Jelenkor, 1843. január-december (12. évfolyam, 1-104. szám)
1843-10-19 / 83. szám
ajánlata után utoljára magok a’ KK. és RR. is, következ, szabatának. a) Töröltessék el a’ fejadó általjában mindenekre, nemesek ’s nemnemesekre nézve, városodban úgy mint megyékben, de ez itt ne mondassék ki törvényben. b) Ne töröltessék. Ama vélemény kevesb pártolóinak okai, ezek valának. Ezen t. i. fejadó nem alapul törvényben hanem Kik József cs. alatt consiliarius Izdenczy hozta be’s azóta van gyakorlatban. Igazságtalan mert a’szegény jobbágy, bár mindennemű adót fizet, fiát, lyányát tartja, cselédit tartáson kül még fizeti is, ’s végre ezek mellett mindegyiknek, hozzá téve saját személyét is, adóját is fizeti. Épen olly igazságtalan mint azon úrbéri rendelet,melly a’ subinquilinusnak 12 szolgálatnapot parancsol, csak azért, mivel neki a’ földesúr nem ad egyebet, mint levegőt falujában, vagy a’faluban ’s vizet a’ kutakból. Ugyan hát a’ városban is csak azért mert létezik valaki, daliát adjon? De undorító is a’ fejadó neve.Tudjuk hogy ez a’ török zsarnoklás maradványa honunkban. A’ basa nem törte fejét mint vesse ki legjobban, hanem fölszámittatta a’ főt és száz fő száz forint jön, hozzá téve hogy muszka modorú is. Ne nézzünk keletre, hanem nyugatra inkább, hol ezen adó nem mindenütt létezik.Várjuk egyébiránt be az adórendszer kidolgozására kinevezett választmánynak ebbeli munkálatát most pedig hallgassunk. Másikm. követ, megismeri hogy igen rosz financzminister lenne, ’s az a’ 2X24 nem volt előtte igen kedves foglalkozás, mert nagyon is száraz; csekély tehetsége szerint azonban úgy fogta föl, hogy a’status kereke jól mozgásának alapja az adó. Nincs is ellene semmi szava; de még is némelly adónak neve,történet bizonyítja, olly gyűlöletes volt a’ nép szivében, hogy financzministerek kénytelenek voltak megváltoztatni,’s név változva, tárgy adó maradván, a’nép megnyugodott. Illyen honunkban a’ fejadó. Törvényben nem létezik, igazságtalan is, kor lelkével sem egyező, ’s eltörlésével, nem fordul föl, nem roskad le az egész adórendszer. E’ botrány helyett hogy nemes a’ városban ne fizessen háziadót, inkább azt kívánná kimondatni, hogy városban senki se fizessen fejadót. Egy városi követ: személy adó tárgya nem lehet, hanem a’személy által kirt tárgyak; annyival igazabb ez , mivel vezéreszme is az, ki mint veszi a’ hasznot úgy részesüljön a’ teherben. A’birtok azon arány, melly meghatározza, mint vehet valaki részt a’jóllétben, kényelemben. Egyébiránt bízzák ezt a’ KK. és RR. magokra a’ városokra. Ellenvéleménynek okai: Azt kellene eldönteni előbb hogy a’ fejadó általában eltöröltessék, v. általányosan megengedtessék e vagy nem? ’s midőn a’ deputatio az adórendszerre nézve munkáját bevégzendi, akkor kellene kimondani hogy személytől, keresettől ’s a’ t. fizettessék. A’ kereseti adó általányosan nem értethetik; mert vagynak keresetek, mint a’ művésziek, mellyek adó alá nem jöhetnek, ’s vannak kiknek adó alá jöniök kell, kik pedig eddigi általányos határozat szerint nem jönek, mint a’ capitalisták. Csak mikor az adórendszer systematise kidolgozva lesz, mondaná ki szóló az adónak akármellyik nemére az ,,igent vagy ,,nemzet. Most csak általányosan azt kellene elhatározni hogy a’ város vethet é ki akárminő ’s így személyi adót is vagy nem. Ezután léteznének a’ kivételi határzatok. Másik m. követ: a’ francziában jártasok próbálták már a’ személyes adót rovatokból kihagyni, de egészen nem lehettek. Europa több tartományiban meg is van. Nem is veti el addig egyik az adórovatot,mig a’többivel tisztában nincs. Ezen adófaj nem is consiliumi önkény ’s igy nem is változtathatik. 1825 ben orsz. írók küldettek ki, ’s ezek tették a’ személyes összeírást 18 évestől 60 évesig a’ meglevő rovatokkal ’s pedig azért hogy ez szolgáljon adóalapúl.Erre ugyan egymás m.követ megjegyzé, miként nem ezen okért, hanem hogy az országgyűlés tudhassa a’ honban dolgozó kezeket, hatsak 18 évesektől 60 évesekig , mert ha adóalapút írattak volna, bizonyosan aluli és fölüli évű személyek is összeirattak vala. Ha eltöröltetik a’ fejadó, ki kell azt itt nyilván mondani. (Ebben a’ nagy többség is osztozott !Szóló is általányos kérdést kiván, ’s csak kivételül fölletetni, hogy a’ nemes fizessen e fejadót vágynom? Hadi adót semmi esetben, mig a’ nemzetnek garantiája nem lesz. Kéri a’ őket, ne határozzanak eldöntőleg az adó valamellyik ágáról, mig az egészszel tisztába nem jönek. Sajnálja hogy a’ városi követek saját ügyeikben csak a’ némát játszók’s a’ kérdéses tárgyra nézve semmi felvilágosítást nem tesznek. Igaz hogy az ellenfél okai igen szépek; de épen azért mivel 2X2-A igen nehéz, ’s pedig minden rajta alapúl, óvakodjanak a’BR.elhatárzó lépést tenni a’ fejadóra nézve. Mennél több tárgya van az adónak, annál igazságos! ’s a’ Mások foltant könyveket írtak arról hogy valamelly adófajt el kelljen törölni vagy nem, ’s miilly hirtelen határozzunk é? Más faja is igazságtalan az adónak, még is áll, p.o. szóló tud esetet, hol csak egy órányi távolságra egymástól lakó adózók egyike 16 másik 9 pftot fizet. Ha megszüntetjük is a’ fejadót, másik substitualtalik helyébe, mi mystificatio ’s nem segites lesz. E’ vita közben, némelly városi követek azon kijelentésére , miként városaikban a’ fejadó ismeretlen, megjegyeztetett, hogy igen is; de úgymint a’ megyékben, tud.il. csak a’ nemes és főbb polgárok nem fizetnek, de igenis azok, kiknek semmijök, vagy csekélyök van,t.i. a’szegény osztály. Két megyei követ közt nem kis külön párbeszéd is lőne’ közben. Egyik t. i. kijelenté, miként megyéjében hét év óta ismeretlen a’fejadó, de azért most is csak annyi; a’ változtatás semmi zavart nem csinált; a’ megye általa semmiben nem csonkult. Másik erre megjegyzé hogy ezzel túl lépte azon megye a’statutarius jog körét; mert ezen változtatás positiv törvényhozás tárgya. Előbb szólott: ha X. követe törvényt idézett volna elő , szinte hinném hogy megyém csakugyan törvénytelnül tett, de igy maradok előbbi véleményemnél. Bár több megye is követné e’ példát ’sat. Egy m. követ különbséget lát a’ személyes és fejadó közt. Ha a’ kérdésre nézve nem tudunk megegyezni, szavazattal döntsük el, mellyik kérdés tétessék föl. Erre egy városi követ, a’ fej- és személyesadó közt nem lát különbséget, mert egy szemétnek nincs két feje, mint egy főnek két személye. Egy más városi követ kimondja, hogy a’ mai tanácskozásban nincs semmi logikai következés, midőn most a’ kir. városok elrendezéséről van szó, ’s a’kir. városi követek magok mondják ki, hogy nem fizettetik fejadó annyi városban, mennyiben fizettetik. Szóló e’ kérdést kívánja : „velheté ki a’város fejadót vagy nem , általányosan ?“ Előtte jelenté ki az elnökség, hogy a’ KK. és RR. nem maradnak egy tárgynál. Egyik a’ fejadót eltöröltetni kívánja, másik vitatja hogy a’ város vethet ki fejadót, de ha nem akar, elállhat tőle; mások , ha gyakorolja jogát a’ város , kivetheti é a’ nemesre vagy nem? Kérdés tehát ! Vetheté ki a’város fejadót vagy nem?! — Végre midőn egy m. követ igy nyilatkozott: a kir. városok jogát nem szakítni, hanem tágítani akarjuk az elrendezéssel; hogy a’fejadó némellyik városban áll, némellyikben nem, nem nagy különbség, mert a’ hol nem fizetni mondatik, ott csak a’ privil. polgár nem fizet, de igen a’szegény, maradjanak a’városok eddigi hiatáskörükben ; kérdés lenne tehát: Redachot vagy nem, ez nem lehet, mert igy a’ városok eddgi joga megszorittatnék ; ha a’ 83 §. szerint általányosságban igenre szavazunk, a’nemes embert is bele érthetik ’s igy ez sem állhat; oda tehát, mikint maradjanak e’ tekintetben eddigi gyakorlatoknál, utoljára csakugyan föltételt a’ már többször kimondott kérdés: „kivethet é a’ város állandó lakosra személyes adót vagy nem? ‘ 34 megye 1 2 ellen ,igen‘-re szavazott. Második kérdésül tűzetvén : „fizessen e a’ nemes fejadót vagy nem ? ‘ nagyobb része azoknak, kik kmint,igenre szavaztak, most nagyobb többséggel 129 megye) ,nemre szavazott 1 7 ellen, mellyek közt 4 előbb is igenre szavazott . Közzétételre méltó „mikintegy megyei követ, ki vita közben a’ több ajánlott kérdésekre sajátságos humorával oda véte ,szavazzunk a’ nemes emberre ne kinek többféle rendkivüliségéhez tartozik az is, miként elveiben azon egy volt,s biztosan mondhatni , — lesz is, szavazás közben igy nyilatkozott: „1832 ben, most 10 éve épen, összejöttem Pesten egy amerikai emberrel, ki egy itt most nem levő akkori követtel vitába ereszkedett a’ hidrám felől, — ’s ez midőn a’ nemesi kiváltságot emlegeté, az amerikai hozzá fordulván azt mondás• ha önnek elei a’ conslitusia hozatalakor éltek volna , bizonyosan fölhatalmazták volna önt arra is, hogy ha kedve jönne Pestre valamellyik fogadóba menni ’s egy hónapig ott mulatni, azon fogadós önt, mindaddig ingyen tűrje el; most pedig igen kérem önnek becses nevét, hogy ha hazámba megyek, az uj világban megmondhassam , miként találtam emberre, ki a’más véres veritékével szereli ’s kívánja magát föntartani. 7Sik kerületi ülés od.zkén Elnökök: Kiss, Abaky. Jegyző: Szentkirályi. Naplóvivő: Bottka. Kezdete 9 72, vége 1 72. dél u. Midőn tegnap némellyek inditványzák a’ fejadó eltörlését, szavazat végivel egy m. követ köv. indítványt tön. Eddig a’ RR. nem látták jónak, hogy a’ nemes személyére nézve a’ háziadóban részesüljön; de méltóztassanak gondolóra vonni,hogy ki a’ város mindennemű kényelmeit élvezi, senki pedig ezt, más terheltetésével nem tehetné; ’s ki mint részül a’jóban, úgy tartoznék a’teherben is—szóló indítványozza hogy a’ lakbér vettessék adó alá, mai tanácskozás tárgyául hagyatván, az elnökség föl is lőtte vitatás alá, Indítványzókövettüstint előadta okait, mellyek alapja, minthogy leginkább igazság, méltányosság,’s a’ megyékben divatosabb árendaado voltak; ’s a’teljes, egyhangú többségtől elvileg sem pártoltatott. Taglalva, czáfolattal ’s okokkal ’s terjedelmesebben két követ szólt ellene. Első mély logicával ’s tárgy iránti ismerettel. Kitünőbb oka vala, nem az a’ legjobb elv adóra nézve hogy minél több, hanem elégséges és minél könnyebben behajtható legyen’s alóla senki ne búhassék ki, nem pedig hogy csak egy osztály fizesse. Tehát az adó általányos elvével öszsze nem férhető, ’s practicai alkalmazásban igazságtalan is lévén, nem pártolja. Másik m. követ: Minket nem a’czél hanem az eszköz tart aggódásban. És mi zavar az mi minket most kínoz? az utasítások. Azon urak, kik pártolják az adót, apró sánczokba csinálják a' kérdéseket, ’s midőn egyikből kivezetnek a’másikba vonulna apródonként. Ez osztályviszonyokat is idéz elő. A’ városi háziadó kérdésének most két taktikája van ’s mindegyiknek okai is vannak. Az elsőnek okai akarják azért, mivel főáltala apródonként könnyittetik a’ polgárság 2) elvül kimondatik, hogy ki mint veszi a’jót, részüljön a’ teherben is, 3 hogy a’nemességet apródonként teherviseléshez szoktassák. Másik taktikának okai 1) általa a’ nemességet teherviseléstől még inkább elidegenitjük, 2) mennél nagyobb az igaztalanság, annál szembetűnőbb ’s annál hamarabb orvosoltathatik. De ha illy esetekben részesittetik a’nemesség, azt fogja mondani, lám mi is részesülünk a’teherben, ’s ezáltal az általányos adókérdés még hátrább vettetik. Kik még ezen okokon kül nem pártolják, vagy ollyanok, kik meggyőződésükből teszik ezt, mint X. követe; vagy kik utasitásuknál fogva nem pártolni kénytelenek. Szóló indítványozza első kérdésül: a’ háziadót városi lakosokra nézve elvállaljuk , vagy nem? ’s e’ kérdés eldöntésében ne tagadjuk el gyengeségünket a’ nemzet előtt. Ha ez elbukik: 2)a’ háziadó kérdését halasszuk oda, midőn ex professo fog tárgyaltatni. Engedjenek a’ RR. időt azon követeknek is, kik most nem pártolhatják , mig ellenkező utasításokat kapnak 's becsületességüknél fogva megérlelik megyéjöket az adóra. És reményű is szóló hogy erre megérik a’nemesség, melly csak azért idegen most városban lakni, mert nem akarja a’ terhet. Második inditványát annyival inkább ajánlja, hogy semmi kérdést titkon ne vigyenek keresztül,’s véleményüket vagy nyíltan mondják ki, vagy appelláljanak a’ nemzetre. Minthogy némi szégyenszó is említtetett e’ tárgyra vonatkozólag már , egy követ így nyilatkozott. Arra nézve hogy fizessen ővagy nem a’ nemes, utasításának felelt meg. Mit rejt keble a’ fenforgó ügyben, arról számolni nem tartozik. Minden követ vessen számot magával mielőtt a’ követséget elvállalja, váljon megfelelhet meggyőződéséé utasításának, ’s hanem : maradjon otthon inkább elvét terjeszteni. De az utasítás minden követre nézve: szent irás mit megsérteni, ellene tenni, polgári bűn (helyes!) megyéje már többször elfogadta elvileg teherben részesülését a’nemességnek; de hogy most a’házi adót el nem vállalta, magok a’ BR. okai. Ugyanis megyéje, midőn az adó elvét elfogadta, kívánta hogy előbb a’ nemesi fölkelés körülirassék ’s rendeztessék, és már 3 országgyűlésen folyamodott iránta , de a’ KK. és RRtöl mindannyiszor nem pártoltatott. Méltányolja hogy a’ nemesség részesüljön a’ teherben ; de ennek nem a’ mostani útja és módja, mellyel ez ügy még gátoltatik. Szóló sem pilulában sem ostyában be nem veszi,hanem nyilván kimondja, mikint utasításánál fogva, adót a’ nemességre nem vállal. És inditványzó követ, bár nem mellékes czélból tűré indítványát, hanem capitalisták, ügyvédek, orvosok, pensionatusok, honoratiorokra nézve, kik Pesten igen sokan laknak, ’s nem tudni: keresetök polgári , vagy nem; a’ polgári keresettől adóztatni pedig már fogadatott a’ városoknak, a’városokkali súrlódásnak akarta eleit venni, látván az egyhangú többséget hogy indítványát nem pártolja, meggyőződését ugyan nem ; de indítványát visszavonta. A’ visszavonás felett, midőn az elnökség kimondani akarta,történt némi ellenszegülés; de az elnökség, a’többség beleegyeztével, kimondta hogy: nem pártoltatik. Ezután a’ 84. §, fölolvastatván, egyik rész egészen kihagyatni kívánta a’ szerkezetből, másik pártolta. Kihagyatni kívánók okai: Az indirect adó tökéletlen neme az adózásnak,s a’ városoknak is csak pomissivo van megengedve. A’ curiolisták a’ kir. kisebb haszonvételekben meghagyatlak ’s ennélfogva ők acclsát nem fizethetnek. Igazságtalan hogy ki falun ’s nem városon lakik ’s ennek kényelmeit nem használja, költségeit viselje. Olly tagokról, kik nem városi lakosok, itt szó sem lehet. Ezenmagában foglalja az adó minden nemét. Hazánkban egyetlen egy