Jó Egészség, 1920 (19. évfolyam, 7-15. szám)
1920-07-01 / 10. szám
EGÉSZSÉG NÉPSZERŰ ISMERETTERJESZTŐ ÉS EGÉSZSÉGÜGYI ÚJSÁG ____________________________________________________________________ KIADÓHIVATAL: BUDAPEST, PANNÓNIA-(ITKA 21. —TELEFON: 52-25 n " A mai szám tartalma se segítség, ha a gyermek-'baleset éri Mesterségek és betegí^ek Magas sarok, hegy^es c|pö-~^ A táplélék útja azember testében A nagSzurás t$ -----------------------|—I—.— Az első segítség, ha a gyermeket baleset éri Az öntudatnál levő ember érzékszervei segitségével a körülötte lefolyódolgokról tudomást vesz, lát, hallja a hozzá intézett szavakat, érez. Akár baleset, akár betegségek és egyéb ok kövei^ ^ keztében előállhat az az eset is, hogy az illető egyén nem vesz tudomást a környezetéről, hozzá intézett szavunkra sem szóval, sem mozgással nem válaszol, — öntudatlan, eszméletlen^ ^ . Ha az öntudatlanság nem sok&ll*'^ tart, közönségesen ájulásnak nevezne. Ha az öntudatlamság ~tovább tart, s amellett az illető légzése, sziv^pködése, érvelése alig, vagy épen kehrt vehető észre, de halottnak sem rhondp^ió teljes bizonyossággal, az illető egyel/ olyan, mintha meg volnahalva, főszalagos halott (tetszhalott). Ájulással, eszméletvesztéssel járó balesetek elég gyakran érik a gyermekeket. Rosszul lehetnek túlzsúfolt helyiségekben, iskolákban, előadásokon, színházakban ; ájulást idézhet itt elő a szénsardás, rossz levegő, nagy meleg, összenyomás. Ideges, vérszegény gyermekek az idegrendszert rohamosan érő, nagy behatásokra, pl. ijedtségre elájulhatnak; sokan sebek, vérzések láttára lesznek rosszul. De létrejöhet az ájulás, eszméletlenség, vérvesztés és betegségek (idegbajok, nagy fájdalmak, stb.) következményekép is. Megfulás, befulás veszélye, mérge^é«®^ sokszor okai iu^lapaá^t járó állapotoknak. "Bármilyen baleset okozta is az rmilyen baleset okozta is az ajulást, eszméletlenséget, a,, tennivalónk veszenetem (TKc^orátor megszabadítani és eszméletre téríteni. A veszedelmes helyről (szénsavval, füsttel vagy ims veszél^sjgá^akkal teW 'y'^a0li|f^t’el, f^o^ás alól,stb.jf é4ítésiuiuT.S2ab,í|ld.a. köteles óv^intézkedésekröl, yjgyá^tról és óvatosságról megfeledji^nün/, mert a kimentő veszélybe^itáeá^^k fokozza a kimentendő eg^i veszeabluTét és a kimentés nehézségét. Vjy Ha a vízből kifogott^gén téltés van, nincs sok tennivalónk. Vizes ruháját levetjük, testét szárazra törüljük, száraz ruhát adunk reá. Ha a vizbeesés hideg időben történik, haza szállítjuk, ágyba fektetjük és orvost hivatunk hozzá. Ha a vízből kimentett gyermek eszméletlen, akkor lefektetjük, a nedves ruháját levetjük, mert a reá tapadt ruha is akadályozza a légzést; száraz ruhát adunk reá és az alább leírt élesztési eljárásokat alkalmazzuk. Szükség esetén mesterséges lélegeztetést végzünk rajta. Előbb azonban gondosan megtisztítjuk száját, garatját, orrát az esetleg beléfutott iszaptól, sártól. Majd térdünkre on InWr'5# méle /■ ( XIX. ÉVFOLYAM. 10. szám, 1920. JULIUS 1-16.