Gerlóczy Géza: Jogisme (Kassa, 1900)
I. Rész. Alapfogalmak
I. RÉSZ. Alapfogalmak. 1. A jog fogalma. A „jogi" szó általánosságban kétféle értelemmel Tárgyi és bir. Jelenti egyrészről azon szabályok összeségét, alanyi jogmelyek az életviszonyokat rendezik, s ekkor tárgyi jogról van szó; jelenti másrészről a tárgyi jog szabályai által biztosított azon hatalmat, amely valakit valamely tárgyra vagy személyre nézve megillet, s e jog az alanyi jog; a jog szónak ez utóbbi jelentőségét használjuk akkor, amidőn azt mondjuk pl. hogy jogom van ezt tenni, vagy ez az én jogom. A tárgyi értelemben vett jogot felosztjuk köz- köz- és jogra és magánjogra. A közjog azon szabályokat tartalmazza, melyek az állam életviszonyait (közéleti viszonyokat, hatóságok működését stb.) határozzák meg, míg a magánjog az egyes ember magánéletének viszonyait szabályozza. Magyar köz- és magánjog alatt tehát értjük azon jogszabályokat, amelyek a magyar állam közjogi és polgárainak magánjogi viszonyait szabályozzák. Míg a magyar közjog érvénye a Magyar állam egész területére kiterjed, addig a magyar magánjognak a Magyar állam egyes területei nincsenek alávetve, amennyiben pl. Erdélyben, Fiuméban s a magyar határőrvidék polgárosított részében az osztrák magánjog rendelkezései bírnak érvénynyel. A magyar köz- és magánjog érvényének terjedelme. 2. Jogforrások... Jogforrások alatt a jogélet azon megnyilvánul Jogforrások másait értjük, melyek egyfelől a jog elveit tartalmazzák (alaki jogforrás) s melyekből másfelől a jog tételei erednek (anyagi jogforrás.)