Jelenkor, 1846. január-december (15. évfolyam, 1-103. szám)
1846-10-18 / 83. szám
nyunk kíséretében érkezék meg ’s innen ismét a’ városi küldöttség kiséri a’határig, honnan a’ szíves házigazda T. F. G. tb. ur kiséri egész a’ vaskapuig, isten áldja minden lépteit’s adjon e’hazának sok olly férfiút.— Nőink is tisztesedének ő excellentiájának’s azokkal is pár óranegyedig örömmel társalgó«,sőt meg is igéré nekik,hogy jövő évben gőzösön fogja őket magával egy sétaútra vinni— ’s mi örömünkben alig tudtuk mit csinálunk, midőn közöttünk önmagának megelégülését szemlélhetni szerencsések lehetünk. — Széchenyi népszerűségét irigyők — láttátok volna nálunk ’s az egész Tisza ’s vele közös folyamok mentiben — csakugyan kigyógyulnátok balhiedelmetekbül. — Nem mesterkélt népszerűség vagy tetszés ez, mint a’ ti színházi claqueureiteké — hanem őszinte, mert meggyőződésbül fakad. Dorogi, Kecskemét oct. 9. Az ünnepélyek során nem legutólsó volt, mellyet városunk vasárnap f. hénkén élvezett. Egyházfelügyelői beigtatást vlltünk.Mind szellemi mind anyagi örömekben gazdag forrásul kínálkozván, a’ rokon hit, szeretet és barátság érzetnek számtalanait gyűjtötte az öszsze, ’s vágyaink tetézéséül sugárdús nap ragyogott alá örömteljes mozgalmainkra, miktől távol sompolygott el minden irigység, gond és buslakodás. Az őskori eredetiség lupuszát magán viselő fesztelen, őszinte, barátságos magyar vidámság, lelkesülés ömlék el az egész ünnepélyen, annak bel- és külmozgalmain, ’s mondhatlan kéjérzettel tapasztalok, hogy nemcsak vészek napján fájdalomban, hanem szerencse napján is örömben, vigalomban tudunk ollykor szakadás, meghasonlás nélkül egyesülni. De térjünk magára az ünnepélyre.Tudva van,mikint főtisztelendő Polgár Mihály kecskeméti lelkipásztor ur ezen dunamelléki h. v. egyházkerület superintendensévé még a’folyó évi nyári közgyűlésen felbontott szavazatok nemcsak általányos de jóval nagyobb többségével elválasztatott, és a’ két közösen tisztelt egyed közöl, kiket a’ választó szavazatok előbb szinte egyiránt érének, az elválasztott az len, kit tudományos műveltsége, az egyház dolgaiban több mint 22 év ótai szünteleni hivataloskodása alatt szerzett ritka jártassága, bizalmat gerjesztő szelíd külseje, tiszteletet parancsoló férfias arcra, egyiránt illy kitűnő hivatalra képesítenek; de föl kell jaj dúlnunk e’ mellett, hogy a’ másik szinte így méltán tisztelt egyed a’ dunamelléki h. v. egyh. kerület nagy veszteségére, már ez ünnepély napján sirkant alatt nyugszik. A’beigtatási ünnepély előtti pénteken (oct. 2án) számos tisztelkedők és különösen csinos magyar lovas legények mentek a’dunántúli ft. fölszentelő superintendens Nagy Mihály úr elfogadására, jóval kívül a’ várost köritő szőlős kerteken , de a’ várt főt. úr lelkipásztori szerénységből, épen e’ pompás tisztelgés kikerülése végett, késő estvére hagyta a’ városba jövetelét.—A’ másnap (oct. Adikán) nagy tisztelgő mozgással várt főgondnok m. gróf Teleki Sámuel hirtelen jött egészségbeli változása miatt el nem jöhete. Ugyancsak szombaton estve a’főiskolai tanuló sereg 74 lámpa fényénél esti zenével’s hódoló szónoklattal tisztelgett a’ főt. fölszentelő superintendens urnát, kitől is lelkesítő válaszfelelettel fogadtatott, és hatalmas ,éljen, kiáltásait vitte a’ leg— idősb segéd-gondnok tek. Magyari Kossa Sámuel úrhoz. —Vasárnap, oct.dén reggel a’közgyűlés azon kezdődött, hogy a’ mélt. gr. elnök levele, mellyben kénytelen elmaradása okát fájlalva tudatja, olvastatott,’s a’ köz fájlaló részvét nyilatkozása után, ez ünnepélyre, sőt az egész gyűlésre telt. Magyari Kossa Sámuel ur, mint legidősb segédgondnok, elnökül helyettesittetett. Erre a’ fölszentelő superintended ur szállására őt a’ közgyűlésbeni megjelenésre ’s részesülésre meghívó küldöttség menvén, miután az oda megérkezett, ’s egyházkerületi jegyző által rövid beszéddel üdvözöltetett, az idő a’ küszöbön álló tárgyak ’s teendők körüli rövid conversatio közben lefolyván, kilencz órakor, harangzúgás mellett, a’ közgyűlés egész személyzete, az ott jelenvolt lelkészekkel együtt, díszöltönyben renddel a’ templomba vonult, hol is a’ tagok illető helyeiket elfoglalván, a’ nép orgonavezetés mellett éneklé a’ 74ik ének: „Im bejöttünk nagy örömmel ’stb.“ 1,2,4 ’s 5ik verseit. Ezután az iskolai énekkar hallá az „od egek dicső királya!“ éneket, minek végeztével az e’ végre kinevezett szónokot. Karika János ur szószékből könyörgést ’s egyházi beszédet tartott, ’s erre ismét egy az isk. énekkar által hallott ének végeztével a’ fölszentelő superintendens ur szószékbe lépett ’s a’ néphez beszédet tartott. Ennek múltával a’ lelkészek mind felállván, egy a’ végre felszólított lelkész előéneklése mellett elzengék a’szikéneket: „Jövel szentlélek ur isten ’stb.“ miután a’ szentasztal melletti emelvényen, egyfelől a’ fölszentelő, másfelől a’ fölszenteltettennő superint. urak megálltak, ’s a’ fölszentelő superint. ur a’ fölszentelést szokott mód és rend szerint teljesité.Erre az esperes urak általi kézrátétel, ’s kántori magányének alatt hivatalos kapcsolat jeleül a’szokott kézfogás bevégeztetvén, miután az ujdon fölszentelt superintendens ur röviden, elérzékenyülve szólott az egyházkerületi hivatalnokokhoz, főleg a’ lelkipásztorokhoz és egyházi gyülekezetekhez, két papi egyedet (Tatai Endre ’s Karika János főiskolai oktatókat) a’ papi szent hivatalra fölszentelt ’s áldást a’népre kért; az énekkar még egy éneket zengett el, ’s a’ nép áhitat és buzgalom érzetével keblében oszlott széllyel. Ez volt a’ beigtatási szertartás folyama. Nagyhatású volt a tiszt. Karika János ur szónoklata, mellyben az okos vitatkozásoknak, sőt néha ellenszegüléseknek anyagai, erkölcsi és átaljában szellemi hasznát; de aztán a’megismert igazság létrehozásábani egyetértés üdvös hatását, szívet lelket nyerőleg rajzolta. Főt. Nagy Mihály fölszentelő superintendens ur, a’ papi hivatalok származását, az egyházi méltóságokba avatás apostoli időkbeli egyszerűségét, később keletkezni tartozott ünnepélyességét történetírati nagy avatottsággal, és népszónoki egyszerű himeretlenséggel fejtegeté. Maga a’ felavatás t.i. mind a’ felszentelő superint. urnak, mind a’ tisztes ősz esperesi karnak sorral a’ letérdepelt fölszentelendő super, úrhoz járulása és égi kegyelemért imádkozása különösen szívreható volt. A’ mélyebb hangokra nézve elég erős éneklő karban sajnálni lehet a’ soprán gyengeségét; különben ez is illően megfelelt kötelességének. A’ kecskeméti h. v. egyházi gyülekezet példás vendégszeretettel fogadta az ez ünnepélyre idesereglett úri vendégeket, és az ünnepély napján a’ városháza legtágabb termében 140 személyre teritett gazdag asztallal bizonyitá főlelkipásztora fölszenteltetése ünnepén legméltóbb örömét. Önkint ajánlkozott részvényesek költségén a’ nagy casinói tánczteremben ugyanaznap estve mintegy 500 vendégeket számoló pompás tánczmulatság tartatott. Másnap t. i. hétfőn estve a’ köztiszteletben álló színésznő Lendvayné aszszony, nem akarván az ünnepély emelésétől elmaradni bájoló szinészeti remek tehetségével, az ide épen e’ napokban érkezett Kilényi és Chiabay igazgatása alatti szinésztársaság derék tagjai között, a’ kecskeméti h. v. főiskolai könyvtár javára Lignerolles Luiza szerepében lépett föl, ’s ragadá kimondhatlan öröméldelet kéjözönébe a’ fuladásig tömött színház néző közönségét. A’ lelkes Lendvayné aszszony saját járulékát úgy osztá el, hogy néhány forintot a’nevezett szinésztársaság ifjabb tagjai között osztott el, 20 vítot a’ Kecskeméten alapulni kezdő ’s a’ házaló koldulás eltörlesztésére szentelt tőkepénz növelésére, 140 vítot pedig a’ főiskolai könyvtár tőkepénzei gyarapítására áldozott, ’s tiszt. Lendvayné aszsz. nemes fölhevülésből származott lovagias vállalkozását annál szívesben emeljük ki, mert bizony nem tréfa neki—a’magyar dramaturgia királynőjének a’ kecskeméti rozzant színfalak közötti debutirozásra szánni el magát. — Hétfőn és a’ következő napokon csütörtök délig, az egyh. kerületi tanács a’ felhalmozódott tanácskozási tárgyak elintézésével foglalkozott. — Rövid elegykireli. A’ temesvári gyorsutazási intézet alapitó tulajdonosai e’ hó kezdetén ülést tartanak a’ felett határozandók, várjon azon tőkét, melly a’ gyorsutazási intézet mostani birtokositól vételár fejében nékik fizettetett, hova fordítsák legczélszerűbb ’s hasznosabban? A’czél kijelölése természetesen nem nagy fáradságot okozott, mert hol a’ concurrentia olly élénk, mint Temesváré, ’s ennélfogva hol a’ kereskedési ’s egyéb iparvállalatoknak a’ termékeny föld tekintetéből is olly biztos jövője van , ott csak alkalom hiányzott, hogy a’haza, a’ vidék, ’s önjavuk előmozdításáért törekvő polgárok a’temes vár-szegedi vasút hatalmas eszméjét penditsék meg. Megtörtént; a’ jelenvoltak közt egy sem volt, ki ezen eléggé nem ajánlható eszmének testesitését szíve legelső vágyának nem tekinté; azért mellőzve is a’ vállalat hasznosságának vitatását, miről mindenki meg vala győződve, egyenesen a’ kivitelre tértek a’ tervezők. Részvények utján leend a’ vasút építve, egy részvény ára 500 pftban állapíttatott meg;melyeknek elkelése hogy inkább könnyíttessék, 1/5 részvény vásárolhatása is megengedtetett; minek azon örvendetes hatása jön, hogy a’legott megnyitott aláírási íven 50 ezer, mások szerint 100 ezer pert íratott alá; mitől felbátorittatván az illető derék vállalkozók, öt illyen ívet nyitottak a’ vár-és külvárosokbani aláírások végett. Az elismert szükség kezeskedik, hogy e’ vállalatot süker kisérendi. E kép tehát Pesttől Czegléd, I.Kőrös, Kecskemét, Szeged, Szabadka, Baja és Temesvárig egy részről, más részről pedig Debreczenig, Miskolczig; ’s ha hinni szabad*— mert ahoz értők mondják — Kassa, Szathmárnémeti és Kolosvárig is vasúton lehet nehány év múlva körül és keresztül kocsizni haladásán örvendő szép hazánk alföldi részét; avagy csak a’ Dunamelléki megyék maradnának e’ nyugton ősi szalmaszékeikben szent áhítattal elmélkedve nagy apáik füstös képeiken! Nem — a’ brucki vonal nem a’miénk, ez Sopront, ’s tán Győrt is nem Pest sem Fiúméba, hanem Bécs, és Triesztbe viendi, itt pedig sehogy se vagyunk hóm ezzel megelégednünk nem lehet, nem szabad. Követni kell a’ merész baranyaiak példáját, ez lelkesítse Zala, Veszprém,Somogy, Vas, Fejér, Győr és Komárom megyék dicső férfiait. Vasutat urak Pest és Fiume felé, mellyen repülhessünk a jóllét boldogító ölébe; hisz úgyis nyargalva ha- adó k nak írnak bennünket. Érdemeljük meg e’nevet legalább közlekedési eszközeinkben ’s ragadjuk magunkkal a’ fontolva tántorgókat is. A székesfejérvári polgárkatonaság folyó pot.okán tartá fegyver gyakorlatát jól választott egyenöltözetében. A’város nagyobb része örege és apraja talpon állt, ezrenkint kisérék a haza derek nemzetereit Mars terére hol a’ lelkesedés legkitörőbb, ’s legmagasztosabb jeleivel fogadtattak. Sürü, és csoportozatos volt a’ néphullám de felfogva mindenki a’ pillanat nagyszerűségét, a’ csend, és rend pillanatra sem háborittatott meg,annak világos jeleül hogy alkotványos szabadságok élvezetére a’ nép is megért már. — A’ pesti német újság hasábain kevés sorokban sok mondatik el Késmárkról, hol az aratás e’nyáron közel 4 héttel előbb fejeztetett be, mint egyébkor; ’s jól is ütött ki, kivévén hogy néhol kevés, másutt mi sem termett. A’ burgonya betakarítás is nagyobb részt megtörtént már; sokhelyt annak tavalyi nyavalyája ismét tapasztaltam, azonban termett mégis használható annyi, mi a’ bekövetkezhető ínséget nehány hónapra viszszatartóztathatá. De miként mindenütt, úgy itt is kell akadályozó oknak feltűnni; ’s ezen ok a’folyvást nagyban működő pálinkás kazánokban rejlik; ezek füstje emészti fel azon kevés gabna és burgonya termést is, mi majd az éhező népnek a’ szenvedés óráin egypár nyugodt és megelégedett pillanatot szerezhete. Urak jó lesz ám magunk mellett másokról sem feledkezni meg; kivált itt, hol ezen emlékezést nem áldozat, hanem tetemes öngyarapodás fogja kisérni. Nádorunk ő cs. k. főherczegségének félszázados ünnepe megülésére — mi azonban az egész nemzet mély fájdalmára ő fenségének közbejött elerőtlenitő betegsége miatt máskorra halasztatott, a’ nm. helytartó tanács által a’ horvátországi három megye is külön meghivatott. Ez ünnepélyre küldendő képviselők megválasztása végett nemes Zágráb megye f. hó f9kére, Varasdmegye pedig 15 ére hirdetett közgyülést.Alighogy tudomásra jött ezen megyei czélszerű intézkedés a’ horv. szláv. v. dalm. Novine t. sz. szerkesztőségének,már is hoszszas juridica, és diplomatika demonstratióhoz folyamodott izgató lapjainak hasábain, mit a’ zábrábi német újság , az előbbinek alázatos szolgája teljes őszinteséggel utánoz, és lefordítva közöl. Az érintett lap a’ múlt évi tartománygyűlés határozatira (mellyhez pedig, hogy érvényes legyen, még sok hiányzik) támaszkodva törvénysértést akar látni abban, ha a’ három horvátmegye a’nádori ünnepélyen külön képviseli magát. Ajánlja tehát, hogy püspök bánhelyettes ő exlra jelöljen ki egyedeket, kikre a három megye szavazzon, ’s e’ kép mind a’hárommegye — mint ország legyen képviselve. Ezen idétlen pöffeszkedést ezúttal helyszűke miatt nem taglaljuk: mennyire törvényes, vagy törvénytelen? Ígérjük azonban, hogy egyik közelebbi számunkban azt bővebben tárgyalandjuk. Addig pedig béke önökkel illyr szomszédok, s Rövid elegy közlések. Csanádmegyének sept. hó közepén tartott rendes évnegyedes gyűlésében többrendbeli intézvény és kormányszéki rendelet tárgyaltatott, mellyekre mind ollyan végzések hozattak, minek várattak. Szabolcs megye levele heves vitát idézett, mellynek eredménye jön, hogy az az országgyűlési utasításokkal foglalkozó választványhoz utasittatott véleményzés végett, azonban a levélben kimondott főispáni elnökölhetésre nézve Aczél Antal főispán ur ellentiltakozást hozott fel, mi is azonnal jegyzőkönyvbe igtattatott. Nagyszombatban egy izraelita, ki a’ szabómesterséget jól tanulta ki, az ottani szabó ezéhbe kívánt bevétetni, e’ kérelmétől azonban a’ város valamennyi ezéheinek öszszemunkálása által elmozdíttatott, mivel a’ ezékbejutás legelső stádiuma lenne az ezentúl meg nem tagadható polgári jogoknak. Pedig hasztalan az erőködés a’ t. polgár urak részűül, az idő és természet hatalma ellen emberi gyengeség nem boldogulhat.A’ tanács és egyéb hivatalnokok a’ mostoha év drágasága miatt fizetés javítást, vagy némi segélyt kértek a’ nm. kincstártól, mibe a’vál. polgárság belé egyezett; de hogy a’ népviség megelőzésére is történnének intézkedések, arról hallgat a’n.szombati krónika; pedig hogy e’ vidéken is be fog köszönteni a’ szükség, jósolható azon körülményből is, hogy a’ N.Szombattól Szeredig kimért vasútépítés máris lassabban halad, minthogy a’ fel nem emelt napibérbe munkások nem jelentkeznek elégséges számmal az élelem drágasága miatt. A’ rajeczi közönség(Trencsénymegyében)sept. 12 én örömünnepet ült, ünnepét megnyert szabadságának. Ez alkalommal fejeztetett be t. i. az alattvalók és uradalom közti szerződés az úrbéri földek örökváltsága felett. Az e’fölötti alkudozások két hónapig tartottak, ’s hogy sikeres eredményök lett, egyrészről Pongrácz J. uradalmi igazgatónak, 494