Jelenkor, 1844. január-december (13. évfolyam, 1-104. szám)
1844-08-08 / 63. szám
PEST, csütörtök aug. 8kán 1844.*30UII. 87U1B1« Megjelenik a’ Társalkodóval minden héten kétszer, ti. vasárnap és csütörtökön. Előfizethetni helyben a’ szerktős kiadó tulajdonosnál úri ul za v..ódik sz. alatti Trallner-Károlyi ház első emelésen etrveli itt pedig minden királyi posta-hivatalnál. Az ausztriai birodalomba vagy külföldi tartományokba kívántató példányok -ami-supán a’ bécsi cs. főpostahivatal utján történhetik a’ * megrendelés. Az Értesítőben mindenféle hirdetvény fülvétetik ’s pontosan közöl telik. ggyr' Testver’ lapjaink jelen 2d. félévi folyamára az elkészek még előfizethetnek akár a kir. postahivataloknál akár a’ szerkesztőségnél. C ír. p. p. FOGLALAT. Magyar-és Erdélyország: Országgy.-bekeresztésre határidőt kitűző ’s a’ katonai élelmezés és szállásozás tárgyában érkezett k kir. leirat kinevezések, halálozások; Országgy. közlemény:a’jul 27k. orsz. rdi ülés részleteinek vége az egyh. or.ggy. szavazata ügyében tartott jelesb szónoklatok velejével; a’ jul. buk- frdi ülés a' ud. oszt. sérelnekril tanácskozott; szintaznapi kér. ülés az ld. oszt. sérelmek ’s kivánatok vizsgálatát folytasd a’ tlőd ponton kezdve; azon napi orsz. rdi ülés a’ központi és fiumei vasút iránti frdi üzenetet egy módosítással,mellyben a’ írdek is megnyugodtak, elfogadd mi azonnal föl is terjesztelék; jul 11 kői fidiülés a’2d. oszt. sérelmek vizsgálatát végzé, a’ szintezőn ’s köv. két napi ker. ülés a’ papi javak fölöslegé, nék népnevelés, iskolák ’s egyéb orsz czélokra fordittatását tárgyazó borsodi indítványt hoszszas vitával tárgyalta ’s ez utali elmellőztetését határozta, érdemére nézve részint az előleges sérelmekben részint az 1835 . dec. 30kai feliratban kifejtett elvekhez ragaszkodva ; legújabb , aug. 3kai kér. ülés az Is. oszt. ser. iránti fidi választ vizsgálta ezután az Vd. oszt. sérelmes kiváltatokat folytató; szinte a napi fidi ülés a’ megyei kihágások iránti fidi bizottság véleményét a' képviseleti rendszer létesítése iránt elvetvén gr. A. indítványát fogadá el a’ föisp. hivatalszabályozásnak a’megyék coordinatiójára halasztatása ’s repressiv tövények hozatala ügyében; szintaz nap délül, 6 ór. elegyes ülésben a’ katona-élelmezési és szállásoz. leirat kihirdetteték; aug.5k. fldi ülés a’ megy. kihágások feletti tanácskozást nagy kitörésekkel folytatá, 1 órakor elegyes ülésben az országgy. bezár, odt 15ke határidőül tüzelik; az napi kér. ülés a hajdúkor. rendezési földi üzenetet vizsgálta , hol a’ hajduker. szavazat miatt nagy szemrehányó vita fordult elő . Ung m. közgyül. folyt Amerika (Montevideo és Huenosaures közti harcz ; Lopez paraguayi dictator a’ kikötőket megnyitja; haytu uj miniszterség; Guerrier elnök súlyos beteg ’sat.) Spanyolország (Ostromállapot-kiterjesztés; Cubai öszszeesküvés ’sat.) Anglia (Warner romboló találmánya; Lajos Fülöp látogatása; Auróra orosz fregát szállítványa; vasúti törvény ) Francziaország (Marokkói hadügy; Krisztina névnapja; Montmorency hg ’sa’t.) Oroszország (Alexandra whgnő betegsége; a’ motozási rendszer zaklatásai; közlekedési terv Drieszter és Odeszszára nézve.) Magyarország és Erdély. Épen ©’ perezben kaptuk, a’ kör. két k.klr. leiratot t I) Az országgy. berekesztésére végliatárnapot kitűző k. k. leirat. Ferdinandus etc. Posteaquam Dilectioni et Fidelitatibus Vestris circa accelerationem tractatuum diactaliuru mentem Nostram jani ope benignae Nostrae ddto 13ae Április a. c. editae Resolutions in eo signiflcari jusseramus: Nos Comitia haec proxitnius concludenda constituisse , mo ivis praeattactae benignae Resolutionis Nostrae porro innixi, benigne decrevimus: ut Comitiis die decima qainta mensis Octobris anni currentis finis imponatur. Quod ipsum Dilecfioni et Fidelitatibus Vestris, scopum in ilium ut quae Nobis exhibenda supersunt, mox substernant, tum eo hisce notitiae damus, Nos praeexposita die in Augusta Nostra persona adfuturos , condendosque aríiculos Sanctione Nostra Regia roboraturos esse. Quibus in reliquo etc. Dalum in Imp. Űrbe Nostra Vienna Austritte die Ima augusti 1844 Ferdinandusm. p. Antonius Comes Maihithm. p. Lad. Szögyényi rn.p. 2) Kegy. kir. lálasz a’ katonai élelmezés és szállásolás tárgyában. Summefatam Suam Máj. Sacr. objectum Repraeseotationis per DD. SS. et 00. innexu puncti primi benign, propositionum íeg. de dato 28ae febr. a. c. demisse substratae, pro summa rei gravitate, benignoqueSuo tűm sor ti contribuentis pro spiciendi, quum rationibus Status publici continuam, eamque debitam militis intertentionem et provisionem exigeutis consulcndi studio, in maluram deliberationem vocasse; atque Eande/n quidem nunc quoque Sibi benigne persvasum tenere, quod obligationes contribucntibus ex articulo 8: 1 715.incumbentesmaxime ob defectum justae inillis explendis proportions, aequabilisque onerum repartitionis, junctos item cum his diversos abusus et practicae administrations naevos, gravesaccidant; hujusque in nexuDominis SS.et 00.pro candore Reg.animiSuiultro apertedeclarari benigne praecepisse: quod nisi conditiones, quibus reluitio naluralium praestationum militiae in regno dislocatae suppeditandarum in benig. decretis ddto 4ae jan. et 30ae április 1840 editis, per disertum alligala fuit , debite expensae , signanter vero : provisiones adminiculo quarum omnimodaaequitas in repartitione onerum contribuentibus ad casum eliam praestabiliendae reluitionis inhaesurorum obtineri et obventiones altissimi aerarii regii ad omni in parte plenam realemque securitatem collocari possint, rite deliberatae, et sic congrua ad ftnem hunc media per DD. SS. et 00. proposita, ac positiva subin lege sancita fuerint, etalleviamen, quod contribuentibus adferri intenditur, effectucariturum,et summa omnis,amplissima licet haec offerretur,illusoria et ad scopum assequendum inefficax futura sit; quum tarnen allefata Sua Maj.Sacr. Dominos SS. et 00. in cohaerentia etiam demissae Eorundem ddto 1 lae apr. 1840 praeteritis e Regni Comi tiis factae remonstrationis , debitam horum intuitu provisionem vnituros, et quae eatellus e refuerunt, altissimo Suo trutinio promte submissuros benigne confidat. Eandem praeattactis benignorum doitorae januarii et 30 de apr. 1840. Decretorum conditionibus porroquoque presse insistendo, ab eo ut circa paratam etiam pro re nata toties memoratarum praestationum redemtionem indicata per Dominos SS. et 00. via projectum quodpiam elaboretur, praevio sensu alienam haud esse. Hunc ilaque infinem Dominos. Nicolaum Comitem Széchende Temerin I. ord. S. Stephani R. A. Commendatorem , ad. int. Status Cons. Thesaurarium Reg. et Camerae R. H. A.Praesidem ac Com. Posegani Supr. Com. Sigismundum Poszavecz, ejusdem Camerae R. H. A. Cons. Ignatium L. B. Lederer II. ord. Coronae ferreaemae classic, militaris item Ther. equit. ad. int.Status Cons. Equitatus Generalem aesupr. per Reg.Hung. armorum Praefectum, et Leopoldum equitem a Rousseau Caes. Reg. Collonellum, clementer delegatos, acutis semet explendae provinciae huic mox accingant, benigne dispositum haberi, Suam Maj. Sacr. Corn. SS. et 00. eo addito significandum benigne praecepisse ut resultatum ineundi hoc de negotio tractatus cum cunctis iis, quae ad salutarem faciendae eatents legalis provisions scopum inomisse requim praeatractum est, quo prius substernant. Inreliptio etc. Viennae la Augusti 1844. Ladislaus Szögyényi m. p. Legközelebb magyarul. Ő cs. ’s ap. kir. Fels. Bartakovics Adalbert nagyszombati érsek-helyettest’s esztergámi kanonokot almisi püspök czímmel diszesitni; Daróczy Zsigmond paksi lelkészt a’ pécsi székeskáptalanhoz kanonokká ; beszterczebánya-kerületi (sztbeli orsz.főbiztos Faraszkay J.őrinezet a’pozsonyi kerület orsz.főbiztosává kinevezni , végre Szlavitsek Miklós gederóczi harminczadost kegy. nyugalmazni raéltóztatott. Szivrehatóbb szavakkal nem rajzolhatjuk rokon fájdalmunkat, mintha a’ M. Gazda szavait iktatjuk ide a’ mindenki által szeretve tisztelt férfi elhunytáról. Minél nehezebb a’ polg. társ. jelen demoralizált, ferde irányú ’s ingatag viszonyai közt a’ független , szilárd , tiszta jellemnek kifejlődni, annál érezhetőbb az orsz. veszteség, mellyet néhány neraesbinknek egymásutáni gyors elenyészte egy idő óta nemzetünkre van! így a’fájdalmak legkeservesbikével kénytelenittetünk jelenteni,hogy Csapó Dániel, a’ polgári erények ritka példája , ki mint ember és polgár, mint férj és atya , mint köztisztviselő és országgy követ ’s igy a’ köz és magányélet mindennemű viszonyaiban olly ős jellem gyanánt tűnt fel köztünk , minőket az isteni gondviselés nemtekül látszik időnkint ébreszteni hanyatló nemzetünkben, rövid betegeskedés után f. é. aug. 5-én este 7 órakor Pesten jobb létre szenderült, hazájának szentelt élete 66.évében. Benne egy tántoríthatlak hű magyart ’s minden áldozatra kész, féradhatlanul munkás polgárt vesztett a’ haza, rokoni baráti, kedveltjei’s az ínséggel küzdő gyámoltalanok a’ legjobb legnemesh atyát, barátot és jóltevőt. Minden közhasznú hazai vállalat ’s intézet egyenlőn kesergi kora halálát; de legnagyobb csapás érte a’ Magy. Gaz.d. egyesületet,mellynek egyik főalapitója’s most szeretett másod-elnöke ’s folyton legbuzgóbb ’s Jegeresb támasza, lelke volt! Önmaga is hazai legjelesb gazdáink egyike , legédesb vágyainak főbbike vala földmivelő hazáját a’ mezőgazdasági felvirulás lehető legnagyobb fokára mint a’ nemzeti jóllét legállandóbb alapjára vezetni’s e’ nemes törekvésének a’jelen orsz gyűléshez fölterjesztett egyesületi „Emlékiratban“ örök zálogát tette le , ’s az ut, melly vészes megbetegülését okozá , nagy részben az egyesület czéljainak Pozsonyban vala szentelve. Ns lelkű özvegye tengeliczi Gindy Klára Ida egyetlen leányával ii. Kiss Pál tengermelléki kormányzó hitvesével a’ valóban feledhetlen férjt és atyát legméltóbban kesergik. Tetemei Tengeliczen és Tolnamegyében aug. 8kán takarittatnak el. Adja az ég , hogy az üdvezültek szellemét örököljék azon polgártársink , kik viszonyaik ’s értelműknél fogva hivatvák nemzetünknek erkölcsi és anyagi jóllétre uj’s az eddiginél boldogabb korszakot nyitni ! Ez volna legméltóbb emlék, mellyet valódi hála és tisztelet az amúgy is felejthetetlen férj — fiúnak emelhet! Örök áldás emlékezetére!— Továbbá szinte aug. 5k én gurahonczi Remekházy Károly Aradmegye táblabirája ’s Pest városi választópolgár élte 75. évében ideggutaütés által örök nyugalomra szenderült. Tetemei Gurahonczon , Aradmegyében, a’ családi sírboltban fognak eltakarittatni. Elhunytat fia József m. k. u. títoknok , az. sark. vitéz ’s cs. k. udvarnok Mária testvérével mély fájdalommal kesergik. Béke hamvainak 1 Országgyülési közleménye (A’ jul. 27. or. rdi ülés részleteinek vége.) Ezután egy káptalani követ következőkép nyilatkozott: Küldőim utasítással láttak el ’s ezek közt első helyen áll a’ követi táblánál ülő káptalanok és apátok országgy. szavazatának, mellynek gyakorlatában világos positiv törvény ellenére márodik országgyűlésen gátoltatunk , követelése.Az alkotvány,melly több nyolcz mint százados, minket e’honban az orsz. RR. díszes sorába iktatott ’s a’polgári jogok legszebbikével is,t.i. orsz.gyűlésen, hol törvények alkottatnak , üléssel ’s egyenkinti szavazattal felruházott; e’ törvényes jogunk századok szakadatlan gyakorlata által szentesítve van , mi az e’joggal járó kötelességeket e’ mai napig teljesítjük , mi kir. meglevelek által hivatunk meg az orsz.gyűlésre , ’s ha meg nem jelennénk, törvényszabta büntetés fogna minket sújtani; de minek a’ törvényhozás történeteiben mását nem találjuk fel. Itt mi egy anomál, hivatásunkkal ’s törvényadta jogunkkal ellenkező helyzetben vagyunk. Nagymagod mint e’ tábla törv. elnöke Ítéljen bármikép voksainkról, számítsa bár azokat maga öntudata szerint, annyi bizonyos, hogy a’ kér ülésekben, hol az initiativa napirenden van, hol a’ törvények anyaga készíttetik, mi voksainktól, mellyek helyzetünket biztosítanák , szavainknak nyomatékot adhatnának, hivatásunkat sikeressé tennék, meg vagyunk fosztatva ’s e’ sérelmet a’ törvényen és jogainkon a’ t. ns megyék túlnyomó hatalma ejtette, mellyek 1825től fogva a’ t.hozás kérdéseinek elhatározását magoknak úgy annyira elsajátították , hogy már sem a’ káptalanok, sem más hatóságok szavazatai nem számíttatnak, ’s azon mérlegben, hol a’ szavazatok súlya egybevettetik , mit sem nyomnak. Nm. kir. személynök, t. RR. az illusiok ideje lejárt, most kiki érzi állását, ’s elég öntudattal bír helyzetének megítélésére, a’ tapasztalás’s napi eredmények eléggé mutatják, milly kínos illy helyzet országgyűlésen , miilyen a’ miénk voks nélkül, ’s ezt jelen diaclán annál sajnosabban érezzük, mert ős százados jogunkban ott és akkor szenvedünk sérelmet, hol és midőn e’ teremben a’ polgári jogok tágításáról,az alkotvány sánczainak szélesítéséről annyi szép szót hallánk emelkedni. Hogy az 1608 . l.t.cz. rendelete szavazatunk hátráltatása által meg van sértve, azt a’ törvény világos és félre nem magyarázható szavai ’s ezeknek meg nem felelő jelen helyzetünk bizonyítják, holott e’törvény , mellyre hivatkozunk, organicus törvény, mellyen a’ magyar törvhozás szerkezete alapszik , olly törvény, melly a’ bécsi pacificatio nyomán hozatott, melly nekünk nem uj , ’s a’réginél nem szélesb szavazati jogot adott, hanem a’ régi százados gyakorlatot irta be a’ 1.könyvbe, sőt azt az előbbi gyakorlat némi megszorításával rendezte el. Illy törvényt az erőszak factumival, mellyek ellen úgyis szót emelni el nem mulasztottak, constitutionalis országban, hol a’ kormány és t. hozói testület tényei felett is törvények bíráskodnak, eltörni vagy megsemmisilni nem lehet.Emlegetésm. érd. követe a’ repraesentatiót (a’ képviseleti rendszert) de ellenünkben azt hozni fel, mint a’ t. RR. közül némellyek a’ magyar t.hozói testületet átalakítani szeretnék, nincs maga helyén és rendén. A’magyar alkotvány statusrendszerre van alapítva,’s e’ rendszerben a’ káptalanok és többi ide tartozó apát a’ t.hozásban az alsó tábla kiegészítő részét teszik. Midőn tehát mi szavazatunkat viszszaköveteljük, nem azt kérjük a’ t. Attól, hogy a’ képviseleti rendszerben nekünk is helyt engedjenek, bárha ezt is okkal tehetnék; mi igazságot kérünk , mert törvényszabta jogot követelünk, ha sérelmünk orvosoltatását nem másutt, hanem a’ t. RR. igazságszereteténél keressük. A’legtermészetesb utat követjük, mert azokhoz járulunk, kiknek hatalma szavazatunkat letartóztatja, kik tehát a’törvénynek hódolva azok gyakorlatába minket tüstint visszahelyezhetnek; de a’ bizodalom is ez útra vezetett minket ’s reménylenünk méltán lehet, hogy a’ t. R., kik a’ diaetáról ma is elmondhatják „est salutare remedium tollendorum gravaminum népen most, midőn sérelmeik orvoslását egy egész könyv halmazában a’végrehajtó hatalomtól kérik, sérelmünket,melylyet önmagok eligazíthatnak, orvoslat nélkül nem fogják hagyni. Az országlatok talpköve: igazság, ha ettől eltér a’t.hozás, irányát veszti; akkor lehet kérnünk és várnunk a’sérelmek orvoshatását felülről, ha mi azokat orvosoljuk alalrul, vagy tulajdon házi körünkben. Az orsz. választmány elismerte sérelmes panaszunk igazságos létét, és az orvoslat szükségét, ’s kimondotta, hogy valamint a’ k. városok ’s kerületek szavazatai e’ diaetán