Jelenkor, 1846. január-december (15. évfolyam, 1-103. szám)
1846-04-12 / 29. szám
nyomor egy élőképével találkozók, ki őt alamizsnáért szólilá , meg; szánakozásból egyik garasát oda adva nemsokára egy vendéglőbe tér, és szomja enyhítésére félmeszely 12 tűst adat magának; néhány perez múlva a’ koldus is megérkezik, ’s jóltevője mellé ülve egy meszelyt parancsol a tilosból. E’ tapasztalásra furcsa eszmék keletkeztek az adakozó agyában; de csendesen és több gonddal fogott napi munkájához. — A’ pestmegyei takarékpénztár marsziusi forgalma következő volt: pénztármaradvány 143,689 frt 41 kr. 4-5 percentes betéteink: 187,300 frt 11 kr.visszafizetett tőkék: 135,363 frt üssz. 4(1'»'3 52 frt 52 kr. Kikölcsönöztetett: 214,434 frt'42 kr.4—5 procentes betételek kamatleszámitással: 125,739 frt 29 kr. Tiszta pénz m. 126,88 frt 36 kr. p. p. Az Életképek 13dik számában azon hír közöltetvén, miszerint némelly ‘fiatal irók‘elhatárzák magok között, hogy ezentúl semminemű, szépirodalmi lapba nem dolgozatainak,’s közlő az érdeklett egyedeket fölszólítja, hogy e’ hir alaptalanságáról nyilatkozzanak. Miután e’ hir és közlés alulirtakat illeti, miután néhány lap ujdonság-iróji és levelezéji, e’ közlés nyomán, alulirtakról is elferdített tudósításokat’s epés megjegyzéseket kezdettek hintegetni a’közönség előtt, szükségesnek látják alulírtak kinyilatkoztatni, miszerint, igen is, ők elhatárzák, hogy, folyó év július első napjától kezdve, munkálkodásukat a’ szépirodalmi lapoktól megvonják’s erejüket nagyobb dolgozatok ’s különösen pedig majdan egy általuk közös erővel megindítandó irodalmi vállalat kiállítására forditandják, kijelentvén egyszersmind jelen nyilatkozatban, miszerint alulirtakat ezen irodalmi vállalat létesítése czélján kívül semminemű mellékes, vagy talán, mint némellyek hinni és állitni akarnák, szenvedély szülte czél nem vezeté. Ennyit a tisztelt közönségnek Unitus adni, s némellyek irányában megjegyezni alulírtak kötelességüknek tárták, nehogy számosan homályban legyenek azon czélnál és téren, mellyen minden félreértés kikerülendő,’s mellyen a’ tiszt. közönség alulirtakkal hihetően minél előbb találkozni fog. Kelt Pesten aprilikán 1846. Bérczy Károly, Degré Alajos, Jókay Móricz, Kaján Ábel, Lisznyay Kálmán, Obernyik Károly, Pálffy Albert, Petőfi Sándor és Tompa Mihály. §|innjoloM74|[. Az új minisztérium említett nyilatkozványaköv. hangzik : ,,A’ borzasztó viharok, mellyek VII. Ferdinand király halála óta a’ trónt megrázták, mellyre fönséges leányát, Izabella királynőt ’s uralkodónőnket,jog és győzelem emelők, annak teljeskorűsága kinyilatkoztatásával ugy látszik szűnni kényszerűltek, ’s a’ nemzet, melly béke és nyugalom után sóvárgott, ezt biztosan reméllte is. De mióta a’ felforgatások, miket e’ század eleje óta szenvedőnk, dicsvágyás óhajtásokat keltettek föl,a’társas rend folyvást növekedő zsibbadása a’nemzet ama szép reményit meghiúsító. A’ nyilványos „sajtó,a mellynek erkölcsre, felvilágosítási eszközökre ’s oktatásra vezető iskolának kellene lennie,kevés tiszteletreméltó kivétellel, nem volt egyéb örökös botrányforrás és olly szövétneknél, melly naponkint a’ közönség közepébe hajittatik azt lángba hozandó ’s elhamvasztandó. Hiába tétettek ismételt kísérletek e’ baj elhárítására ’s azt (a’sajtót) saját kicsapongásitóli megmentésre. Mig a’ sajtó az első pillanatban megfogant ösztönnek engedelmeskedék, és semmi korlátot többé nem ismert, feneketlen mélységbe zuhant ’s midőn a’ vész néhány pillanatai múlva, hol hadeszközként hasznosnak mutatkozék,reménylők, mikép befolyásával a’ társas életi átalakulásra hatand , a’ megtámadásokkal nemcsak fel nem hagyott, sőt még újabb útba vágott rendelkezésül állt a’ gonosz szenvedély ’s magányérdekeknek, ’s eltévesztő véleményét a’ sokaságnak, melly szokás és hajlam következtében már eléggé szivesé az ideiglenes ’s gyönge kormányokat, miket föl- és eltűnni látott. A’ forradalomból csodaszerün megszabadított csekély maradványa azon engedelmesség és szent tiszteletnek, mellyel királynőnk trónja iránt tartozunk,szinte megtámadtatási tárgyul szolgált,és pedig azon személyek résziről, kk kevéssel ezelőtt hazafiui erélyes nemes öntagadással iparkodtak megmenteni azt.Ezen öszszeesküvés, melly vakmerőn neki törtet minden státushatalomnak, és semmi nevet nem hagy érintetlenül, természetes keserű gyümölcsöket termett. Gondosan intézett cselszövények még az okos és értelmes személyeket is megmaszlagositák a’ bizalmatlanság és meghasonlás mérgével. Hamisság, rágalom és botrány pazarul szórattak a’ trón lehető legnagyobb elnépszerűltenitésére, ’s mindennek, mi azt környezi, gyűlöletesssé tételére. Egyik oldalon hiszékenység ’s eszélytelen hazafiság, másikon közönséges hiúság, gyermeki félelem,legnemesb érzelminknek adott rész irány, feledés vagy hiány azon elvek iránti hitben, miken a’ monarchiák szilárdsága nyugszik, ’s mindenekelőtt az eszmék általányos öszszezavarodása, olly állapotba helyeztek, melly ha még sokáig tart, a’közrend, trón, kormány és országos intézvények romlását fogná vonni maga után.—A’kötelesség ezen drága tárgyakat megmenteni ’s azokat jövőre minden lealacsonyitástól megóri, ő felségét, a’ státusérdekek örökös képviselőjét az országos ügyek ezen terhes állapota fölött tanácskozásra kényszerítő. —Minthogy ő felsége e’ czélra azon személyeket, kiknek neveik e’nyilatkozványhoz mellékeltetvék, segítségére felhivá, ez utóbbiak, pillanatig sem vonakodván, elfogadók a’ tisztet szembeszállani egy illy, szerencsére csak ideiglenes,helyzet veszélyivel, ’s készek a’ rend elleneivel,bármilly álarezot is vegyenek föl azok, megküzdeni, mig le nem győzetnek; készek a’megzavart egyensúlyt a’ statushatalmak közt ismét helyreállitni és tág alapon az ország csendét, a’ trón iránti kegyeletet ’s az intézvények előtti tiszteletet megerősitni, miket fönséges uralkodónőnk a’ spanyol nép dicsősége ’s üdvére sértetlenül kíván fentartatni. A’ mostani kabinet szándéka őszinte ’s azt hangosan hirdeti is, mert hazafiasnak’s nemesnek látszik előtte. A’ képviseleti rendszert pártolva, mellyet a’ cselszövény ’s megvesztegetés kezeiben veszélyeztetve tenni vél, iparkodni fog az által megmenteni, hogy erkölcsösbbé teszi; mig a’ trónt’s a’ legrégibb ’s legnépszerűbb spanyol intézvényeket bálványzásig tisztelendi, törekedni fog, azt előjogai szabad gyakorlatában fentartani, a’ közvélemény előtt pedig a’ tisztelet azon fokára állitni, melly őt joggal illeti. A’ mostani kabinet tehát nem fogja megengedni, hogy a’pártok mérges nyilai a’ trónt érhessék. Korának szülötte lévén a’ kabinet, nem fog reformokat megvetni; kötelességének fogja tartani azon érdekeket, mik a’ törvények árnyéka ’s utalma alatt léptek életbe, tisztelni, azokat megerősitni ’s még mi több, buzgón munkálkodandik, hogy a’ tartósság utólsó pecsété nyomassák rájok. Egyszersmind azonban tudandja tisztelni azon érzelmeket, miket a’ történet ’s hagyomány a’ nemzeti jellemmel öszeszeforrasztának ’s mig az iránt, mit spanyolok idők óta tiszteltek ’s tisztelni az emberek soha meg nem szűnnek, hódolattal viseltetik, gondja lesz, hogy a’ kathol. vallás kellő megtartása valóság legyen. Igazgatásban a’ kabineti eljárásnak alapja erköltsiség, takarékosság, rend, erélyes és gyors végrehajtás ’s egyszersmind minden törvényes érdek ótalmazása lesz. Egyike se forduljon ez érdekeknek siker nélkül a’ kormányhoz. Az erkölcsi érdekek a’máris megkezdett minden közhivatali átalakulás folytatása ’s közvetlen végrehajtása által legyenek biztosítva; anyagi érdekeket sem fogunk szem elől téveszteni’s a’ javítási szükségnek, melly korszakunk kitűnő jelleme, naponkint elégtétessék. Mi a’ pénzügyet illeti: a’közkiadások egy része, mennyiben lehetséges, tüstint csökkentetni fog. Bizonyos terhek megszünendnek ’s minden el fog követtetni, hogy a’ szolgálati szükségek öszhangzásban legyenek a’ tisztelettel, mit a’ kincstár másnemű kötelezései igényelnek. Azon dicsőség, mellyet az új kabinet elérni óhajt, szolgáljon biztositékul,hogy ez ígéreteknek szigorán kell teljesitletniök. Röviden a’ kabinet iparkodni fog, felelőssége alatt, a’ tárgyat, melly a’ politikai vitatkozások ingadozó ’s viharos jelleme következtében számos év óta rendeztethetlen, erőteljesen keresztülvinni, ’s ha netán valamelly rendszabállyal alkotványszerű hatalma határait tulhágni találná, a’ cortesnek e felől száámolni fog, annak ítéletét elfogadván, ’s védelmezését a’ szükségben ’s mentségét az eredményben találandván. Ez a’ ministerium politikája, nyíltan előadva indokai, létesítési eszközei ’s végczélja szerint. Ennek szerencsés valósítása végett a’ nélkül, hogy az ország sajnos zendülésekbe döntessék, szükségesnek tartják ő felsége mostani tanácsosai a’ kormányt erőssé tenni’s erre fogják irányozni minden törekvéseiket. Eltökélve az erkölcsi és physikai fejetlenséggel,melly az ország minden pontjain mutatkozik, haladék nélkül megküzdeni, a’ miniszterek üdvös rendszabályoktól soha nem fognak vonakodni,bármilly szigorúaknak látszassanak is azok hasonló körülményekben.Semmi rendetlenség vagy illynemű kisérlet ne maradjon büntetetlenül. Tisztviselők,legyenek bármilly ranguak,kik a’kabinet terveinek ellenszegülnek vagy amaz ndvtelen gyöngeségi példákat, mik intézvényink ’s a’nemzet nyugalma és szerencséjének olly ártalmasak voltak, ismét megújítani akarnák, rüszint el fognak bocsáttatni, ha a’dolog helyzete kívánja,szigorun is megbüntettetni. —Ellenben becsületes, munkás és képes hivatalnokok,bármilly politikai véleményüek voltak is előbb, ő felsége kormányánál folyvást föltétlen utalomra ’s gyámolittatásra találandnak. —Hogy magának minden pontra nézve ’s haladéktalanul engedelmességet biztosítson e’ rendszabályokat illetőleg, miket a’ kabinet érett megfontolás után hozott’s ő felsége jóváhagyott, számit erős, fegyelmezett’s loyalis hadseregre, a’ nemzet tanúsított ítélete ’s bölcseségére és azon erőre, mellyet neki nemes, indokaiban ép olly alapos, mint ezéljóban szent vállalata nyújt. Madrid, mart. 18.án. 1846. „(Aláírások).“ Anglia- Mart. 23. felsőházi ülésben Izland helyzete kerülvén szőnyegre, Grey gróf az izlandi közmunkákra legutóbb az alsóházban megszavazott pénzajánlatokat ugyan pillanatra hasznosaknak tartja,de szóló szerint azok még is csak mulékony segítség ’s egyedül mesterkélt foglalkozást szereznek. A’ többé kétségbe nem vonható szükség ez; az izlandi népnek állandó munkát kell szerezni ’s e’ valódi javítás csak úgy történhető, ha magánvállalatokat ébresztinek, pártolnak’s előmozditnak.Kószálvá világítván fel némelly árnyékoldalait „az élet- ’s vagyon utalmi bilinek“ kiemelő szóló, mikép Izland bajának igen nagy része a részhaszonbérlési rendszerben fekszik ’s aztán az izlandi statusegyházat, mikép az most van, támadá meg. 7—S00ezer ember számára, kiknek legnagyobb része különben is tehetős osztályhoz tartozik, egy statusegyház tartatik fen, mellynek évi jövedelme 6 — 800 ezer ft sterling; épen ezen csekély népség végett, azonkívül az unió óta több mint 600 ezer ft sterling fordittatott oktatási czélokra, mig Izland öszszes népességek o ha katholikus, kik papságukat önmaguk fentartani kénytelenek. Ez minden bizonynyal rész rendszer, mellyet megváltoztatni szükséges. Mind két felekezetnek Izlandban, erről szóló tökéletesen meg van győződve, egyenlő lábon kell állania’s egyiknek sem szabad statusjogilag több előnnyel bírni a’másik fölött. Ezen pont ’s azon nehézségeknek, mellyek eszméje valósításának ellenállának, terjedelmes’s kimerítő meghányása után ő lordsága felirat-inditványzással végzé beszédét, mindazáltal határozottan ’s világosan kijelentve, mikép nem szándéka külön rendszabályokat javasolni, hanem ezt a’ kormányra vagy más lordokra bízza. Wellington herczeg a’kormány nevében a’ felirat ellen nyilatkozott,mi mellett különösen az izlandi statusegyházat védelmező, miután ennek fenállása ünnepélyes szerződés által van biztosítva ’s megszüntetése Izland bajait épen nem enyhitné. Ezen bajok létezését egyébiránt ’s az ezeken segítést elkerülhetlen szükséget az ősz herezeg sem tagadá. Fortescue,Fitzwilliam ’s Clamiarde grófok mellette, Brougham ellene volt az indítványnak. Ez utóbbi még az uj kényszerítő bilit magasztalé is, mint melly egyedül képes az izlandi grófságokban a’veszélyeztetett békét ismét viszszaállitani. Westmeath és Londonderry legroszabb következésektől tartanak illy felirat folytában, mellynek czélja,ez utóbbi szerint, nem volna egyéb, mint a’ tulajdonjogok feldulatása ’s viszszatérés az 1798ki eseményekre. Izland főtitkára gr. St Germans is az izlandi statusegyház fendagyatása mellett ’s az indítvány ellen nyilatkozott, hozzátéve mindazáltal, mikép a’ kormány őszintén törekszik ’s kíván minden izlandi hitfelekezet ’s párt iránt egyenlőn igazságos lenni ’s mindnyájokat testvéri szeretet kötelékivel egybefüzni. Ez politikája Peel kormányzásának ’s az elismerés napja sincs olly meszsze már. Grey gróf indítványa erre 61 szóval 17 ellen viszszavettetett. — Mart. 23kai alsóházi ülésben Patten V. külön bizottságot indítványozott, melly meg fogná vizsgálni, mennyiben ’s milly elővigyázati rendszabályok alatt engedhető meg a’ vasut-egyesületek öszszeolvasztása, illő tekintettel a’ kereskedelmi’s országos közérdekekre. Inditványzó megjegyzés, mikép ezen kérdés egyike a’ legfontosbaknak, miután ha nem a’ legnagyobb vigyázattal jár el a’ ház e’ dologban, könnyen nem is gondolható veszély származhatik belőle. Az indítvány több oldalról pártoltatásra talált. A’részesek tolongása a’ ház választványi ölésibe olly nagy és viharos, hogy ezek egyikébül nem rég erőhatalommal kellett a’ hallgatóságot eltávolítani, mert a’ folyvásti tolongás zavarta már a’ tanácskozásokat, aztán komolly iszonyú jön a’ tolakodás, hogy az ajtót egészen benyomták.—Patten indítványa végül elfogadtatott. Erre nemsokára Palmerston lord a’ britt és franczia beavatkozást a’ rio de la platai ügyben hozá szóba kezdvén: várjon Anglia az argentini respublica ellen viselt háborút vagy nem? Peel válaszolá, hogy a’ közbejárulás csak akkor történt, miután a’ baj már elviselhetelenné len ’s minden jószerü mód sikeretlennek mutatkozék. A’ közbejárulás egyetlen czélja a’béke-helyreállitás, mellynek hat hét évi félbenszakasztása a’ kereskedésre nézve szerfölött ártalmas ’s Montevideo függetlenségének biztosítása.A hódításokra vagy különös kereskedelmi előnyökre egyike sem czélzott a’ két hatalomnak, az admirálok utasítva voltak néhány kikötőt ostrom alá venni, miknek elzáratása által legkönnyebb eszközölhetni az argentini haderő viszszavonulását; ez még nem háború, mint ezt számosabb példa bizonyítja. A’paranai hadjárás, melly véres ütközetre vezetett, nem az admiráloknak adott utasításokon alapszik, valamint eddig előmégbe sem is érkezett illető tudósítás a’ dolog valódi oka felől.Végül a’ gabnabill másodszori olvastatásáról tanácskoztak. Yorké a’ bili visszavettetését inditványozá, midőn azt hat hónapra elhalasztatni kérte ’s utána még számos szónok nyilatkozott Peel és javaslatai ellen. 24kén a’tanácskozást folytatták. A’ britt akadémia legutóbbi gyűlésében Bey Oglu bolgár herczeg volt jelen, ki a’ franczia’s angol kormányok figyelmét országa sorsára fordítni törekszik ’s diplomatikai köz bejárulásuktól honfiai helyzetének javulását várja’s reményű, kiket most a’ török tisztviselők szerfölött nyomnak ’s mindenkép sanyargatnak. A’ herczeg már is hoszszas ideig értekezett Aberdeen lorddal’s legbarátságosb fogad tatásban részesült. 173