Jelenkor, 1843. január-december (12. évfolyam, 1-104. szám)

1843-09-17 / 74. szám

Megjelenik a’ Társalkodóval együtt, minden héten kétszer , t.i. vasárnap és csütörtökön. Előfizethetini helyben a’ szerktő ’s kiadó tulajdonosnál úri utcza 453dik sz alatti Trattner - Károlyi ház első emeletén , egyebütt pedig minden királyi posta-hivatalnál. Az ausztriai birodalomba vagy más külföldi tartomámányokba kivontató példányok iránt csupán a’ bécsi cs. főpostahivatal utján történhetik a’ megrendelés. Az Értesítőben mindenféle hirdetvény fölvétetik ’s pontosan közöltetik. FOGLALAT: Magyarország és Erdély (kinevezések és előléptetések ; figyelmeztetés a „Két garas‘‘ ügyében ; országgyűlési közlemény: főrendi viták az átmenet és vegyesházassági válópörök ügyében; országos ülésben a’ büntető törv.könyv egyes czikkeinek vitatása folytattatik; budapesti napló : a’ német színház hanyatlása, napi események , magyar játékszini krónika; nemzeti színház 50 aranyos jutalmáér; nép könyvkiadó társaság ; Temesmegye : országgyűlési pótlékutasitások ; ’sat.) Szerbia (a' megerösitő-börút már Belgrádban van) Spanyolország fa’ faragossai főjunta eloszlott; Madridban nyugtalanság uralkodik.) Anglia fuj szövetség; adatok a’ királyné utazásáról.) Francziaország (Viktoria királyné nem fogja Parist meglátogatni.) Értesítő, ft Magyarorsszág és Erdély i cs. kir. felsége lleőthy Lajost, volt hevesmegyei főügyvédet a’ am. m. k. httótanácshoz litoknokká méltóztatott legkegyes, kinevezni D es. ’s apost kir. felsége a’ zengi magánytanodát, melly eddig barlabasseviczi Ossegovich Imre megyés püspök által ezelőtt négy évvel a’ grammaticalis osztályokig fölállítva az 5dik és hatodik osztályt nélkülözte, nemcsak ezen osztályokkal legkegyelmesebben megszaporitotta, hanem egyszersmind a’ többi királyi tanodák sorába iktattatván, a’ tanitók k.esését az iskolai alapítványokból kiadatni rendelte. A’ m. m. kir. udv. kanczellária Kukovich Imre lemondása következtében Horvát György hites ügyvédet adv. ágenssé méltóztatott kinevezni. A’ körmöczi pénzverő hivatalnál megürült második pénzverőtisztségiarnisch József. kir. topén. - verő-hivatali gyakornokra ruháztatott. A kir. főkamragrófsági ülnökség és alsó-magyarországi főhazaigazgatási hivatal Érti János körmöczi hutaigazgatóra ruháztatott A’ kir. beszállítási állomásra Oraviczán , Kolozsváry Fer. bányászati gyakornok neveztetett ki. „Két garas“ czikket még többet fogunk hova hamarább közre bocsátani; mai’s tán néhány következő számunk is azonban, némelly közbejött okok miatt nem szolgálhat azokkal. — Orsággyűlési közlemény. XXXIX. orsz. ülés a’ m. főRBnél se.pt. Okom. A’ vallásbeli nehézségek multorszgy. fentartott pontjainak okai. i. az átmenet, tűzetett ki tanácskozás tárgyul , mire nézve vissza kell idéznünk olvasóink emlékezetébe azon körülményt, hogy e’kérdés múlt országgy. a’m.föRRnél is annyira érlelődött, miszerint a’ m. fRR. azon esetre, ha az 1790. 26 ez. 13. §a azon rendeletének „ne transitus temere hant“ megfelelő más mód találtatnék, a’ gyakorlatban levő 6 heti oktatás megszüntetésébe beleegyeztek. Ennek következtében a BKK. és RR. inditványozták , hogy az átmenet ünnepélyesítése végett az átmenni kívánó szándékát az illető törvényhatóságnak kijelentvén, világi tagokból vegyes választmány küldessék ki,melly kiküldetése után 15 nap alatt a folyamodót meghallgatni s ha kijelentett szándéka mellett marad, a’szabad átmenetről szóló bizonyságlevelet részére azonnal kiadni, a végezettekröl pedig a’ kiküldő törvényhatóságnak tudósítást tenni köteles leend ; ezen tudósítás az 1790: 26. sz. 13. §ának rendeletéhez képest szükséges tudomás végett , fels. felküldendö lévén. E’ javaslatot a’ m. fö- ik múlt orsz.gy.úgy akarták módositani, hogy a’választmány kiküldetése után 15 nap alatt a’ folyamodót kihallgatván, rendeljen 4 hetet, melly alatt szándékát komolyan megfontolhassa, ezen idő után pedig őt újólag kihallgatván, tegyen minden esetre tudósítást ’s ha az átmenni kívánó szándékában akkor is állhatatos, még az átmenet előtt ezen tudósítás ő fels.elébe engedelemadás végett fölterjesztessék, őfels. pedig 3 hónap alatt válaszoljon, így állván múlt ország, az átmenet kérdése a’ két tábla közt, a’ Ak közeledés tekintetéből most is megnyugodtak abban, hogy az átmenet bizonyos külformaságokhoz köttessék, azonban az átmenetnek felsőbb engedelemtöl felfüggesztését semmi esetre sem vélték elfogadhatónak ’s igy jelen üzenetükben is elősorolt javaslatukhoz ragaszkodnak. Ezek előre bocsátása után láthatni, mikép ezúttal a’ m. föRR. az átmenetre nézve először felsőbb engedelem, az után az átmeneti szertartás körül kellett a’ kérdésnek forogni. Az üzenet-felolvasás után egy gr. tüszint úgy nyilatkozott, hogy miután a’ lelki meggyőződésről sem egyház, sem fejdelem nem rendelkezhetik, egyik vallásból a’ másikba áttérést sem gátolhatja földi hatalom, ő ennélfogvást a’ Ki. törvényes javaslatát pártolja. A’ kör. gr. pedig előre bocsátván, mikép az átmenetnél mindig a’szabad meggyőződésnek kellene a’ vezér szerepet vinni, de miután itt a’ tudatlanság könnyen visszaéléseket idézhet elő, mikből indifferentismus következnék, kötelessége a’törvhozásnak a’ vallásosság fentartása végett olly módokról gondoskodni, mellyek az átmenet körül, ha meg nem szüntethetnek is együl egyig minden visszaélést, legalább azokat nagy részben gátolják. Ünnepélyesség kell hát az átmenetre, hogy annak nagyobb súly’s jelentőség adassék ’s a’ meghatárzandó ünnepély olly szigorú kellékéül alakittassék az átmenetnek, hogy annak meg vagy nem tartása sohase mondathassák mindegynek. A’ RK. mond szóló e’ részben is közeledtek már a’ mit. törhez ’s a’ két tábla közt a’ különbség csak az, hogy a’ m. fedek hosszabb határidőt és kir. engedelmet kívántak múlt orsz.gyűlésen az átmeneteire. Szóló azt hiszi, hogy a’ m.föRR. a’ KK.és RK. közeledési kétségét ezúttal méltányolni fogják , ’s miután nincs többé remény törvénymagyarázás útján kiegyenlíthetni a kérdést , ő mint alkotmányos polgár kívánna az átmenet iránt is rendelkezni: ő ugyanis akarná, hogy a’fejdelem a’ lélekismeret birájává ne tétessék , hanem mikint egyéb törvényeknek, úgy az átmenetnél törvény által megállapítandó ünnepélyes szertartásnak szigorú végrehajtására felsöségi jogánál fogva felügyelne. E’végett köv. indítványát terjeszti a’ m. föRv. bölcs rendelkezése alá, a) ő fels. felügyelési hatóságára nézve. A’ fRK. mihelyt az átmenetei az alkotandó törv. értelmében történik , azt többé semmi hatalom akaratjától és a’ szerinti határzatától föltételezni nem akarják, ehez képest a’ végrehajtóknak az átmeneti esetekre felügyelését ’s határzati jogát nem a’ lelkiösméret és a’ belső meggyőződés feletti bíráskodásban és a’ szerint, a’ mintát valódinak, vagy kétségesnek fog tekintetni, megengedő vagy tagadó határzat hozatalában helyzik, hanem ennek gyakorlatát úgy kivánják szabályozni, hogy a’ felsőbb határzat csak azon kérdésen alapuljon: váljon a’ törvényes rendelet teljesittetetté , váljon a’ törvényszabta ünnepélyesség megtartatottá ? Melly tekinteten kívül más okból az átmeneteit akadályozni nem lehetvén, a’ vallásosságnak, mint a’ közállomány fökellékének érdekében mindazáltal szükségesnek tartják , hogy a’ végrehajtó hatalom felügyelési hatóságát a’ törvényes forma elmulasztásából eredhető hibák megelőzésére fordíthassa, nem pedig, hogy az a’már elkövetett és orvosolhatlan hibáknak csak rászalására szorittassék.b)Az átmenettel összekötött ünnepélyességre nézve. A’ más vallásra átmenni kívánó szándékát , akár az illető törvényhatóság elnökének , akár a’helybeli hatóságnak , melly a’ törvényhatóság elnökét azonnal tudósítani tartozik, bejelenteni köteles. Mire a’ törvényhatóság elnöke a’kérdéses egyednek addigi lelkészét annak átmeneti szándékáról kihallgatására felszólítja’s egyszersmind ezen szándéka megfontolására határidőt szabván, melly ama kihallgatástól számítandó legalább 15 napból,legfeljebb 4 hétből álljon. Az illető lelkész az átmenni kívánót két helybeli elöljáró jelenlétében szándékáról megkérdi,annak megfontolására meginti, az erre szabott határidőre figyelmezteti ’s ezen kihallgatásról két elöljáró által aláírt bizonyítványt ad. A’ határidő eltelte után az átmenni akaró, a’ törv. hatóság elnöke ’s illető tiszttársa vagy ezek hátráltatása esetén az elnök által helyettesített két világi tanú előtt hasonló módon újra kihallgattatik, és ha megáll szándéka mellett, a’ törvényhatóság elnöke, vagy ennek helyettesei az egész eljárásról készített hiteles jegyzőkönyvet, hozzácsatolván az első kihallgatásról szóló bizonyítványt, ő fels. vagy őfels. által nevezendő kormányszéknek felterjesztik. Ő fels. egyedül csak az ünnepélyesség formájának miképeni megtartására szorítván rendelkezését, ha ebben hiány nem létezik, az átmeneteit helybenhagyó’s csak ellenkező esetben hoz a formák teljesítésére utasító határozást, melly a’ tettleg történt fölterjesztés napjától számítandó 6 hét alatt kiadandó. A’felsőbb határzat leérkezte után és ha ez a’kiszabott 6 hét alatt le nem érkeznék e’nélkül is a’ törv.hatóság elnöke tiszttársával v. helyettesei egy a’ szabad átmenetről szóló bizonyságlevelet részére azonnal kiadni, tagadó határzat esetében pedig a’ formában elkövetett hibának a’ felebbi szabályok szerinti pótlását halasztás nélkül eszközölni tartoznak. — A’válasz-üzenetben teendő felszólítás. Miután az átmenetei a’ r.kath. hit elveivel egészen ellenkezik, a’mint ezt az 1791. 26. tcz. is már kimondotta’s ennélfogva a’ vallásosság fentartása érdekében olly rendelkezhetésnek, melly a’ vakmerő átmeneteit némileg gátolja , fenállnia kell, a’ m.fök azokra nézve,kik a’ kath. hitből más vallásra át menni kívánnak, eddig kijelentett alapelveiktől el nem állhatnak ugyan, de valamint egy részről véleményük szerint a’ r. kath. hitnek ezen szent és eddig sérthetlenül fentartott elveit más tekintetnek és igy a’ más vallásuaknál divatozó gyakorlatnak alárendelni nem lehet, úgy más részről a’ viszonyosság elvénél fogva sem követelhetni azt, hogy a’ más vallásuakeddig korlátlanul gyakorlott átmeneti szabadsága, az okból csak, mert ezt. kath. hitelveivel ellenkezik, meg szorittassék.Midőn tehát a’ m. föRv. a’ r. kat. hitsorsokra nézve is a’ lelkiismeret szabadságát a’ szükséges ünnepélyesség fentartásán kívül semmi egyéb kényszerítéssel korlátozni nem akarják ’s a’ végrehajtó hatalomnak e’ részbeni felügyelését ’s csak a’ törvényrendelet teljesítése és a’ szükséges ünnepélyeség fentartása feletti őrködésben helyzik; ezen elvekhez alkalmazott javaslatokat a’ t. KK. és RR. figyelmébe azon bizodalmas felszólilással ajánlják, hogy ezt a’ két tábla közli kívánt megegyezés kedvéért is csupán a’ kath. hitüek átmenetére szólítva elfogadd szíveskedjenek. Ezen indítvány felolvastatása után egy főisp. helyettes báró azt nyilatkoztatá ki, mikép az átmeneti igen fontos kérdés mi módani megfejtése leen, annak félreismerhetlen próbája, mennyire tudja’s akarja a’törvényhozás a’ lelkiismeret szabadságát méltányolni; mert legyen csak szabad az átmenet,követhesse csak mindenki saját meggyőződését; akkor elveszti a’ reversalis is rémalakját, önmagoktól megszűnnek mind azon vallásos sérelmek, mellyek míg az átmenet fel nem szabadittatik, csak palliativ orvoslást nyerhetnek, végkép kell tehát az átmenet iránt határoznunk ’s nincs itt más kérdés mint az, ha vallyon magunk akarunk é tenni, vagy be szándékozunk várni az időt, midőn akaratunk ellen is eljövend a’ sz. igazság napja. Szabad volt az átmenet a’ bécsi és linczi békekötések szerint, szabadnak kell annak most is lenni, miután az 1790. 26. t. ez. az említett békekötések nyomán indulhatván, meg nem szorithatá a’ lélekszabadságot, minthogy ezen czikk is a’ békekötések megerősítése ’s az időközben történt visszaélések eltörlésére alkottatott. Igen jó fels. ura mindenünknek , de bármid magyaráztassanak az 1790. 26 t. ez. 13 szak. ezen szavai ,ne transitus temere iránt, casus ad suam majestatem referendi veniem, azt a’ mit érzünk, hiszünk és gondolunk, ha még olly dicső fejedelem volna is, egyedi nézete alá nem rendelhetjük.Maga őfels. sem igényeli ezt, a’ honnan legközelebbi kegy. válaszában még azt is megengedi, hogy a’r. kath. fél minden további feljelentés nélkül egyedül saját meggyőződését követve protestáns vallásban nevelhesse gyermekeit ’s igy nemcsak saját magáról, hanem egész családjáról is rendelkezhessék, úgy hogy, ha a’ Rk javaslatát fogadjuk is el, ő fels. magasztos kir. nyilatkozatát tekintve minden esetre visszalépünk. De miután parliamentáris elv , saját véleményünk ki nem vitatása esetében a’ legközelebbikhez járulni, a’legújabb főrendi indítvány azon elvében, miszerint átmenetnél felsőbb engedelemre szükség nincs osztozva,a’ formalitások pontonkénti tárgyalásához szó-