Jelenkor, 1846. január-december (15. évfolyam, 1-103. szám)
1846-11-19 / 92. szám
helyes és kerekded egybevágó alkalmazását ’s felosztását is értem. 10er Különös figyelem fog fordittatni nyereséges finom sajt-csi nálás ’s a’ dohány és kender helyes elkészítése tanítására. Ennyi tárgynak alapos és gyakorlati megtanulására hoszszabb idő kivántatván, a’ képezési folyam három esztendőre van kiszabva, kevesebb időre növendék nem vétetik fel, ’stb. Alapitó ur ezekután szives köszönetét szavazá a’ hatóságoknak, mellyek az ügyet szivükön hordozva, e’ megnyitást küldötteik által tisztelék meg,kérve továbbra is kegyes pártfogásukat, nemkülönben a’ hatvannál többre menő vendégek szives és lekötelező megjelentét kiemelve, sűrű éljenzések közt ült helyére. Utána az intézet felügyelője Sermán János olvasá föl a’ leczkerendet, a’ tanulványok sorozatát és az idő-felosztást, mi ismét közhelyeslésre talált, csakhogy a’ növendékek számára egy kis kiszabott mulatsági időt kívánatos lett volna megállapitni. Majd első oktató Kocsi-Horváth István olvasá fel az alapszabályokat ’s a’ napirend pontjait , végre egy igen alapos , kimerítő ’s az illetőnek széles ismereteit tanúsító felolvasást tartott bevezetési leczkéül a’ gazdasági tudományok hasznosságáról, mi minden jelenlevőnek dicséretét ’s helyeslését vonta maga után. Ezek után Czegléd város főjegyzője tisztelé meg küldéji nevében az intézet alapító urat, hogy ezen közhasznú iskolát épen köztük álllta fel; szives elismerésül szónok a’ város részéről folytonos részvétet és gyámolitást ígért. Mire Török János intézeti alapitó azon világos szavakban válaszolt, hogy elismervén Czegléd városnak iránta és vállalata iránti buzgókodását, annak némi méltánylásául Czeglédről mindig egy ifjú fog az intézetben neveltetni egyenesen az intézet költségin. Mire ismét éljenek és kézszorítások következvén intézeti alapító úr felszólító jelenlevő vendégit, szíveskednének most már az ünnepély gyakorlati oldalát is megtekinteni. És kimenőnk az úgynevezett tanyára, itt láttunk hatféle ekét (nem lévén mezeigazda, neveiket nem tudom) kétféle boronát, rostát, szecskavágót, mind a’ mivelt külföldön létrehozottak mintája után készültet.Közép finomságú példány juh- és kosokat; tirol bika- és teheneket; würtembergi fajú kan- és koczákat, mellyek tulajdonsága csupán húsra hízni három-négy mázsáig; ellenben a’szerb féle fajt inkább zsírra; innét mentünk próbaszántásra, hol az intézeti felügyelő ur az eke theoriáját ismerteté a’ körül— állókkal, majd annak elméleti igazságát azonnal gyakorlati téren mutatandó meg, elkezdé a’szántást nem tudom mi nevű ekével; a’ két ökör nem nyakán, hanem homlokán viselé az igát; pedig az üröm mindig csak üröm marad, akár arany pohárból, akár fakéregből igyuk azt; azon ekének azon sajátságos természete volt, hogy azt fogni nem kellett a’ szántónak, e kép tehát épen nekünk való, természetünkben lévén mindent a’ sorstól várni sült galamb alakjában. A’ felszántott kis térre külföldi készültségü boronát is fektettek, mellyre mindenkor egy ember szokott állani, ’s rajta tánczolni, hogy az előre álló fogak a’ taraczkot ’s egyéb gyomot irtsák; ez alkalommal elismert Ügyességű intézeti sáfár tévé a’kísérletet rajta’s működése sikerült, azonban a’czeglédiek azon észrevételt még sem hallgathatták el,hogy ki e’ koronára álland , annak józan fejüknek kell lennie! Ezzel az ünnepély, mi mindenkit érzékenyen — keble leghőbb oldaláról illetett, be jón fejezve, azon óhajtással: vajha minél előbb a' próbatéteken találkozhatnánk az — a’ milly költséges, és fáradságos, épen olly hasznos, és szép jövendőjü intézettel, derék alapítójával, jeles tanítóival és szorgalmas növendékivel,’s több hasonlónak létesítésén is örvendhetnénk hazaszerte, mert illyen csakugyan nemcsak minden terjedelmesb vármegyében,sőt minden több helységből álló nagyobb uradalomban nemcsak kívánatos,hanem szükséges lenne nálunk. Ezután következett a’vendéglőben a’ magnum áldomás, hol minden becsületes és lelkes hazafiért pohár ürittetett, hol fesztelenség, bizalmas közlékenység, játszi kedély, és jó kedv fűszerei felejthetlenné tevék az intézet megnyitási ünnepélyét , ’s bennem azon óhajtást ébreszté, vajha magam is minél előbb olly gazdag lehetnék, hogy szinte intézetet alapíthatnék ; már hogy minőt, azt csak akkor határoznám meg , de minden esetre ollyat, hol az iró emberek mind házi gazdáknak vallhatnák magukat. A’ lelkes és vidám vendégkoszorú a czeglédi zenészek mulattatása mellett esti 62 órakor oszlott kl, ’s mi induló félben vagyunk Pest felé tüzet oltani. Még pár szót Czeglédről. Czegléd város községe középpontja leend nem sokára a’ leglátogatottabb forgalomnak; ott vág össze a’ pesti, szolnoki, kecskeméti és miskolci vaspálya-vonal négyágú sugara; a’ derék lakosok ezt őrzik, ’s a’hely fontossága tudatában készülnek is szorgalmasan, nehogy meglepessenek. E’ szerencsés viradást ők szabadon akarják üdvözölni, szabadon az úri szolgálatok inden terheitől, mert haladás és gyarapodás csak ott lehet, hol a’ tulajdonról nem egy harmadik rendelkezik, hanem hol az egészen, és mindenben sajátunk. A’ község e’ tekintetből folyamodik a’ t. uradalomhoz, melly a’vallásalapjószághoz tartozik,’s mi hiszszük, hogy kor- és törvényszerű folyamodása nem maradand óhajtott eredmény nélkül , ’s hogy ekép Czegléd város nem sokára hathatós lépésekkel fog közelitni ama magasztos czél felé, hová hivatva van,’s hová jutnia főfő elrendeltetése. Pestmegyei listagyülés. Pestmegyének utólsóévnegyedes közgyűlése f. hó. Izkén nyittatott meg főispán-helyettesi elnöklet alatt. Elnök úr megnyitó beszédében érintvén a’ rendszeretet, ’s komoly magatartást, a’tárgyakbai bölcs beleszólást, mellyről a’ tekintetes ki. és rr. olly világos tanúságot tettenek, ezeket jelen gyűlésben is alkalmazásba vétetni ajánlván, szokás szerint a’kisgyülési jegyzőkönyvek hitelesítésére szólitá föl a’rendeket. Ezek közt először azon helytartósági intézvényre kelt kisgyülési határzat olvastatott, mellyben is Pestmegye felszólittatik a’ szabolcsi levél érdemében hozott végzésének fölterjesztésére; a’kisgyűlés e’ kormányszéki kivánatot teljesitendőnek határzá’s határzatát a’ közgyűlés is elfogadá; a főispánok és helyetteseik nem ernökösködhetéséről hozott pestmegyei határzat tehát a’ nm. helytartó tanácsnak tudomás végett fel fog küldetni. Utána olvastatott Török Jánosnak a’m. g. egyesület titoknokának folyamodása,’s az erre hozott határzat, mellyben a’ titoknok tudatván Czegléd határán általa felállítandó majoros és telkes gazdákat képező intézetet, annak neveledikén leendő (már megtörtént) megnyitására e’as megye részéről küldöttséget kér kineveztetni, mit is a’ kisgyűlés megadott. A’ nemzeti museum igazgatósága is folyamodott a’ megyéhez az iránt, hogy a’ Jankovicsféle régiség gyűjtemény — minthogy a’ tulajdonos által még éltében a’múzeumnak igértetett, vétessék zár alá, részint pedig irassék öszsze; e’ tárgyban a’ kisgyűlés központi főszolgabírót bízta meg, kinek eljárásáról e’gyűlésre kell vala jelentést tennie; azonban főszolgabíró ur a’ jelentéstételre rövidnek találván a’ határidőt, azt későbbre halasztotta. A’ megyeház és tisztek famennyiségének beszerzéséről is intézkedett a’ kisgyűlés, melly tárgyban az egyenes eljárás másod alispánra bízatván, ez a’fának természetbeni kiszolgáltatása ’s beszállításában az adózó népet szerfölött terheltnek látván, ez érdemben javaslatot nyujta be a’ közgyűlésnek, miszerint a’famennyiség úgy a’ tisztek mint az őrség ’s más egyébre nézve ezentúl pénzben adassék ki,minek az illetőkre is meglenne saját elvitathatlan hasznossága, gazdálkodni tanítván őket, de még inkább könnyítve lenne az adózókon, kik a’400 ölnyi famennyiség beszállításával — ha fuvarbért húznának — könnyű számítás szerint legalább is 14 ezer forintot érdemelnének, mi pedig ekként egészen elvész. A’ rr. méltányolva népszerető derék másod alispánjok nézetét, javaslatát három esztendőre elfogadák ’s minden ennek pénzértékét lapírban állapiták meg. Majd a’katonai élelmezés egy kis czikkecskéje is előfordult, a nehézlovasok nem elégedvén meg azon nehézségű adagokkal, mik a’könnyű lovasoknak kiszolgáltatni rendeltetnek, két font javítást kérnek. A’ kisgyűlés meghozá határzatát ’s a’ közgyűlés helyeslé azt. E’ tárgyban rokonsággal — a’ nép érdekét ’s Ínségben sinylődését szívén hordozó másod alispánul’ alkalmat von a’rendeket figyelmeztetni azon körülményekre, mik közé a’ szűk termés által hozattunk. Az Ínség aligha kikerülhető lesz ’s azért igen czélszerű leend enyhítéséről jó eleve gondoskodni ’s gondoskodni. Másod alispán ur megemlíté, mikép a’ közmunkák osztályzásakor idő és erőkimélés tekintetéből a’fr. megengedék, hogy a’távolabb vidékek közmunkásai—ha akarják — a’rájok esendő napszám-mennyiséget pénzen válthassák meg, melly pénzen a’ megye aztán napszámosak előállítására kötelezi magát. Ezen kedvezést — melly gyalog munkásra 12 garas, szekeresre pedig 2 ft váltóban állíttatott meg, a’ megyebeliek közül többen használták, úgy —hogy ez után 30 ezer pfr. jött már öszsze a’rt. rendelkezése alá; ezen pénz tehát m. alispán úr véleménye szerint szinte, mint az ínség enyhítője tekinthető, mert legczélszerűbb a’népen munka által segíteni; azonban ezen öszszeg nem elég, azért kívánná, hogy mellőzve minden fillérkedést elavult aláírási iveken, a’rr. határoznának bizonyos öszszeget,e’nemes és emberszerető czélra forditandót, például 50 ezer pírtól; megjegyeztetvén előre is, hogy ez nemcsak amúgy ingyen nyujtassék a’majd jelentkezőknek, hanem általa mező szereztessék munkálkodásra, élelem-keresésre; megjegyeztetvén az is,hogy ezen öszszeg az országgyűlési költségek módjára vettessék ki, melly eljárás azonban a’fizetni nem akaró irányában executionalis hatalommal föllépni nem fog; itt csak az emberszeretet és becsületesség teendi a’ fizetési kötelességet ’stb. A’ rr. szívesen méltányolván a’jeles alispán gondoskodását, indítványát elfogadák ’s küldöttséget neveztek ki, melly az öszszeget egyesekre kivesse, beszedetését eszközölje, maga utján szükség szerint kiadja ’s időnként a’rendeket eljárásáról tudósítsa. Mi pedig meg nem állhatjuk, mennyiben a’ közvéleménynek parányi orgánuma vagyunk, az emberszerető másod alispánnak ezen gondoskodásáért ’s a’ rendeknek nem tösvénykedő adakozásukért a’szenvedő emberiség és nép nevében köszönetet szavazni. E’tárgyak után tértek át a’ rr. a’tulajdonképeni közgyűlésre, mellynek első tárgya a’ K. Márk váltóhamisitó zsidónak börtönbüli kibocsáttatását rendelő kanczelláriai leirat volt, mellyet azonban a’ rr. törvényes nézeteik nyomán ezúttal sem fogadhattak el, miről jövő számunk bővebben szóland. s TV Sokony megyének oct. 28-án rendkívüli közgyűlése volt, mellyben azon leirat tárgyaltatott,melly a’megyének azon heskén hozott határozatát, miszerint a’ bruki pályafőnél a magyar földön megtelepedett austriai vámszedők ollyatén eljárása erőhatalommal is gátoltassék,semmittetik meg. Gyűlés-megnyitáskor felolvastatott ezen leirat, mellyből a’ rr. egyszersmind megértették, hogy a’ dolog elintézésére kir. biztos jelent meg. A’ rr. tehát mindenek előtt azon kérdés eldöntését tűzték ki: vájjon küldöttségileg bocsátkozzanak a’kir. biztos úrral értekezésbe, vagy megyeileg? a’ többség ez utóbbi mellett nyilatkozott már csak azért is, mert a’ fenforgó tárgy ollyan, mellynek alkotványhű elintézésére a’ küldöttek kimeritő utasítással el nem láttathatnak, ’s ha ennélfogva intézkedésök hibás lenne, annak sújtó eredményét az egész ország értené; azért a’küldöttség azonnal kineveztetett, melly biztos urat a’rr. közé megjelenésre híja meg. A’ küldöttség nem sokára azon jelentéssel tért meg, miszerint kir. biztos urnak utasítása lévén a’rr. között meg nem jelenni, kéri ezeket, hogy aggodalmaik közlésére más utat válaszszanak, hol is ő az orvoslási módokat előterjeszti, a’rendeken állván azoknak el vagy nem fogadása. A’ rr. ezen kijelentésben a’megyei törvényhatósági tekintély sérelmét látván, egyenesen a’felirást tárták czélszerűnek, béke okáért mégis belé egyezett az ellenzék, hogy küldöttség járuljon kir. biztos úrhoz azon világos kikötéssel, hogy a’ küldöttség legkisebb alkudozásba sebocsátkozzék’s egyedül a’ rr. aggodalminak megszüntetésére netán szolgálható módok nyilványitására kérje fel a’ m. biztos urat; eljárásáról pedig a’ következő napon jelentést tegyen. A’kiküldött szolgabiró és esküit is ez alkalommal adá be jelentését, miszerint a’megye határozatát végrehajtá’s pd.zkén a’ pályafőtől az ausztriai vámosokat kitiltá; ők engedtek, de ezen eljárás ellen német nyelven irt óvást adtak be. Másnapi gyűlésben a’jegyzőkönyv hitelesítése után, mielőtt a’küldöttség jelentése megtétetett volna, elnöklő alispán úr azt kívánta a’ jegyzőkönyvbe tétetni, hogy a’tegnapi gyűlésben „a’fr. a. határzat-megsemmisitő leiratot tanácskozás alá vevén, azt el is fogadták“ ’s ezt annak nyomán,minthogy kir. bizt. ar is a’küldöttségnek átadott nyilatkozatát, mivel a’ tegnapi gyűlésben a’ leirat el - vagy nem fogadtatásáról szó sincs, viszszaadatni kéri. Az ellenzék ezen kivonatra megemlité az 1723: 58 törvényt, melly világosan rendeli, hogy a’ megye végzéseit jegyzőkönyvbe igtassa’s azt közgyűlés eloszlása előtt meghitelesitse’s az ekép jegyzőkönyvbe foglaltak sem kisgyülések, sem fő- vagy alispánok, sem más bárki által meg nem változtathatnak. A’ végzés jegyzőkönyvbe volt igtatva, annak hitelesítése a’ közgyűlés által alig egy félóra előtt megtörtént, e’ meghitelesitett jegyzőkönyvet tehát most változtatni törvénysértés nélkül nem lehet’stb. Egyéb fontos okok emlegetése után végre a’ conservativek maguk is csak annyit kívántak jegyzőkönyvileg megemlíteni, hogy a’ rr. kir. biztos ő magát elfogadták; de nem a’leiratot; ebbe az ellenzék is bejegyezni hajlónak mutatkozott, midőn a’ pro és contra tett vitatkozások végét elnök alispán bevárni nem akarván következőleg nyilatkozott: „az idő elhalad, kik a’ kegy. kir. leirat második részének el nem fogadása mellett harczolnak, már mindnyájan több ízben szólottak ’s mint látszik nincs is más czéljok, mint a’ gyűlést hozni halasztani. (Ugyvan,kiálták az egyháziak) Én tehát folytatá kimondom a’ végzést, hogy a’ kir. leiratnak a’ biztos leküldését tárgyazó része el van fogadva.“ E’ nyilatkozat ingerültséget támasztott, ’s midőn alispán ur továbbra is megmaradt mellette, Gy. D. következőleg szólt: „olly elnök, ki törvényadta tanácskozási jogában a’ rendeket megsérti, ki— mielőtt a’ tárgyhoz szólni kívánókat mind kihallgatna, erőszakosan végzést mond, az törvénytelenül cselekszik.“ E’ nyilatkozatban tiszti ügyész széksértést látván, ellene közkeresetet kért, mit alispán ur teljes készséggel ki is mondott’s az ülést eloszlatá a’ nélkül, hogy a’ széksértési kereset e’ gyűlés folyama alatt feltétetett volna. Harmadnap a’ gyűl. megnyitása reg.10 óra tűzetett ki, de elnök úr megelőzni akarván az ellenzéket, azt 9 órakor nyitotta meg, tehát egy órával előbb, midőn a’ jelen volt conservativek és egyháziakkal azon határzatot hozá, hogy ,,a’ kir. leiratnak nemcsak a’ biztosról szóló része, ha 548