Jelenkor, 1846. január-december (15. évfolyam, 1-103. szám)
1846-06-04 / 44. szám
szédekben ezután a’ megye erkölcsi, szellemi, anyagi és egészségi állapotáról említés fog tétetni, hogy ebből, mint tükörből a’ megye állása kitűnvén czélszerű intézkedés történhessék, ’s e’ határozat főispán őnmagának meg fog küldetni. Tiszteletbeli jegyzőknek Nagy Pál és Bereczki József, táblabirónak Csiszér Farkas esküitek föl. Zarándmegye másod évnegyedes közgyűlése május 5 én tartatott. A’4 óráig tartott gyűlés főbb eredménye következő: 1) A’ hazából kiköltözött b. Miske Ferencz javainak törvényes zár alá vételét ’s kezeltetésükre gondnokok kineveztetését tárgyazó leirat a’megyében köröztetni határozatott. 2) Körösbánya város közönségét népiskoláink számára a’ városi pénztárból ajánlott évenkénti adománytól egy most olvasott kormányszéki leirat felmentetni rendelvén, a’ fr. újabb felírást határoztak, mellyben hivatkozni fognak a’ kormányszék azon korábbi leiratára,mellyben a’ rr. felhatalmaztatvák a’ népiskolai pénztár gyarapítása végett a’ helységeket segedelmezésre szorítani. 3) Pestmegyének a’ nádor ő fens. 50 éves ünnepélyébeni részvétre szólító levelét, mivel a’ kitűzött határnap eltelvén,habár a’ rendek akarnak is, benne részt nem vehetnek, tudomásul vették. Szintigy vették 4) Barsmegyének a’ sátoros czigányokat tárgyazó felszólítását is, mellyre nézve a’ megyének már van régibb intézkedése. 5) Háromszéknek a’ keblében utazó vagy vásárba viendő idegen lovakra nézve tett határozatát tudató levele kihirdettetni rendeltetett. 6) Kolosmegyének az évenkénti országgyűlés tartatását sürgető levele, megjegyezvén, hogy e’tárgyban már ezelőtt és épen így intézkedett Zaránd is, pártoltatok. 7) Végre Zala, Zágráb és Pest megyék isméretes körlevelei melegséggel fogadtattak ’s követi utasításul adandó sérelmekül följegyeztettek. Az E. Híradóban Maros-Vásárhelyről apriáról következő elbeszélést olvashatni: „Azon megyében, mellyben a’ Kemény Pál, afias Guzmics Vaszi és Habákuk korai annyi való és valótlan regényre nyújtanak alkalmat, névnapi társaság gyűlt öszsze J. J—nél R .falván ebédre. Volt köztük egy kerületi tiszt, egy járási dúló, egy árvabiró, egy jegyző, egy derékszékbiró, két nyugalmazott hadnagy ’s több számfeletti t.biró a’ megyeiek sorából. A’ társaság tagjai a’ mérsékleti egyletnek mind igen buzgó részvényesei a’ vendéglési ünnepélyt valóságos bachanaliákká aljasiták azáltal, hogy ebéd felett a’bort mérges ó szilvapályinkával kezdették vegyíteni ’s inni, ’s mi csoda, ha a’ mérges ital bűvös erővel véré le a’ társaság tagjait; már délután, midőn a’ társaság helybeli birtokos S.S.hez vonula folytatni a’ bornak szentelt ünnepet, a’ pálinkás bor annyira elszédité a’ társaságot, hogy csak nevetséges tántorgások közt mellétének le — vasárnap lévén — az utczára csődült nép gúnyolási közt a’ lakomára, ’s itt aljas verekedés zajában lelték mámoradta kedvöket. Sz. S. kebelbeli árvabiró részeg dühhel vonszolá ki a’ helybeli dúló testvérét, és a’ nyílt udvar közepén, senkitől nem gátoltatva, agyba főbe véré ’s annyira öszszerontá, hogy alig lehetett járása falvainak életben viszszaajándékozni. Míg a’ testvérmészárlás eként folyt az udvaron, ben a’K.tisztur ugyan testvérét verte öszsze viszsza, ki hatalmas sirás közt állott ki az udvarra, maga mentségére égrekiáltó panaszok közt hivá az udvar körébe csődült köznép véleményét. A’ tréfa (?) alatt bealkonyodott, ’s a’ társaság egy része — nem tudni: belösztön vagy borsympathiábóls a’ közel Fény folyóba hullt, honnét a’ csillagok világánál bizonyos r.falvi czigányok vonszolók ki. Volt még azon tréfa is, hogy a’ verő és vert két tiszt a’hatóságuk alatti faluban bírót és hitességet csődítettek öszsze, bilincset hozatva a’ verő és vert testvérek megvasaltatásukra,de a’józan póroknak több eszék lévén, tiszt uraimékat kinevették.“ Éhez sem kell ám commentár! A’ belső szolnokmegyei tisztség, a’ M. és J. szerint május 13k án véve volt főispánja ifjabb gróf Bethlen Páltól ünnepélyes búcsúját. Idősb főbíró Nemes József vezető a’ küldöttséget, ki érzelemdús beszédében gyönyörűen tolmácsoló azon közszeretetét és bizodalmát,mellyel a’derék fér fia iránt a’megyei rendek viseltetének, kit tiz évi köztük tartózkodása óta minden párton fölülemelkedett szilárdságában, részrehajlatlan igazságszeretetében sem a’ hatalmasok tekintete, sem polgártársai heve meg nem tántorított. Élénk színekkel festé a’megválási fájdalmat, mellyet csak az enyhíthet némileg, ha a’ sok viszontagságot átélt ’s viharokkal küzdött megyének vezetése egy olly minden tekintetben érdemes hazafira bizatik, mint Bethlen Pál volt. A’megye politikai élete igen egyhangú, mondhatni, pangó állapotban van, közgyűlés több mint félév óta nem volt(szépen vagyunk ezen őszinte vallomás a’ fönebbi glyceriával miként egyeztethető?) szóval: egy erélyes ’s hazafius buzgalmu főispán hiányát nagy mértékben érezhetni. B.Szolnokmegyében a’ nagybányai postaután az úgynevezettjárszói- szorosnál történt borzasztó hegyomlást, melly a közlekedést megakasztó, a’ közjóra munkás és érdemes alispán P. D. két ezer ember segítségével négy nap alatt keresztül vágatá’s az országutat könnyen járhatóvá tévé; ’s hacsak az elemek rombolása nem ostromolja, bizonyosan jó ideig állandó lesz ’s így azok véleménye megczáfolva,kik ez óriási munkának állandó sikert nem jósoltak. Bézs város határkövén május 18 án délután délnyugatról sötét fellegek vonulanak fel, mellyekbe 31 félóránál tovább lat nehézségű jégdarabok hulltanak, mi a’nagy Szamos partjával szomszédos falvak aratási és szüreti reményit meghiúsító. A’kolosvári feloszlott szinésztársaság egy része most itt (Dézsen) adja mutatványit; Hegedűs mint vendég lépett fel többször; Gyulai méltó tapsokat arat. — Néhány würtembergi család e’ városban is bolyong. Egy családfőt 5 — 7 apró gyermek kisér.Reájok tekintve eszünkbe jut Fáraó hét szűk esztendeje; képükön a’csalódás ijesztő váza. Imádkozzatok Both pap lelkéért, mert ő nem tudó, mit cselekedett. — Ilir szerint junius tödikén a’ megyének gyűlése leend. Főispáni kinevezést várnak a’ rendek. A’ megye jó és lelkes fiainak egy közéhajtása van azon férfiút látni kormányuk élén, kinek a’ haza javára czélzó vezérczikkeivel az Érd. Híradóban gyakran találkoztak.—Magyarcsesztvei Miske László és Felső-Fejérmegye érdemteljes táblabirája, hoszszasabb sorvasztó hideglelés következtében kora 54 évében Nagyszebenben május 12én, Kendeffi Elekné szül. gr. Mikó Borbála a’ felsőbb körök tisztelt aszszonya pedig hoszszas betegeskedés után Szászvároson május 19én jobb életre költöztek. Béke poraikra. Cineslianom. A’ pestbudai hangász-egyesület kormánya alatti nyilványos énekiskola némelly jeles növendékei az intézet pénzereje gyarapításául jövő szombaton (június sikán) délelőtti 11 órakor Pesten a’városi nagyobb redutteremben adandják folyó évi vizsgálati „dalversenyüket,amellyre mérsékleti belépti dij mellett (számjegyes székért 30 kr., második helyre 10 kr. pengő pénzben) a’ budapesti t. ez. műpártolók ’s a’ hazai miveltség haladásának előmozditója ezennel számos megjelenésre tiszteletteljesen. Kéretnek a’ részvényesek közgyűlése határozatából Mátray Gábor énekiskolai igazgató. Testgyakorló-intézet. A’pesti testgyakorlóintézet részvénytársulata folyó évi junius 15ikén délutáni 4 órakor Intézeti elnök. Szentkirályi Móricz úr elnöklete alatt a’ vármegyeház teremében tartandja ez évi rendes közgyűlését, mellyre a’ t. ez. részvényes urak tisztelettel hivatalosak.—Tárgyai: 1) egy intézeti pártfogó, igazgatók ’s választványi tagok választása; 2) az alapszabályok módosítása’s megváltoztatása; 3) az 1845ik évi számadás előterjesztése. E’ közgyűlésbe mindenkinek szabad a’ bemenet.Pest,máj. 29. 1846. A’ pesti testgyakorló intézet korm. választványa által. Budapesti napló. (Júniusi én.) Hiedelmünk szerint nem kezdhetnék kedvesbbel ujdonságinkat, mint azon hírrel, hogy a’ lelkes hazafiság újabb gyümölcse, az iparmutár,Nagy József ur igazgatása alatt jelen vásárkor megnyílt. (Bálvány utcza Blühdorn ház 213 sz. alatt) Milly sikert ígérhetni ezen a’ hazai ipar virágoztatását előmozdító intézetről, elég annyit mondanunk,hogy Nagy József vezérli ügyeit. Most nincs egyéb hátra, csak hogy a’ már eddigi kérdezősködést még több kövesse. Azért legczélszerűbb lenne mennél számosab fiók ipartárt alakítani,hogy az iparműtár mentül többre ’s hatályosabban áraszthassa ki jótékony befolyását a hazai iparra; kinek tehát nélkülözhető , pengő forintja van, iparműtári jegyet váltand ’s azzal reménye lehet 100 ezer, vagy 1000 pengő forinthoz. Kellemessel kezdettük ’s nagyon fontossal folytatjuk, mire csakugyan ki is kérjük érdemes olvasóink figyelmét,halljuk! A’madridi kalap újra beköszönt előfizetőinél! hogy hogy? kérdi tán a’ kiváncsi olvasó, csak lassan! nem megy az olly hamar;köszönjék meg a’ olvasók,hogy nem fizetnek e’ fontos hírért! a’Nemzeti Ujság 2hd. számában azt mondja,hogy Algírban is franczia akadémiát akarnak alapítani ’s hogy Bugeaud, az öreg Haudegent nevezé ki elnökének! Nem tudom,mit teend Bugeaud, ha a’Nemzeti újság ez alapos hírét hallandja, hogy t.i. általa neveztet ki mást olly hivatalra, mellyet maga is kész lett volna elvállalni! Szegény Bugeaud! mit vétettél te a’ Nemzeti újságnak, hogy az öreg Haudegent elődbe tévé! de vigasztalódjál! a’ Nemzeti újság bizonyosan szerfölött rohanva haladónak tart(bár a’francziák mást mondanak) ’s fel akar tartani rohanásodban’s e’ rettentő ’s leverő hírrel, mellynél csak az a’ jó szerencse rád nézve, hogy eddig még magad sem tudsz e’fontosságról semmit, ’s azért sietünk megnyugtatni, hogy mi e’ hirt az Ungar máj. 26. 123dik számában igy olvastuk: Algírban is franczia akadémiát akarnak alapítani ’s Bugeaud tábornokot, az öreg bajnokot, Bloch Móricz zsebszótára szerint az öreg vasgyúrót (Haudegen-sabreur) elnökének kinevezni. Bár tehát a’ Nemzeti újság az öreg Haudegent, mint személyt állitja is az akadémia elnökének, szerintünk mindazáltal, mivel az öreg Haudegen nem más mint te magad, még is csak te leszesz az elnök. — Hallottuk, hogy múlt szombaton történt a' vasúton az első halál. Egy mesterember a’ vasút mentiben valahová akarván menni, megkéré a’ mérnököt, venné fel a’ homokos kocsira; ez szívesen engedett kérelmének, ’s az ember leült egy kocsi hátulsó deszkájára lelógatván lábát a’két kocsi közti térbe a’ második őrháznál megállották, valamit vizsgálni kívánt a’mérnök, elvégezvén dolgát, feladatik a’ tovább menetre de a’ hirtelen lökés által a’ mesterember elvesztvén a’súlyegyent a’két kocsi közé bukott. A’mozgony ugyan mindjárt megállott, de még is későn, mert egy kerék átmenvén testén, élet nélkül húzták ki a’ kocsi alól. Szegény nem hittem volna, hogy Pünköst napját nem érendi el! Meg akar- ta kímélni a’kis utat’s éltét veszté! — A Pesti hírlap ujdon-isrlgozója azt irá minap, hogy a’ kocsigyártók uj kocsijaikat a Jezukor utczán kétszer vontatták végig s ha el nem törtek, bizonyosak voltak tartóságukról.Mi az illatgyárosoknak tudnánk ajánlani egy utczát, mellyen ha csak egyszer átviendik illatataikat, ’s az utcza szegletén még értendik eredeti szagukat, úgy biztosak lehetnek, hogy azt sohasem vesztendik el. És ez:a’város major utcza.A’ budai fonógyárfild építész igazgatása alatt már épül sőt a’gépek is megvannak. — Régen fúrta oldalunkat, végre csak kimondjuk, hogy a’ Religio és Nevelés,a Nemzeti Újság és az Ungar majd minden lapjára kinyomja, hogy ők magyar papírost használnak, valamint e’lapok is 1839tól kezdve a’ fiumei, nagyszlabosi ’s már több év óta a’ hermaneczi géppapírt, azért ezélszerű lenne, hogy tegyen hasonlót minden a’ két hazában megjelenő bármi nyelvű lap: miféle származású papirost használ?— Napokban furcsa kis történetket hallóink, melly följegyeztetésre méltó.Bizonyos úr kérdeztetvén: mellyikébejár a’pesti társalgási bármi nevű köröknek, ő kettőt nevezett meg, de azt mondá, hogy a’ csendesebbe jár, mert a’ másikban csupaliterátusok ’s tudósok vannak,már pedig miről beszélhetni illy emberekkel?(köszönjék meg szépen a’ pesti kör érdemes tagjai) ő tehát inkább azon testülettel tart, melly csakugyan megmutató, milly szabad ’s eltántorithatlan a’ magyar ifjúság nagy része? Azonban csak azt sajnáljuk, hogy nem tudhatjuk meg, hogy már aztán miféle emberekkel beszélhetni valamiről; mert ha legalább azt mondotta volna, hogy azon érdemes urakkal nem lehet semmi ostobaságot beszélni, úgy mi magunk is utasíthattuk volna olly társulatba, hol bizony okos szót alig fog éltében hallani! — Harllebenés Altenburgernál megjelent,’s általok minden hiteles könyvárusnál kapható ,,A’ hóhér kötete“ irta Petőfi Sándor.Szerzőnek az irodalom terén avatott s kedélyes tolla sokkal ismeretesebb az olvasó közönség előtt, semhogy ezen újabb müvét, keresett szavakkal kelljen ajánlanunk; ő egyik termékeny tollú költője a’magyar földnek, ’s mint ülvén jelen müvével egy újabb repkényágat tűzött koszorújába.— Ma délután fog tartatni Rákos gyepén az idei első lóverseny eredményéről jövő számunkban. — Épen midőn e’ sorokat írjuk, jan. 2-án délután 3 óra tájban kondulnak meg a’ vészharangok órás és órátalan tornyainkban, azt hirdetők, hogy a’ soroksári utczában a’fűzőri laktanya istállója belül hihetőleg pipától vagy szivartól meggyűlt Mit az onnan felgomolygó fúsfelleg leghívebben tanúsított azt nyilványitva egyszersmind hogy ott valódi tüzőrség szállásol. A fedél elégte után a nagy szél daczára is elfojtatott a’tűz — Heckenast G. könyvkereskedésében megjelent a’ „Szónokok könyvének“ negyedik kötete is Szalay Lászlótól szerkesztve. Tartalma: Chatam és Guizot. Politikusink ’s kiknek a’ haza polgári ügye lelkükön fekszik, sietni fognak e’jeles gyűjteményt kül— és bely tartalmilag sajátjokká tenni’s azt hazánk javára fordítani. — A héten megnyílt medárdi vásárra tömérdek ember ’s kül és belföldi áru gyűlöng. Az ide sereglők jobbatlán szárazságról panaszkodnak, mi ha egyebet nem is,de a’ korán ’s kedvezőleg beállott tavaszszal reméllt széna- és szalmamennyiséget tetemesen ’s okvetlenül csökkenti a gyümölcs némelly vidékeken semmi vagy igen csekély lesz a’máj.elején volt kemény dér vagy inkább fagy miatt. Portugulla- A’Minho-tartományi és szomszéd kerületekben april közepetáján kiütött zendülési mozgalmakról bővebb adatok e’ következők: Braga város apriliökén legnagyobb zavarban volt; minden ház elzáratott. Prados,Lago,Turiz’s egyéb helységbeliek fegyveresen jöttek a’ városba e’ kiáltozással: az alkotvány, királyné ’s adócsökkentés a’ Bragában állomásozó 8 számu gyalogezrednek sikerült ugyan a’ betolakvókat 16 halott és sebesült veszteséggel viszszanyomni; azonban a’ katonaság erősítés nélkül tovább alig szegülhet ellen, miután Soutello, Villa Verde, Giro de Regalados ’s egyéb helységek az említettekkel egyesülve újabban a’ város ellen nyomulának. A’ bragai tiszthatósági kar ugyanazon nap felszólítást bocsátott ki’s a’kerületi lakosokat engedelmességre intő. April Isikán a’hatóságok a’közpénzeket az ezredi laktanyába vitték biztosságul; az ezred valamennyi kün levő osztálya parancsot kapott gyors benyomulásra.Valamennyi egyházban vészharangok zugnak a’város környékén ’s elöljáróik mind ez utóbbiba menekültek.Nasonlag szól egy levél Guimaraesből april tékéről: „Néhány közel helység lakosai ma fegyveresen nyomultak a’városba azon szándékkal,hogy a’ kerületi hatóságnál találtató ’s adóra vonatkozó papírokat megsemmisítsék. Miután a’ városi hatóság előadásai mit sem használtak, csakhamar ténylegességre került a’dolog; azonban mind a’fegyveres rendőrség, mind a’ Bragában állomásozó ezred később érkezett osztálya kénytelen volt a’ tért odahagyni. A’ házak ugyan mind be vannak zárva, de a’ lakosok,a’ földnéptől nem bántatva,szabadon járnak’s kelnek az utczákon.“ A’föld népe — igy hangzók a hir Portóban april 17dikén —hatalmába ejté végre a kerületi kormánylakot ’s minden adóra vonatkozó írományt elégetett. 17kén Portóból több ezredosztály vala oda indulandó. Egy szemtanú hiteles levele Guimaraesből erősiti a fenebbi tudósításokat’s hozzáteszi, miszerint a’betolongott pórság több ezer főnyire megy; a’ 7.sz. ezred egyik osztálya lefegyvereztetvén, a’fegyverek a’nép között osztattak el; ez utóbbi a’börtönöket feltörte, az egész kerület fegyver és forrongásban áll; mindenütt e’ kiáltás hallható: „Éljen a’királyné, halál Cabral miniszternek!“ Bizonyossággal állítják, mikint Arcos, Barca és Ponte de Lima lakosai is a’népmozgalomhoz csatlakoztak’s Barcellos és kör 263