Jogi Hirlap, 1940. július-december (14. évfolyam, 27-52. szám)
1940-07-07 / 27. szám
BUDAPEST, 1940. JÚLIUS 7. XIV. ÉVFOLYAM, 87. SZÁM. Szekkrsztoség és kiadóhivatal, BUDAPEST, V. SZENT ISTVÁN KRT. 18 TELEFON 111-005. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. TÖRVÉNYTÁRUNK az összaa fontosabb törvényeket és romfoletekat közli hetenként zsebkönyv alakban. Felelős szerkesztő: Dr. Boda Gyula ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Negyedévre . . ..................................... 3_ p félévre . OVI» Egész évre * * * ' gr*. • Postatakarékpénztári csekkszámla : 17.6*5 TÖRVÉNYTÁRUNK ára oldalanként: l'S fillér Elszámolásra előre beküldendő é'— pengő ügyvéd A Kúria határozatai Magánjog 535. Kizsákmányoló ügylet. A hagyományos 4.000 pengőért mondott le a 120.000 koronás hagyományról. Az ügyletet később többek között azon a címen támadja meg, hogy szorult anyagi helyzetben volt. Az alsóbiróságok nem foganatosítják a felperes nyomorára felajánlott bizonyítást. Az emiatt bejelentett felülvizsgálati kérelmet a Kúria a következő indokolással, utasítja el: Helyes a fellebbezési bíróságnak az a jogi álláspontja, hogy a felperes szorult anyagi helyzete csak akkor szolgálhatna jogszerű okul és alapul az egyezségnek, és illetve az abban foglalt lemondó nyilatkozatának megtámadására, ha arról az alperes is tudott és a felperesnek ezt a kényszerhelyzetét kihasználva, a maga részére aránytalan előny szerzése végett vette rá a felperest arra, hogy az őt megillető hagyományi követelésről lemondjon. Arra figyelemmel, hogy a felperes nagy nyomora egymagában az egyezség érvénytelenségét amúgy sem eredményezhetné, alaptalan a felperesnek az a panasza is, hogy a fellebbezési bíróság az egyezségkötéskor fennállott szorult anyagi helyzetére felajánlott bizonyítás elrendelését jogszabálysértéssel mellőzte. — С. I. 129— 1940. Jakab, 1940. IV. 25. 536. Jelzálogjog átszállása és a végrehajtás. Az örökhagyónak nyújtott váltókölcsönök erejéig a hitelező pénzintézetek javára keretbiztosítéki jelzálogjog volt bekebelezve. A hitelezők az örökösökkel szemben peresítették váltókövetelésüket. Az egyik marasztalt örökös kifizette a követelést, s azután, mint a hitelezők engedményese lépett fel örökös társaival szemben, a Jt. 10. §-a alapján kérve a végrehajtásnak a Vht. 13. §-t értelmében javára teeendő elrendelését. A Kúria megállapítja, hogy a fizető örököstárs javára történt engedményezés hatálytalan s a Vht 13. §-a szerinti végrehajtásnak sincs helye. Indokok: A Polgári Jogi Határozatok Tárába 81. szám alatt felvett elvi határozat szerint a hitelező követelése az egyetemlegesen kötelezett adóstársak valamennyie ellenében nemcsak akkor szűnik meg, ha az adóstársak tartozásukat együttesen fizetik vissza, hanem akkor is, ha a fizetést az adóstársak egyike teljesíti, mert az egyetemlegesen kötelezett adóstársak egyike részéről teljesített fizetés valamennyi adós javára szolgál. Ebből következik — a hivatkozott elvi határozat szerint — hogy ily fizetés esetében a hitelező erre a fizető adósra át nem ruházhatja már megszűnt követelését olyan joghatállyal, hogy a követelés a többi adóstársak irányában az eredeti kötelem alapján fennállónak tekintessék. A szóbanforgó váltóköveteléseknek a hitelező pénzintézetek részéről a felperesi jogelőd javára történt engedményezése ezek szerint hatálytalannak tekintendő, a felperesek tehát — jogelődjük jogán — az alperessel szemben az eredeti kötelem alapján fellépni nem jogosultak, következéskép az eredeti és a kifejtettek szerint már megszűntnek tekintendő követeléshez fűződő végrehajtási jogot sem érvényesíthetik és így a végrehajtásnak az 1881 :LX. tc. 13. §-a alapján javukra leendő elrendelését sem kérelmezhetik sikerrel. Igaz ugyan, hogy az 1927:XXXV. tc. 10. §-a szerint ha a jelzálogos hitelezőt oly személyes adós elégíti ki, aki nem tulajdonosa a jelzálognak, a jelzálogjog a követelés kielégítésével reá száll át annyiban, amennyiben a kielégítés alapján a jelzálog tulajdonosától vagy ennek valamelyik jogelődjétől megtérítést követelhet. Ez a kivételes jellegénél fogva kiterjesztő magyarázatot nem tűrő törvényi rendelkezés azonban kifejezett ilyen irányú intézkedés hiányában nem értelmezhető akként, mintha a kielégített követeléshez fűződő végrehajtási jog is magával a követelés kielégítésével átszállana a hitelezőt kielégítő személyes adósra annyiban, amennyiben a kielégítés alapján a jelzálog tulajdonosától megtérítést követelhet, annál kevésbé mert ilyen esetben sem száll át maga a jelzálogos követelés, hanem csupán a jelzálogjog, amely az átszállással az addigi követelést helyett más követelésnek, a megtérítési követelésnek a biztosítékává válik. — С. V. 2010—1940. Gébért, 1940. VI. 20. 537. Kártérítés. Veszélyes üzem köre. Vasúti közegek kármegelőzési kötelessége. A felperes édesatyja az alperes vasút szolgálatában állott és e szolgálati beosztásnak változása alkalmával átköltözését az alperes vasutvállalat akként hajtotta végre, hogy két teherkocsit bocsátott rendelkezésére, amelyek egyikében a felperes atyja együtt utazott egész családjával, továbbá állatállományéval, ezek között 3 darab sertésével is, amelyek a teherkocsi elkülönített rekeszében voltak elhelyezve. Az átköltözés alkalmával még csecsemőkorban lévő felperes akként szenvedett balesetet, hogy az egyik állomáson szülei őt a teherkocsiban az állatokkal együtt felügyelet nélkül magára hagyták és az alatt a sertések a felperes jobb kezének ujjait lerágták. Felperes felnövekedése után kártérítési keresetet indít a vasút ellen és ezt a keresetét egyfelől a vasútvállalat tárgyi kártérítési felelősségére, másfelől az alperes közegeinek ellenőrzési mulasztásaira alapítja. A Kúria a következő indokolással utasítja el a keresetet: Ára 20 fillér. Pénzküldeményeknél a rendeltetés rövid feltüntetését kérjük