjük, hogy a’kertészeti szakosztály középponti ’s hiedelmünk szerint nem sokára országossá válandó gyümölcsfa-kertünkbe önmaga csupa német ajkú kertészt, intézőt vagy felügyelőt rendelt volna fogadtatni. Ezt sérelemnek tartanák csak gyanítani is e nagytekintetü hazafi testületről. Ha tehát illy nemű hiba történt volna is — ezt bizományosa tette hihetőleg tán csak ideiglen, feledvén ügyelni azon fökellékre, hogy az illy egyedben a’ kertészeti jártasság mellett fökivánlatóság, a’ magyar nyelv tudása’s ezután annál jobb , mennél több nyelven beszélés. E’ fonák-lépés megmásitására figyelmeztetni jogosultaknak hisszük magunkat mind a’ hírt mind a’ részvényes alapítók érdekében, hogy az elmulasztott kötelesség és jog, jog * [Schuld] ne legyen. — E’ napokban bizonyos társaságban nagy tűzzel vilaták némelly urak , hogy az utolsó tiz év alatt iszonyúan terjedt fővárosinkban a’ magyarosodás. Legyenek csak szívesek ezen urak újaikon elszámlálni : hány német újság jelent meg ezelőtt tíz évvel Budapesten, és mennyi jó ki most ? Bizonyosan tapasztalni fogják, hogy iszonyúan haladtunk, csakhogy viszszafelé. — Eddig egész Magyarországiban mindig csak nagy nehezen bírt egy divatlap igy amúgy tengeni . Budapesten két német divatlap minden aggály nélkül él, sőt a’ harmadik német mulattató lapnak is van mit aprítani a’ fejbe; a’ pozsonyi német divatlap pedig szinte csinos öltözetben jár. Miután tehát illy jól áll a’ magyarság ügye hazánkban, úgy , vajmi nagyon kívánatos, hogy mennél előbb nagy német gyarmatok szállíttassanak közünkbe, hogy a’ magyar divatlapnak is, [most már kettőnek] megadhassa mindennapi kenyerét az ur isten ! — Józsikánk,Zrinty“ czimü regénye már be van fejezve ; Heckenast könyvárus ur bizonyosan sietni fog e’ rég várt becses műnek mennél előbbi közrebocsátásával. — Játékszini krónika: nemzeti színpadunkon f. hó iöikén adaték „Matild“ dráma 5 felv., egy barátunk, ki nem rég tért vissza Párisból, ott is látá e’ jeles színművet adatni, ’s érvényes ítélete szerint Lendvayné, Laborfalvy Róza és Lendvay jobban játszók illető szerepeiket, mint a’ párisiak , mit méltó dicséretükre említünk meg ’s egyszersmind figyelmeztetésül azoknak , kik eddig nemzeti színházunkban nem véltek élvezetet találhatni. 11 kén „Bájital“ czimü daljáték 2dik felvon, mellyben Füredy (Belcore) mint szerződött tag lépett föl; jó tanítás és szorgalmas tanulás által hihetőleg jó dalszinész fog e’ fiatal emberből válhatni; ezt követé „Az özvegy férje“ ingj. 1 felv.; végre a’ Dobozy-Bihary féle népzenésztársaság működött, és tetszést nyert, ámbár az előadatott zeneművek ismét nem voltak egészen jól választva. Veszler és Sáry Franczis*] Mint a' jó-bal lett : roy, úgy a’ jó-hul , roy (Schuld) de nem adósság-értelemben , ’s igy rögös , rogosit, rogtalan’steif.