Jelenkor, 1847. január-december (16. évfolyam, 1-104. szám)

1847-01-31 / 9. szám

ddik szám 1847. PEST vasárnap január 31kén­t . ., , Társalkodóval minden héten kétszer­ t.­i vasárnap és csütörtökön.Előfizethetni helyben a’ szerkesztő - kiadó tulajdonosnál úri utcza 453dik sz. alatti Trattner-Károlyi ház első emele-Megjelenik a táj' minden királyi nosta-hivatalnal. Az ausztriai birodalomba vagy külföldi tartományokba kivántató példányok iránt csupán a’ bécsi cs. főpostahivatal utján történhetik a’ meg­yében ,egyesül i­s 1 rendelés. Az Értesítőben mindenféle hirdetvény fölvétetik ’3 pontosan és jutányosan közöltetik. Az olkészeknek teljes számú példányokká­ szolgálhat még a’ szerkesztőség. MAGYARORSZÁG és ERDÉLY. Öcs.’s ap.k.Felséges,évi jan. laköreskölt legfelsőbb határozatánál fogva Keserű Mózest, a’ kolosvári k.lyce­­umnak ujan-kinevezett igazgatóját, ,kir. tanácsos' czimmel díjmentesen felruházni legkegy. méltózlatott. ( W. Z.) A’főmltgu m­agy. kir. Helyt. tanács a’ kebelbéli szám­vevőszéknél Oberdorf Mihály nyugalmaztatása által meg­­üresült számvevő-tanácsosi állomásra eddigi számvevő tiszt G­r­é­h­l Jánost lépteté elő; továbbá Hegyi Ferencz köza­lapítványi ügyigazgatósági igtatót czeglédi, — S­e­r­s­i­c­h Ferencz vallás-alap, tiszteletbeli ügyészt maróti, — Só­lyom­vári ügyvédet vörösberényi, — H­e­l­i­b­á­n János pesti e­b. váltótörvényszéki írnokot dunaföldvári —’s N­­y­­itsy Sándor ügyvédet miskei tanulvány- ’s illetőleg köza­lapítványi ügyészekké nevezte ki­ A’ nagy magyar kir. udv. Kamara a’ selmeczi k kerü­leti bányaszéknél Hell Antalnak első, Horváth Károly­iak pedig második írnokká történt fokozatos előléptetése ál­tal megü­resűlt harmadik irnok-állomásra Gyurkovics Sámuel beszterczebányai helyettes bányabirósági írnokot és az ugyanezen k. kerületi bányaszéknél megüresült negyedik irnok-állomásra N­e­d­el­y­i Andrást érdemesité. Honvédelem. Vannak ügyek és pedig olly végtelen fontosságúak, hogy helyes elintézésük eb­ben lenni vagy nem lennie fölött határozás mellyekről mind a’mellett nem szól senki, mivel a’ hagyományos megyei álláspont szemléletkörén kívül es­nek, ezen álláspontból egyáltalában meg nem ítélhetők, a’ közbirodalmi álláspontból való felfogástól pedig nem egy, ha rá képes volna is felemelkedni, sajnálkozásra méltó el­fogultságában fázik, nehogy a’ hazafiaktól magyartalan ér­­zeményűnek bélyegeztessék.Programunk azt tartja:kimon­­dani az igazat „bár tessék, bár ne,“ mivel azt a’nemzetnek tudnia kell, ha ügyeit belátása szerint akarja intézni ’s mi­vel barát barátjától nem tagadja meg az őszinte szót ’s hí­zelegni csak nagy uraknak ’s aszszonyoknak szokás, ha ő­­ket czélaink elérésére használni szándékozunk. Szólandok tehát e’ tárgyról tartózkodás nélkül,őszintén és pedig nem­csak azért, mivel minden végtelen fontossága mellett poli­tikai journalisticánk róla eddig hallgatott, hanem azért is, mert csupán közbirodalmi álláspontból tekintve fog­ható fel helyesen, hogy ezen specialitás által is újra kimu­tassam, milly képtelenségekre tévedünk, legragyogóbb te­hetség mellett is, ha a’politikai ügyeket ferde szempont­ból szemlélgetjük. Európa álladalmai a’római birodalom romjaiból e­­melkedtek fel a’népek költözése idejében. Kard szerzé a’ hazákat ’s a’ hóditó nemzet hadi szerkezete­ veté meg a’ ke­letkező országok politikai szerkezetének is alapját.Igy tör­tént ez hazánkban is. A­ ki ez iránt bővebb felvilágosítást kíván, olvassa meg Piringer munkáját: Über Ungarns Ban­­derten. Wien 1810’s kivált Horváth Mihály jeles történet­írónk akadémiai székfoglaló beszédét. ,,A’ magyar honvé­delem történeti rajza, melly az Évkönyvek 6dik kötetében áll. E’ munkákból az olvasó meg fogja tudni, mikép a’ ma­gyarok ős hadi szerkezete az Atelközből kivándorlott 108 nemzetség frigyrendszerén alapult, hogy ezt e’ hon elfoglalása után a’vár szerkezet váltá fel, mellyből hazánk felosztása megyékre keletkezett ’s a’ fő és alis­pánok hivatalai (eredetileg várispánok ’s ezeknek u­d­v­a­r­b­i­r­áj­a), megtudandja továbbá, mikép az ősiség behozása után az Anjouk alatt, a’ bander­ialis rend­szer (bandiera-zászló) lépett életbe ’s végre 1715 ben, Európa többi országai példájára, az ál­l­ó had. Történetet írni nem akarván, ezeket csak röviden emlitém ’s átmegyek e’ védelmi rendszerek bírálatára. A’ vezérek alatt a’ magyar nemzet hadi csudákat tett. Főnökei felszólítására felrobog a’ fegyverfogható szabad magyar nép nagyobb része (a’ többi a’ várak őrizetére hátra maradt, nehogy Magyarországban is úgy járjanak mint Átelközben, hol hazájok Svatopluk elleni háborúban távollétök alatt,a’ bolgároktól kiraboltatott­ felrobog mon­dom és sebes keleti lovakon zsákmányra kirohan. A’ köz­lekedés hi­ányai miatt közeledésük hire alig terjedhetett még el Magyarország határain kívül ’s ők már Németor­szág szélén állnak; a’ nyakra főre fegyverre szólított hűbé­res csapatok, egyesülésük előtt, egyenkint szétveretnek, az ország kiraboltatik ’s a’ rohanó szélvész már Franczia­­ország határin áll, mielőtt a’közeledő pusztítás ellen sike­res védelmi módokról gondoskodhattak volna. A’ franczi­­ák is úgy járnak, mint a’ németek ’s a’ rohanó magyarokat csak az atlanti tenger állítja meg. Pusztítva mint kirohan­tak, térnek viszsza, Olaszországon keresztül. És e’ csudák többször ismételtettek, korunkban hitelt alig találandók, ha a’ középkor nyomorult hűbéri védrendszerét fontolóra nem veszszük ’s a’ száguldó magyarok sebességét De fájdalom! e’ nyomorult hűbéri rendszer sz. István óta nálunk is életbe lépett ’s az Anjouk alatt teljesen képez­­tetett ki. Nyomorultnak nevezém azt ismételve, mivel nem­csak a’ nemzetek hadverő erejét csökkenté, hanem általjá­ban az álladalmi hatalom fogalmával,sőt az álladalom czél­­jával is ellentétben állt. íme sz. István óta két,, érdeké­ben egymástól különböző, hadat látunk életbe lépni, a’ k­i­r­á­l­y­é­t és a’ nemességét; amaz orszá­gon kívül is használható, ez csak országon belül. Ezentúl két h­a­t a 10 m áll az országban éspedig fegyveres, egy­mással czivakodó, melly minden perezben öszszecsapni kész ’s valóban öszsze is csap. És most fussatok nemze­tünk hisztériáján keresztül, nemcsak kül- de belharcz is ö­­rökös sorsa’s ennek következtében, egy pár erőteljes fe­jedelmet kivéve, ki az olygarchákat fékezni tudta, nyomor belsejében ’s erőtlenség külsőre nézve; mert ha az olygar­­chia győzött, megsemmisítő a’ királyi hatalommal együtt az ország hatalmát is, és nevezetes, hogy illy időkben a’ haza sírja szélén állott azonnal. A’ királyi hatalmat leggyöngébb­nek látjuk Ild. András alatt, midőn a’ nemesség tőle az a­­rany bullát kicsikarta’s erre fia idejében azonnal bekövet­kezett Sajó. Még mélyebben sülyedt a’király’s igy az or­szág hatalma Ild. Lajos idejében ’s felnyílt a’ nemzet „gyásztemetője, Mohács.“ Természetesen: az emberek tár­sadalmakba menekültek, hogy az álladalom hatalma által életüket ’s vagyonukat biztosítsák.Az álladalom hatalmának ennélfogva ellenállhatlannak kell lenni, máskép belsőre ’s külsőre nézve meg nem felelhet e’ czéljának ’s hogy ez le­hessen, versenytárs nélkül kell állnia. A’ régi hűbéri rend­szer tehát nemcsak a’nemzet erejét szállította le külhábo­­rúban felére, mivel a’ nemesség hada hátramaradt, hanem ezen szerkezete által, a’ közbátorságot nemhogy fentar­­totta volna, hanem veszélyeztette is, maga adván belhábo­­rúra alkalmat, mit a’ hisztériák múzsája Európa évkönyve­ibe vérbetükkel iktatott. Hogy illy társadalmi állapot mellett polgárisodásról ’s jóllétről, szóval haladásról, szó nem le­hetett, ezt bizonyítani szükségtelen. Iszonyú lett a’ ma­gyarok helyzete, kivált akkor, midőn a’ török országunk egy részét elfoglalta, Erdély elvált hazánktól’s hogy semmi ne hi­ányozzék, a’vallási viszonyok is beálltak. Milly fokra vadultak el ekkor a’ keblek, ezt tessék Forgách nagyvára­di pü­spök kora hisztériájából megtudni.Zrinyi Miklós,a’szi­­geti hős, egyike a’legjobbaknak, saját veje jószágait dúlta szét; második feleségét, a’gazdag Zaynét, csupán pénzé­ért vette el ’s mihelyest kincsét megkaparttá, elűzte magá­tól. Palóczy László hisztériás emlékezetű országos jegyzőnk azért teljes igazsággal mondá múlt országgyűlésen,hogy e’ korbeli nagyaink ollyan cape rape-féle emberek voltak. Ezen minden polgárisodást ’s jóllétet lehetetlenitő állapotból kiragadák a’ nemzeteket az álló seregek. Általok a’ fejdelmek, az igaz, korlátlanokká lettek, de ezen absolutismus szükséges volt a’ századokon át patvarkodó ököljog megfékezésére.Mit vesztettek a’nemzetek általa? A’ hűbéres monarchiákban sem szabadság nem uralkodott, sem rend, a’ haladás e’ két nélkülözhetlen kellékei, hanem csak zabolátlanság, szolgaság, zavar és nyomor. A’ kor­látlan fejedelmek által legalább a’ r­e­n­d állíttatott helyre, ez alapon kezdődött az európai országok polgárisodása ’s belőle fejlődött ki később a’ s­z­a­b­a­d­s­á­g is. Az álló seregek fontosságát azonban azonkívül k­o­r­­hatásra nézve is fontolóra kell vennünk. Az európai emberiség haladása egy részről a­ munka­felosztás elvé­ből keletkezett. Ha az ember egész erejét, idejét, gondját csupán egy specialitásra fordítja, bizonyosan jobban kime­rítheti azt, mint ha erejét, idejét, eszét száz tárgyra dara­bolná szét. Mióta tehát a’ katonai rend a’polgáritól elvált ’s minden idejét tudománya tökéletesítésére használta, ke­letkezett a’ műveit világ tactica- és stratégiája’s azon túl­nyomó hatás, mellyet korunkban a’ tűzfegyver czélszerű használása eszközle. Időnkben a’ barbárok olly romboló pusztításai, mint hajdan a’ mongolokéi, lehetetlenek; egy másik Omár többé nem égetheti el az alexandriai könyv­tárt, Sajó és Mohács nem következhetnek be’s ez oldalról teljesen igaz, mit a’ németek legnagyobb történetírója Müller János mond, hogy t. i. a’ had-tudomány szárnyai a­­latt virul a’keresztyén világ minden polgárisodása’s jól­léte,minden tudomány és művészet. Többet mondok: e’ feje­delmi tudomány alkalmazása által vitta ki Európa uralkodá­sát a’többi világrész fölött, terjesztvén a’ polgárisodás jó­téteményeit világszerte szét. Amerika meghódittatott, éj­szaki’s déli Ázsia, Afrika és Ausztrália partjai, szóval az álló seregek és a’hadtudomány főtényezők lettek a’világ polgárisodása történetében. De súlyok nyomasztó az álladalmakra nézve mond­játok? És valóban szóltok valamit. Xl­d. Lajos óta az álló­­seregek száma Európában mindig szaporodik. Illd. Frid­­rik aránylag még sokkal nagyobbat állított fel ’s Napoleon felülmúlva minden hatalmasságokét. Ez igy nem mehet végtelenig. E’ progressiót magok a’ progressisták is sokal­ják; baj pedig azonkívül még az is, hogy az állósereg más által mindig legyőzhető, tehát az ország függetlenségét tel­jesen nem biztosítja. Ezt átlátván a’fejedelmek és nemze­tek, lassan lassan a’ népet kezdik ismét felfegyverzeni; mert a’ felfegyverzett ’s állóseregtől segített nemzetet győzhe­tetlennek lehet tartanunk, mivel korunk előhaladott polgá­risodása mellett már most egy nemzet a másikat teljes szá­mában nem támadhatja meg, mint ez a’ népvándorlás ide­jében történt, hanem csak seregével’s ez ha meg verheti is az ellenség álló seregét, benyomulván az ellenség földjére, a’síkot nem tarthatja meg a’fegyverbe lépett és sergével egyesült nemzet ellen. Ez eszme úgy látszik a’ kormányok­nál a’ népfelfegyverzésnek barátokat szerzett; ám de ura­im ezt, ha valamit, cum grano sails kell alkalmazni, hogy a’ régi zavar sírjából fenne keljen’s az orvosság ártalmasabb ne legyen a’bajnál. Itt eszményi handabanda épen nem áll helyén, hanem fel kell nyitnunk szemünket igazán, amúgy realistice, a’status-quot élesen szemügyre vevén. Népfel­fegyverzés azért eddig egyedül Francziaországban sike­rülhetett, mivel ott a’ rendek külön érdekeikkel eltöröltet­tek ’s teljes egyenlőség uralkodik a’ törvény előtt. Angliá­ban, hol még hatalmas aristocratia áll fen, egyedül a’ kis birtokosokat (yeomanry) merték felfegyverzeni. Ellenben Poroszországban és Ausztriában az állóseregből kilépett vitéz szükségesetben tovább is köteles szolgálni, amott az Ausgebothban, itt a’ Landwahrben.Az álladalom rá bízza a’ fegyvert, mert szolgálat­ idejében olly erkölcsi nevelésben részesült, melly őt az állodalom hű szolgájává képezte. És most alkalmazzuk a’mondottakat némi honvédel­mi tervek útbaigazítására, mellyek nálunk az országgyűlé­seken journalistica utján nyilványitlattak. Tulajdonképen ezért óhajtottam e’ tárgyról szólani. Több országgyűlésen szóba hozatott a’ nemesi felkelés állandósítása. Ez szerfölött naiv ötlet. Vájjon mit szólnának nemes honfitársaim, ha valamelly kó­pé a’jobbágyság fölfegyvereztetését indítványozná? A’ terv pedig már egyszer m­egkisértetett a’ keresztes háború ide­jében Dózsa alatt, mint a’rómaiak is egykor felfegyverzék később Spartacus vezérlete alatt; de a’próba, ha jól emlék­szem, nem a’ legüdvösebben ütött ki ’s okos emberek azon tanulságot vonták belőle, hogy egy országban csak e­g­y­­érdekű hadat tanácsos tartani, és pedig csupán az állan­dalomnak. A’ háború ’s béke joga úgy is minden ország­ban egyedül a’ koronát illeti, tehát a’ katonatartás is. Ne­mesi állóhad az álladalom serege mellett, viszszaidézhetné a középkori belvillongásokat és zavart,jobbágyi felfegyver­­zés pedig előre bocsátott felszabadítás nélkül egy kis leg­újabb lengyel hisztériát. 1 * FOGLALAT. Magyar- és Erdélyország. (kinevezések és elő­léptetések; Honvédelem; a’ Tiszaügy további fejlődésében V.; a’ Nemzeti Újság közjogi és történeti tudománya. Itoszy Zsigmond E­rók Törvényhatóságok: Pestmegye közgyűlése. Ungvári tudósítás; erdélyi országgy­űlés. Társulati élet: a budai jó­tékony nőegylet. Budapesti napló.) Külföld. (Amerika, Portugália, Spanyolország, Anglia, Schweiz,­Oroszország. Elegyhirek.) Értesítő: dunavizállás.

Next