Jelenkor, 1847. január-december (16. évfolyam, 1-104. szám)
1847-01-31 / 9. szám
ddik szám 1847. PEST vasárnap január 31ként . ., , Társalkodóval minden héten kétszer t.i vasárnap és csütörtökön.Előfizethetni helyben a’ szerkesztő - kiadó tulajdonosnál úri utcza 453dik sz. alatti Trattner-Károlyi ház első emele-Megjelenik a táj' minden királyi nosta-hivatalnal. Az ausztriai birodalomba vagy külföldi tartományokba kivántató példányok iránt csupán a’ bécsi cs. főpostahivatal utján történhetik a’ megyében ,egyesül is 1 rendelés. Az Értesítőben mindenféle hirdetvény fölvétetik ’3 pontosan és jutányosan közöltetik. Az olkészeknek teljes számú példányokká szolgálhat még a’ szerkesztőség. MAGYARORSZÁG és ERDÉLY. Öcs.’s ap.k.Felséges,évi jan. laköreskölt legfelsőbb határozatánál fogva Keserű Mózest, a’ kolosvári k.lyceumnak ujan-kinevezett igazgatóját, ,kir. tanácsos' czimmel díjmentesen felruházni legkegy. méltózlatott. ( W. Z.) A’főmltgu magy. kir. Helyt. tanács a’ kebelbéli számvevőszéknél Oberdorf Mihály nyugalmaztatása által megüresült számvevő-tanácsosi állomásra eddigi számvevő tiszt Gréhl Jánost lépteté elő; továbbá Hegyi Ferencz közalapítványi ügyigazgatósági igtatót czeglédi, — Sersich Ferencz vallás-alap, tiszteletbeli ügyészt maróti, — Sólyomvári ügyvédet vörösberényi, — Helibán János pesti eb. váltótörvényszéki írnokot dunaföldvári —’s Nyitsy Sándor ügyvédet miskei tanulvány- ’s illetőleg közalapítványi ügyészekké nevezte ki A’ nagy magyar kir. udv. Kamara a’ selmeczi k kerületi bányaszéknél Hell Antalnak első, Horváth Károlyiak pedig második írnokká történt fokozatos előléptetése által megüresűlt harmadik irnok-állomásra Gyurkovics Sámuel beszterczebányai helyettes bányabirósági írnokot és az ugyanezen k. kerületi bányaszéknél megüresült negyedik irnok-állomásra Nedelyi Andrást érdemesité. Honvédelem. Vannak ügyek és pedig olly végtelen fontosságúak, hogy helyes elintézésük ebben lenni vagy nem lennie fölött határozás mellyekről mind a’mellett nem szól senki, mivel a’ hagyományos megyei álláspont szemléletkörén kívül esnek, ezen álláspontból egyáltalában meg nem ítélhetők, a’ közbirodalmi álláspontból való felfogástól pedig nem egy, ha rá képes volna is felemelkedni, sajnálkozásra méltó elfogultságában fázik, nehogy a’ hazafiaktól magyartalan érzeményűnek bélyegeztessék.Programunk azt tartja:kimondani az igazat „bár tessék, bár ne,“ mivel azt a’nemzetnek tudnia kell, ha ügyeit belátása szerint akarja intézni ’s mivel barát barátjától nem tagadja meg az őszinte szót ’s hízelegni csak nagy uraknak ’s aszszonyoknak szokás, ha őket czélaink elérésére használni szándékozunk. Szólandok tehát e’ tárgyról tartózkodás nélkül,őszintén és pedig nemcsak azért, mivel minden végtelen fontossága mellett politikai journalisticánk róla eddig hallgatott, hanem azért is, mert csupán közbirodalmi álláspontból tekintve fogható fel helyesen, hogy ezen specialitás által is újra kimutassam, milly képtelenségekre tévedünk, legragyogóbb tehetség mellett is, ha a’politikai ügyeket ferde szempontból szemlélgetjük. Európa álladalmai a’római birodalom romjaiból emelkedtek fel a’népek költözése idejében. Kard szerzé a’ hazákat ’s a’ hóditó nemzet hadi szerkezete veté meg a’ keletkező országok politikai szerkezetének is alapját.Igy történt ez hazánkban is. A ki ez iránt bővebb felvilágosítást kíván, olvassa meg Piringer munkáját: Über Ungarns Banderten. Wien 1810’s kivált Horváth Mihály jeles történetírónk akadémiai székfoglaló beszédét. ,,A’ magyar honvédelem történeti rajza, melly az Évkönyvek 6dik kötetében áll. E’ munkákból az olvasó meg fogja tudni, mikép a’ magyarok ős hadi szerkezete az Atelközből kivándorlott 108 nemzetség frigyrendszerén alapult, hogy ezt e’ hon elfoglalása után a’vár szerkezet váltá fel, mellyből hazánk felosztása megyékre keletkezett ’s a’ fő és alispánok hivatalai (eredetileg várispánok ’s ezeknek udvarbirája), megtudandja továbbá, mikép az ősiség behozása után az Anjouk alatt, a’ banderialis rendszer (bandiera-zászló) lépett életbe ’s végre 1715 ben, Európa többi országai példájára, az álló had. Történetet írni nem akarván, ezeket csak röviden emlitém ’s átmegyek e’ védelmi rendszerek bírálatára. A’ vezérek alatt a’ magyar nemzet hadi csudákat tett. Főnökei felszólítására felrobog a’ fegyverfogható szabad magyar nép nagyobb része (a’ többi a’ várak őrizetére hátra maradt, nehogy Magyarországban is úgy járjanak mint Átelközben, hol hazájok Svatopluk elleni háborúban távollétök alatt,a’ bolgároktól kiraboltatott felrobog mondom és sebes keleti lovakon zsákmányra kirohan. A’ közlekedés hiányai miatt közeledésük hire alig terjedhetett még el Magyarország határain kívül ’s ők már Németország szélén állnak; a’ nyakra főre fegyverre szólított hűbéres csapatok, egyesülésük előtt, egyenkint szétveretnek, az ország kiraboltatik ’s a’ rohanó szélvész már Francziaország határin áll, mielőtt a’közeledő pusztítás ellen sikeres védelmi módokról gondoskodhattak volna. A’ francziák is úgy járnak, mint a’ németek ’s a’ rohanó magyarokat csak az atlanti tenger állítja meg. Pusztítva mint kirohantak, térnek viszsza, Olaszországon keresztül. És e’ csudák többször ismételtettek, korunkban hitelt alig találandók, ha a’ középkor nyomorult hűbéri védrendszerét fontolóra nem veszszük ’s a’ száguldó magyarok sebességét De fájdalom! e’ nyomorult hűbéri rendszer sz. István óta nálunk is életbe lépett ’s az Anjouk alatt teljesen képeztetett ki. Nyomorultnak nevezém azt ismételve, mivel nemcsak a’ nemzetek hadverő erejét csökkenté, hanem általjában az álladalmi hatalom fogalmával,sőt az álladalom czéljával is ellentétben állt. íme sz. István óta két,, érdekében egymástól különböző, hadat látunk életbe lépni, a’ királyét és a’ nemességét; amaz országon kívül is használható, ez csak országon belül. Ezentúl két hat a 10 m áll az országban éspedig fegyveres, egymással czivakodó, melly minden perezben öszszecsapni kész ’s valóban öszsze is csap. És most fussatok nemzetünk hisztériáján keresztül, nemcsak kül- de belharcz is örökös sorsa’s ennek következtében, egy pár erőteljes fejedelmet kivéve, ki az olygarchákat fékezni tudta, nyomor belsejében ’s erőtlenség külsőre nézve; mert ha az olygarchia győzött, megsemmisítő a’ királyi hatalommal együtt az ország hatalmát is, és nevezetes, hogy illy időkben a’ haza sírja szélén állott azonnal. A’ királyi hatalmat leggyöngébbnek látjuk Ild. András alatt, midőn a’ nemesség tőle az arany bullát kicsikarta’s erre fia idejében azonnal bekövetkezett Sajó. Még mélyebben sülyedt a’király’s igy az ország hatalma Ild. Lajos idejében ’s felnyílt a’ nemzet „gyásztemetője, Mohács.“ Természetesen: az emberek társadalmakba menekültek, hogy az álladalom hatalma által életüket ’s vagyonukat biztosítsák.Az álladalom hatalmának ennélfogva ellenállhatlannak kell lenni, máskép belsőre ’s külsőre nézve meg nem felelhet e’ czéljának ’s hogy ez lehessen, versenytárs nélkül kell állnia. A’ régi hűbéri rendszer tehát nemcsak a’nemzet erejét szállította le külháborúban felére, mivel a’ nemesség hada hátramaradt, hanem ezen szerkezete által, a’ közbátorságot nemhogy fentartotta volna, hanem veszélyeztette is, maga adván belháborúra alkalmat, mit a’ hisztériák múzsája Európa évkönyveibe vérbetükkel iktatott. Hogy illy társadalmi állapot mellett polgárisodásról ’s jóllétről, szóval haladásról, szó nem lehetett, ezt bizonyítani szükségtelen. Iszonyú lett a’ magyarok helyzete, kivált akkor, midőn a’ török országunk egy részét elfoglalta, Erdély elvált hazánktól’s hogy semmi ne hiányozzék, a’vallási viszonyok is beálltak. Milly fokra vadultak el ekkor a’ keblek, ezt tessék Forgách nagyváradi püspök kora hisztériájából megtudni.Zrinyi Miklós,a’szigeti hős, egyike a’legjobbaknak, saját veje jószágait dúlta szét; második feleségét, a’gazdag Zaynét, csupán pénzéért vette el ’s mihelyest kincsét megkaparttá, elűzte magától. Palóczy László hisztériás emlékezetű országos jegyzőnk azért teljes igazsággal mondá múlt országgyűlésen,hogy e’ korbeli nagyaink ollyan cape rape-féle emberek voltak. Ezen minden polgárisodást ’s jóllétet lehetetlenitő állapotból kiragadák a’ nemzeteket az álló seregek. Általok a’ fejdelmek, az igaz, korlátlanokká lettek, de ezen absolutismus szükséges volt a’ századokon át patvarkodó ököljog megfékezésére.Mit vesztettek a’nemzetek általa? A’ hűbéres monarchiákban sem szabadság nem uralkodott, sem rend, a’ haladás e’ két nélkülözhetlen kellékei, hanem csak zabolátlanság, szolgaság, zavar és nyomor. A’ korlátlan fejedelmek által legalább a’ rend állíttatott helyre, ez alapon kezdődött az európai országok polgárisodása ’s belőle fejlődött ki később a’ szabadság is. Az álló seregek fontosságát azonban azonkívül korhatásra nézve is fontolóra kell vennünk. Az európai emberiség haladása egy részről a munkafelosztás elvéből keletkezett. Ha az ember egész erejét, idejét, gondját csupán egy specialitásra fordítja, bizonyosan jobban kimerítheti azt, mint ha erejét, idejét, eszét száz tárgyra darabolná szét. Mióta tehát a’ katonai rend a’polgáritól elvált ’s minden idejét tudománya tökéletesítésére használta, keletkezett a’ műveit világ tactica- és stratégiája’s azon túlnyomó hatás, mellyet korunkban a’ tűzfegyver czélszerű használása eszközle. Időnkben a’ barbárok olly romboló pusztításai, mint hajdan a’ mongolokéi, lehetetlenek; egy másik Omár többé nem égetheti el az alexandriai könyvtárt, Sajó és Mohács nem következhetnek be’s ez oldalról teljesen igaz, mit a’ németek legnagyobb történetírója Müller János mond, hogy t. i. a’ had-tudomány szárnyai alatt virul a’keresztyén világ minden polgárisodása’s jólléte,minden tudomány és művészet. Többet mondok: e’ fejedelmi tudomány alkalmazása által vitta ki Európa uralkodását a’többi világrész fölött, terjesztvén a’ polgárisodás jótéteményeit világszerte szét. Amerika meghódittatott, éjszaki’s déli Ázsia, Afrika és Ausztrália partjai, szóval az álló seregek és a’hadtudomány főtényezők lettek a’világ polgárisodása történetében. De súlyok nyomasztó az álladalmakra nézve mondjátok? És valóban szóltok valamit. Xld. Lajos óta az állóseregek száma Európában mindig szaporodik. Illd. Fridrik aránylag még sokkal nagyobbat állított fel ’s Napoleon felülmúlva minden hatalmasságokét. Ez igy nem mehet végtelenig. E’ progressiót magok a’ progressisták is sokalják; baj pedig azonkívül még az is, hogy az állósereg más által mindig legyőzhető, tehát az ország függetlenségét teljesen nem biztosítja. Ezt átlátván a’fejedelmek és nemzetek, lassan lassan a’ népet kezdik ismét felfegyverzeni; mert a’ felfegyverzett ’s állóseregtől segített nemzetet győzhetetlennek lehet tartanunk, mivel korunk előhaladott polgárisodása mellett már most egy nemzet a másikat teljes számában nem támadhatja meg, mint ez a’ népvándorlás idejében történt, hanem csak seregével’s ez ha meg verheti is az ellenség álló seregét, benyomulván az ellenség földjére, a’síkot nem tarthatja meg a’fegyverbe lépett és sergével egyesült nemzet ellen. Ez eszme úgy látszik a’ kormányoknál a’ népfelfegyverzésnek barátokat szerzett; ám de uraim ezt, ha valamit, cum grano sails kell alkalmazni, hogy a’ régi zavar sírjából fenne keljen’s az orvosság ártalmasabb ne legyen a’bajnál. Itt eszményi handabanda épen nem áll helyén, hanem fel kell nyitnunk szemünket igazán, amúgy realistice, a’status-quot élesen szemügyre vevén. Népfelfegyverzés azért eddig egyedül Francziaországban sikerülhetett, mivel ott a’ rendek külön érdekeikkel eltöröltettek ’s teljes egyenlőség uralkodik a’ törvény előtt. Angliában, hol még hatalmas aristocratia áll fen, egyedül a’ kis birtokosokat (yeomanry) merték felfegyverzeni. Ellenben Poroszországban és Ausztriában az állóseregből kilépett vitéz szükségesetben tovább is köteles szolgálni, amott az Ausgebothban, itt a’ Landwahrben.Az álladalom rá bízza a’ fegyvert, mert szolgálat idejében olly erkölcsi nevelésben részesült, melly őt az állodalom hű szolgájává képezte. És most alkalmazzuk a’mondottakat némi honvédelmi tervek útbaigazítására, mellyek nálunk az országgyűléseken journalistica utján nyilványitlattak. Tulajdonképen ezért óhajtottam e’ tárgyról szólani. Több országgyűlésen szóba hozatott a’ nemesi felkelés állandósítása. Ez szerfölött naiv ötlet. Vájjon mit szólnának nemes honfitársaim, ha valamelly kópé a’jobbágyság fölfegyvereztetését indítványozná? A’ terv pedig már egyszer megkisértetett a’ keresztes háború idejében Dózsa alatt, mint a’rómaiak is egykor felfegyverzék később Spartacus vezérlete alatt; de a’próba, ha jól emlékszem, nem a’ legüdvösebben ütött ki ’s okos emberek azon tanulságot vonták belőle, hogy egy országban csak egyérdekű hadat tanácsos tartani, és pedig csupán az állandalomnak. A’ háború ’s béke joga úgy is minden országban egyedül a’ koronát illeti, tehát a’ katonatartás is. Nemesi állóhad az álladalom serege mellett, viszszaidézhetné a középkori belvillongásokat és zavart,jobbágyi felfegyverzés pedig előre bocsátott felszabadítás nélkül egy kis legújabb lengyel hisztériát. 1 * FOGLALAT. Magyar- és Erdélyország. (kinevezések és előléptetések; Honvédelem; a’ Tiszaügy további fejlődésében V.; a’ Nemzeti Újság közjogi és történeti tudománya. Itoszy Zsigmond Erók Törvényhatóságok: Pestmegye közgyűlése. Ungvári tudósítás; erdélyi országgyűlés. Társulati élet: a budai jótékony nőegylet. Budapesti napló.) Külföld. (Amerika, Portugália, Spanyolország, Anglia, Schweiz,Oroszország. Elegyhirek.) Értesítő: dunavizállás.